Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testülete, amelyen a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok kollégiumvezetői vesznek részt. Az értekezlet által elfogadott állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, kizárólag a jogszabály értelmezéséhez nyújtanak szakmai iránymutatást.

Az új Pp.-hez kapcsolódó szakmai állásfoglalások külön kötetben is elérhetőek. „Az új Pp. és a kapcsolódó iránymutatások” című könyv egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályhoz kapcsolódó valamennyi elvi iránymutatást, illetve a szakmai testületek által közzétett állásfoglalásokat is.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2019. április 16-án megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások

CKOT2019.04.16:72. A Vht. 141. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a haszonélvező ténylegesen benne lakik-e az ingatlanban, avagy önmagában a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megalapozza a lakottságot és a tényleges ott tartózkodásra tekintet nélkül lakottan kell árverezni az ingatlant? E szempontból mi az eljárás akkor, ha a bíróság a haszonélvezeti jog gyakorlását felfüggeszti a Ptk. 5:152. § (3) bekezdése alapján?
Ha a végrehajtási árverés során értékesített ingatlant haszonélvezeti jog terheli, a vevő ezzel a teherrel szerzi meg a tulajdonjogot. A haszonélvezeti jog fennállása „lakottságot” jelent, akkor is, ha a haszonélvező nem lakik az ingatlanban [Legfelsőbb Bíróság/Kúria Pfv.III.20.765/2017/7.], így nincs jelentősége a haszonélvezeti jog gyakorlása felfüggesztésének sem.
[Vht. 141. § (3) bekezdés, Ptk. 5:152. § (3) bekezdés]