12

Eljárást megszüntető végzés, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata iránti közigazgatási perben a kereseti kérelem keretei között az eljárás megszüntetésének jogszerűsége vizsgálandó, azonban az alperes által meg nem hozott, a közigazgatási eljárás ügyfelének kérelmét érdemben elbíráló közigazgatási döntés a bíróság reformatórius jogkörében eljárva nem pótolható [2017. évi I. törvény (Kp.) 121. § (1) bek. a) pont, 120. § (5) bek., 90. § (1) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 47. § (1) bek. b) pont].

A Kp. 110. § (3) bekezdésének rendelkezése értelmében a hatályon kívül helyezést megalapozó súlyos, az ügy érdemére is kiható jogszabálysértés, ha a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság nem követi a másodfokú bíróság iránymutatását, attól eltér vagy annak nem tesz eleget [A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (2) bek., 84. § (2) bek., 85. § (2) bek., 110. § (3) bek., 121. § (1) bek. a) pont; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXX. törvény (Pp.) 346. §].

Az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált uniós jogi norma értelmét a megkereső bíróság által elé tárt tényállásra vonatkoztatva adja meg, így az ott szereplő értelmezést nem lehet minden vizsgálat és összehasonlítás nélkül a perbeli tényállásra alkalmazni [2017. évi CL. törvény (Art.) 196.§ (1) bek.; 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa.tv.) 11. § (1) bek.; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 58. §, 73. § (1) bek. c) pont; 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bek., 85. § (1) bek., 89. § (1) bek. a) pont].

I. A Sztrájktv. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyó munkabeszüntetés a foglalkoztatási jogviszonyokban nem minősülhet a véleménynyilvánítás jogszerű formájának, ezért annak munkáltatói figyelmeztetést követő alkalmazása megalapozhatja a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) bek. a) pont]. 

A Cstv. és a Ptk. alapján érvényesített igények egymáshoz való viszonyát az jellemzi, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközése mint érvénytelenségi ok, nem szolgálhatja a szerződés más jogalapon elmulasztott megtámadásának a pótlását. Ezért amennyiben a felperes tényállítása a lényeget illetően megegyezik a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogvesztő határidőn belül érvényesíthető önálló megtámadási kereset alapjául szolgáló okokkal, azok alapján az engedményezési szerződésnek a Ptk. 6:96.

I. A Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjának a 2006. július 1-jei bevezetésétől érvényesülő szabályozási elve, hogy a kielégítési sorrend utolsó helyére tartozzanak azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy annak hozzátartozója, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, vagy amelyek az adós ingyenes szerződései alapján állnak fenn.

I. A Pp. 279. § (1) bekezdésének a megsértése körében nem vizsgálható, hogy a bíróság érdemi (anyagi jogi) döntése során figyelemmel volt-e a fél által jogi érvelése alátámasztásaként csatolt bírósági határozatokban foglaltakra. 

I. A valódi tárgyi keresethalmazat lehetősége szempontjából nem az érvényesített jog és nem a jogalap azonossága, hanem annak a jogviszonynak az azonossága – vagy ténybeli és jogi alapon való összefüggése – a meghatározó, amelyből az érvényesített jog ered. 
II. A valódi tárgyi keresethalmazat eljárásjogi korlátait a perhatékonyság kettős szempontrendszerére – a konkrét per gyors befejezésére és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatására – figyelemmel kell értékelni, szem előtt tartva az észszerűség és a közjó követelményét is. 

A közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat rendelkezésének érvényesülése speciális. Bár a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát önmagában az Infotv. nem korlátozza, azonban az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben már irányadó az a feltétel, hogy a keresetek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek a kereset tárgyát képező igények [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173. § (1) bek.; 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5.

I. A használat szolgalomszerűségének megítélése nem bizonyítékértékelésen alapuló ténykérdés, hanem a megállapított tényekből levont anyagi jogi következtetés (anyagi jogkérdés), ami az anyagi jog megsértése körében vizsgálható.