08

Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].
 
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A mestervizsgával rendelkező, autószerelő végzettségű felperes 2013. október 28-án létesített munkaviszonyt az alperessel tehergépkocsivezető munkakörre.

A munkáltató azon eljárása, hogy a Budapesttől 400 kilométeres távolságra lakó, 62 éves, hosszabb ideje fizetés nélküli szabadságon levő (ideiglenesen erre az életformára berendezkedő) felperest nagyon rövid határidő biztosítása mellett kívánta a megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadságról egyoldalúan visszahívni, a felperes munkahelytől távol maradó magatartása mellett sem alapozhatja meg a rendkívüli felmentést [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. § (5) bek. b) pont; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A.

A munkavállaló azonnali hatályú felmondásához kapcsolódó juttatások önkéntes munkáltatói teljesítése nem zárja ki a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményének utóbb, perben történő érvényesítését és a már kifizetett összeg visszakövetelését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek., (3) bek., 287. § (2) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A társaság működését alapvetően meghatározó határozat meghozatalának folyamatát, eljárásrendjét szabályozó, a Ptk.-ban, illetve a társasági szerződésben szereplő előírások biztosítják a határozathozatal tagok általi kiszámíthatóságát, átláthatóságát, lényegében a társaság jogszerű működését. Ezért ezek olyan lényeges garanciális szabályoknak minősülnek, amelyeknek a megsértése főszabályként a határozat hatályon kívül helyezését megalapozó súlyos jogsértésnek minősül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:111. § (3) bek., 3:117. § (1) bek., 3:37. § (3) bek.].

Az engedményezés egyik alapvető, a jogintézmény természetéből következő sajátja, hogy az engedményezési szerződés alapján az engedményes a rá átruházott követelés tekintetében az engedményező régi jogosult helyébe lép.

I. Ha a perben bizonyított tények alapján olyan releváns jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben – azonos tényekre alapítottan – az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, a bíróság felfüggesztheti a per tárgyalását.

A szerződéses jogviszony tartalma alatt felmerülő vis maiorként minősülő körülmény többféle joghatás kiváltására is alkalmas lehet a felek közötti jogvita tárgyától függően. A szerződés erre vonatkozó kikötése alapján okot adhat a szerződés megszüntetésére egyoldalú jognyilatkozattal. Ha a szerződésben a vis maior okok felsorolása példálózó jellegű, a bíróságnak a konkrét eset összes körülményeit mérlegelve kell megítélnie azt, hogy az adott esemény vis maiornak minősül-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:212. § (3) bek., 6:213. § (1) bek.].

I. Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt az, ha a szerződés megkötésére egy olyan rendszer részeként kerül sor, amelynek lényege, hogy a kötelezett a korábbi befektetésekre ígért hozamokat a későbbi befektetésekből fedezi, így a kötelezett már a szerződés megkötésekor tisztában van azzal, hogy a vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni. A jogosult célja pedig egy olyan befektetés, amelynek során a szerződés megkötésének időpontjában legális befektetéssel köztudottan el nem érhető, irreálisan magas hozamot érjen el.

I. A dologösszesség fennállása, illetve annak hiánya hivatalból nem észlelhető.
II. Nem szünteti meg az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát és annak gyakorolhatóságát az, ha az eladó mentesül a vételi ajánlat közlésének kötelezettsége alól [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:222. §, 6: 223. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 342. § (1) bek., 370. § (1) bek., 413. § (1) bek.; Magyarország Alaptörvénye 28. cikk].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A névviseléshez való jognak a szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával való ütközésének megítélésénél két azonos szinten védett jog gyakorlását kell összemérni a korlátozás szükségességének és arányosságának szem előtt tartásával.