CKOT2017.05.15:1. A felszámolási és a kényszertörlési eljárás egymáshoz való viszonya
Jogszabály-módosításra van szükség a felszámolási eljárás és a kényszertörlési eljárás viszonyának teljes körű rendezéséhez, hogy minden esetben egyértelmű legyen, melyik eljárást kell megszüntetni az eljárások párhuzamos megindulása esetén.
[Cstv. 1. § (3) bekezdés, Ctv. 117. §]
CKOT2018.05.03:16. Visszautasítható-e a keresetlevél a Pp. 170. § (3) bekezdése b) pontjára hivatkozással, ha a felperes a keresetlevelében pontosan megjelölt Magyarországon bejegyzett ingatlannal kapcsolatos olyan igényt érvényesít (pl. ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése), amire az Nmjtv. 88.
CKOT2018.05.03:15. A keresetlevelet visszautasító végzésben fel kell-e sorolni a keresetlevél valamennyi hiányát abban az esetben, ha a keresetlevél több olyan hibában szenved, amelyek bármelyike önmagában is megalapozza a visszautasítást?
Visszautasítható-e a Pp. 178. § alapján előterjesztett keresetlevél olyan hiányosság miatt, amelyben a megelőzően visszautasított keresetlevél is szenvedett, de arra a keresetlevelet visszautasító végzés nem tért ki?
CKOT2018.05.03:14. Mi a teendő, ha a felperes csatolja a keresetlevélhez a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését?
A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a felperes csatolja a keresetlevélhez a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését [Pp. 170. § (3) bek., 176. § (1) bek].
CKOT2018.05.03:13. Van-e helye hiánypótlásnak, visszautasításnak, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevélben a szükséges azonosító adatok, vagy egyéb adat nem teljes körűen szerepel, de a hiányzó adatok a keresetlevél mellékleteiből vagy az ÁNYK-ból megállapíthatóak?
CKOT2018.05.03:12. Ha a fél a keresetlevelében a pertárgyértéket nem jelöli meg, a keresetlevél visszautasítása esetén kell-e a mérsékelt illeték meghatározása érdekében hiánypótlási felhívást kiadni?
Hiánypótlási felhívást nem kell kiadni. A bíróság ebben az esetben a keresetlevél adattartalma alapján állapítja meg a per tárgyának értékét, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor az Itv.-nek a meg nem határozható pertárgyértékre vonatkozó rendelkezése az irányadó [Pp. 22. § (2) bek., Itv. 39. § (3) bek.].
CKOT2018.05.03:11. Melyik Pp.-t kell alkalmazni, ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per megelőző eljárása 2018. január 1. napja előtt indult?
Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert megelőző eljárás 2018. január 1. napja előtt indult, a 2018. január 1-jén vagy azt követően benyújtott keresetlevéllel megindított perre a 2013. évi XXXIV. törvény speciális eljárási szabályait kell alkalmazni. [Pp. 630. § (1) bekezdés]
CKOT2018.05.03:10. Van-e helye a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának a Pp. 173. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának hiányára hivatkozással, ha a jogosult
a) azonos kötelezettel szemben egy ingatlanon keletkező különböző közüzemi díjköveteléseit, vagy
b) különböző parkolási eseményekből származó díj- és pótdíjkövetelését, illetve
c) több személyszállítási szerződésből eredő díj- és pótdíjkövetelését egy fizetési meghagyásban kívánja érvényesíteni?
CKOT2018.05.03:9. Házassági bontóperben melyik tárgyaláson köthető egyezség (a perfelvételi és/vagy csak az érdemi tárgyaláson)?
CKOT2018.05.03:8. Ha a házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a felek között a járulékos kérdésekben nem jön létre egyezség és emiatt a felperes a keresetét a perfelvételi tárgyaláson úgy változtatja meg, hogy a korábbi keresettel valódi tárgyi keresethalmazatban álló további keresetet terjeszt elő, amelyet közölni kell az alperessel, azzal szemben a Pp. 204. § (1) bekezdése szerint van-e lehetőség viszontkereset-levél előterjesztésére?