CKOT2018.05.03:9.

CKOT2018.05.03:9. Házassági bontóperben melyik tárgyaláson köthető egyezség (a perfelvételi és/vagy csak az érdemi tárgyaláson)?
A Pp. 459. § (3) bekezdése szerint a bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján egyező akaratnyilatkozattal kérték – azt követően dönthet, ha az ott meghatározott valamennyi kérdésben a felek között egyezség jött létre és azt a bíróság jogerős végzésével jóváhagyta. A Pp. 430. §-ának utaló szabálya miatt a házassági perekre is alkalmazni kell a Pp. 238. §-t (ez alapján a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti a vitás kérdések egy részének egyezséggel való rendezését). Ezért nincs akadálya annak, hogy a felek – akár valamennyi, akár egyes járulékos kérdésre – bármelyik – akár a perfelvételi, akár az érdemi – tárgyaláson egyezséget kössenek. Ezt és akár a „részegyezséget” az sem zárja ki, hogy a Pp. 459. § (5) bekezdése alapján részítélet hozatalának nincs helye.
Annak, hogy az eljárás mely szakaszában és részben vagy valamennyi járulékos kérdésre kötnek a felek egyezséget, más szempontból van / lehet jelentősége (pl. a keresetváltoztatás, illeték-mérséklés lehetősége). [Pp. 238. § (2) bek., 459. § (5) bekezdés]