CKOT2019.04.16:57. Ha a rendbírság kiszabását követően a megbírságolt írásban jelzi a bíróságnak vagy a végrehajtónak, hogy teljesítette a kötelezettségét, amelynek elmulasztása miatt bírságolták, azonban fellebbezést nem terjesztett elő, a beadvány alapján „saját hatáskörben” hatályon kívül helyezhető-e a rendbírságot kiszabó végzés vagy hiánypótlás keretében fel kell-e hívni a megbírságoltat a fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezési illeték lerovására?
CKOT2019.04.16:56. Ha a végrehajtó a munkáltató gazdálkodó szervezettel szemben kéri a rendbírság kiszabását, érvényesül-e kérelemhez kötöttség elve, avagy bírságolható-e a gazdálkodó szervezet és annak vezetője is?
CKOT2019.04.16:55. Meg kell-e követelni a végrehajtótól, hogy jegyzőkönyvben szólítsa fel a mulasztót vagy ez elfogadható-e más formában (pl. egyszerű levél, átirat stb.)?
A Vht. 45/A. § (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy a végrehajtónak a címzettnek szóló felhívást nem feltétlenül kell jegyzőkönyvi formában teljesítenie, de annak megtörténtét jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.
[Vht. 45/A. § (2) bekezdés]
CKOT2019.04.16:54. A bíróságnak a rendbírság kiszabása előtt, ha ezt korábban a végrehajtó megtette, fel kell-e újból szólítania a mulasztót (adóst, munkáltatót, a munkáltató ügyvezetőjét, stb.)?
Nem kell ismételten felszólítania.
[Vht. 45/A. §]
CKOT2019.04.16:53. A természetes személy végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás esetén indokolt lehet-e ügygondnok kirendelése?
A kérdést már megválaszolta a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2018. május 8-10-ei 4. c) számú állásfoglalása.
CKOT2019.04.16:52. A végrehajtási lap Vht. 19. §-a (2) bekezdésének megfelelő, kérelemtől való eltérő kiállítása esetén mikor kellett végzést hozni abban az értelemben, hogy mi tekintendő végrehajtási kérelemnek, a teljes formanyomtatvány vagy csak annak egy bizonyos része, jellemzően annak 3., 4. és 6. pontjai?
CKOT2019.04.16:51. A Vht. 19. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási lap kiállításának megtagadása érdemi vizsgálatnak minősül-e, amelynek folytán az eljárási illetéket nem kell 10%-ra mérsékelni?
A végrehajtási lap kiállításának megtagadását érdemi vizsgálatnak kell tekinteni, mert a végrehajtási lap kiállításáról vagy annak megtagadásáról szólhat a döntés, ennélfogva az eljárási illeték mérséklésének sincs helye.
[Vht. 19. § (1) bekezdés]
CKOT2019.04.16:50. Szükséges-e a lakcímnyilvántartó megkeresése, ha a bírósági határozat "nem kereste" jelzés alapján jogerőre emelkedett, de a jogerőről szóló értesítés "elköltözött" vagy "a címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza? Ha a lakcímnyilvántartó adatai alapján megállapítható, hogy a címzett már korábban elköltözött, így a posta vélhetően tévesen küldte vissza "nem kereste" jelzéssel az iratot, ez utólag változtat-e a határozatok jogerején, ha igen, mennyi időre visszamenőleg?
CKOT2019.04.16:49. Ha a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki, de a végrehajtó a bíróság végzését nem kézbesíti, mert a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, mi a követendő eljárás, hiszen az adós részére a kézbesítés nem történt meg, a bírósági határozat jogerejét nem lehet megállapítani és a költségjegyzéket sem lehet lezárni?
CKOT2019.04.16:48. Mi a teendő akkor, ha többszöri jogutódlás áll fenn, de csak a jogutódok egyike kéri a jogutódlás megállapítását (pl. a „közbenső” jogutód kéri, nem az, aki az utolsó a sorban, aki végül a jogutód lenne), vagy a jogutódlást a hiányos nyilatkozatok alapján nem lehet a legutolsó (a tényleges) jogutód vonatkozásában megállapítani?