2026

I.

C-8/24 - Županijsko državno odvjetništvo ügyben 2026. március 17-én hozott ítélet

I. A képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében meg kell alkotnia a képviselő-testület bizottságai külső, nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályait. 
II. A polgármesternek az önkormányzati bizottság összehívására csak indítványozási joga van, a polgármester a bizottságot közvetlenül nem hívhatja össze. 

I. Az anyagi jogerő alapján a bíróság döntésében foglaltakat irányadónak kell tekinteni, az abban szereplő jogok és kötelességek tárgyában ítélt dolog (res iudicata) keletkezik, azok többé már nem tehetők vitássá, végérvényessé válnak.
II. Az alperest új eljárásra kötelező ítéletben szereplő iránymutatás jogszerűsége az új eljárásban hozott döntés elleni közigazgatási pernek nem tárgya, annak vitatására csak az alapítélet elleni rendkívüli jogorvoslat igénybevétele során van jogszerű lehetőség.

A közútkezelői hozzájárulás a közigazgatási jogorvoslat kimerítettsége esetén lehet közigazgatási per tárgya [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bek. e) pont, 81. § (1) bek. a) pont; 1988. évi I. törvény (Kkt.) 42/A. § (2) bek.].

I. A kiemelt jelentőségű ügyekben az építésügyi hatóság döntésének közlése a Méptv. 196. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hirdetmény útján valósul meg, kivéve azon nevesített esetekben, amikor a döntést az általános szabályok szerint kell közölni. 

Az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítására csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az érintett ingatlanokat bizonyíthatóan felmérési, térképezési, illetve területszámítási hiba terheli. Amennyiben a felmérési, térképezési, területszámítási hiba megállapításához szükséges iratok hiányosak vagy az adatok nem állnak rendelkezésre, a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 56. § (5) bekezdése szerinti bizonyítottságról nem beszélhetünk [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:177. § (1)–(2) bek.; 2012. évi XLVI. törvény (Fttv.) 16. § (1), (4) bek., 17. § (1)–(2) bek.; 8/2018. (VI.

A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás ütemekre bontásával a környezetvédelmi engedélyezési ügy nem veszti el a nemzetgazdaságilag kiemelt hatósági ügy jellegét. 
Összetartozó tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésének időpontjában ismert megkezdeni tervezett tevékenység számít [141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (141/2018. Korm. rendelet) 1. § (1) bek.; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) 2. § (2) bek. e) pont].

A telekadó tárgyi hatálya alá tartozó kivételek között a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pont d) alpontjában a közút területét jelöli meg, amelynek nem felel meg a közfogalom számára megnyitott magánút, mert a magánút – a forgalom számára történő megnyitás tényénél fogva – még nem válik közúttá [1990. évi C. törvény (Htv.) 17. §, 52. § 16. pont; 1988. évi I. törvény (Kkt.) 32. § (1)–(2) bek., 47. § 7.–9., 11. pont; 11/2025. JEH].

A közigazgatási per tárgyát képező határozat módosítása esetén az alaphatározat és az azt módosító határozat egységet képez, ilyen eljárásjogi helyzetben a közigazgatási bíróság a Kp. 83. § jogintézménye alkalmazásától nem tekinthet el. Az Art. 202. § (1) bekezdése szerint a telekadó megállapításához való jog is annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, vagy bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni [2017. évi I.

I. Az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó – a munkáltató működési területén belüli – eltérő munkaerőpiaci helyzet és eltérő jogszabályi környezet vonatkozásukban az eltérő munkabér megállapításának jogszerű indoka lehet. 
II. A Pp. 350. § (4) bekezdése csupán arra kötelezi a bíróságot, hogy a kihirdetés határnapját közölje a felekkel, külön értesítést azonban nem kell adnia arról, hogy mely napon hozza meg a határozatát. A határozat meghozatalára így nem csak annak kihirdetése napján kerülhet sor.