2026

I. A felülvizsgálati kérelemben önmagában a megsértett anyagi jogszabály megjelölése a bizonyítás eredményének mérlegeléséről rendelkező jogszabály [Pp. 279. § (1) bekezdés] megjelölésének és a hozzá kapcsolódó adekvát indokolás előadásának hiányában kizárja annak vizsgálatát, hogy a tényállás megállapítása során a másodfokú bíróság bizonyítás eredményének mérlegelésére nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen következtetése vezetett-e [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 413. § (1) bek., 423. §]. 

I. Ha a változásbejegyzési kérelem a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatán alapul, a cégbíróságnak a cégeljárás keretei között a legfőbb szerv határozatának okiratokból megállapítható jogszerűségét is vizsgálnia kell, ezért ennek vizsgálatára a bíróság is jogosult a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kontrollperben [2006. évi V. törvény (Ctv.). 27. § (2) bek. a)–c) pont, 33. § (1) bek., 46. §, 50. § (1)–(2) bek., 65. §, 66. § (3) bek.]. 

I. Az ellenkérelem vagy annak valamely része vonatkozásában bekövetkezett döntési mulasztás nem szolgálhat az ítélet kérelemre történő kiegészítésének alapjául. 
II. Ha a fél álláspontja szerint a bíróság nem döntött a perben érvényesített joggal szembeni védekezéséről, úgy azt fellebbezési vagy adott esetben felülvizsgálati kérelemben sérelmezheti [Pp. 355. § (1) és (4) bek.].

I. A Pp.-nek nincs olyan rendelkezése, amely szerint a tárgyi halmazatot alkotó keresetek egyikére kizárólagosan illetékes bíróság előtt a halmazatot képező többi kereset akkor is előterjeszthető, ha azokra a másik keresetre kizárólagosan illetékes bíróság illetékessége egyébként nem állapítható meg.

A zálogkötelezettnek a jelzálogszerződés megkötésekor pontosan tudnia kell, hogy a kölcsönszerződés adósát milyen mértékű pénzbeli kötelezettségek terhelik a biztosított szerződés alapján, mert ezekért a kötelezettségekért vállal helytállási kötelezettséget az ingatlanával. A zálogkötelezettnek abban az esetben, ha deviza alapú kölcsöntartozást biztosít a vagyontárgyával, fel kell ismernie és tudnia kell értékelni a biztosított és a biztosítéki szerződéshez egyaránt kapcsolódó árfolyamkockázat tényét és mibenlétét.

A tartalom-meghatározás szabadsága alóli kivételként szabályozott bírósági szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha tartós jogviszony esetén a szerződéskötést követően olyan változás áll be a körülményekben, ami a felek jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyásolva lényeges érdeksérelmet okoz. A jogok és kötelezettségek szerződő felek általi meghatározásával elérni kívánt szerződéses célt azonban a bíróság nem írhatja felül; a bírósági szerződésmódosításnak meg kell felelnie a szerződés eredeti céljának, a felek szerződéskötéskori akaratának.

I. Felülvizsgálati eljárásban az ítélet történeti tényállásán belüli ellentmondások a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt bíróság új eljárásra utasítását csak abban az esetben eredményezhetik, ha azok a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálását lehetetlenné teszik.

Ingatlan alkotórésze és tartozéka esetében a dologi jogi jogosultság ügyleti természetű keletkezése nem a birtokállapot változásához, hanem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kötött, ekként a tulajdonjog-változás időpontját követően a dolog a korábbi tulajdonos számára már idegennek minősül, így vagyon elleni bűncselekmény tárgya lehet [Btk. 372. § (1) bek.].

A légi közlekedés biztonságát speciális igazgatási rendelkezések biztosítják, amelyek a légi közlekedésben résztvevők számára kötelező hatályúak, ezek szándékos megszegése vagy gondatlanságból való figyelmen kívül hagyása a szóban forgó bűncselekmény elkövetési magatartásaként értékelhető.

A Kúria Jogegységi Tanácsának Jpe.I.60.015/2026/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.