2025

Ha az országos sportági szakszövetség belső szabályzata szerint a másodfokú fegyelmi szervként eljáró elnökség ülése nyilvános, az első fokon eljárt fegyelmi szerv tagjainak jelenléte önmagában nem eredményezi a másodfokú fegyelmi eljárás szabálytalanságát és emiatt az ilyen ülésen meghozott határozat nem jogszabálysértő [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.; 39/2004. (III. 12.) Korm.rendelet 3. § (1) bek. e) pont].

I. Az adóssal szemben eredménytelen csődeljárás után elrendelt felszámolási eljárásban az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtását követően engedményezéssel megszerzett követeléseket a felszámolás során nem illetik meg azok a kedvezmények, mint az eredeti hitelező követeléseit.

I. A szerződésszegés miatti kártérítési felelősséget a Ptk.-nak a kontraktuális felelősség megállapításának feltételeire, illetve a kontraktuális kártérítés mértékére vonatkozó szabályaitól lényegesen eltérően szabályozó felelősségkorlátozó – vagy kizáró általános szerződési feltétel – kivéve, ha megfelel a felek között kialakult korábbi gyakorlatnak, vagy nem tér el lényegesen a szokásos szerződési gyakorlattól – csak külön tájékoztatás és kifejezett elfogadás esetén válik a szerződés részévé. 

A végrehajtási eljárásnak az adós ellen indult felszámolási eljárás miatt történt megszüntetése esetén a bírósági végrehajtó által kiállított díjjegyzékbe foglalt és ki nem elégített végrehajtói munkadíj és költség felszámolási költségnek minősül, az a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjába sorolandó be a Cstv. 57. § (2) bekezdés c) pontja alapján [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek. c) pont].

A rosszhiszemű ráépítés feltételeit a magánjogi szabályok alapján kell megítélni, a minősítésben a közigazgatási szabályoknak és folyamatoknak – tényállítástól függően – csak járulékos jelentőségük lehet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:70. § (8) bek., 5:71. § (1)–(2) bek.].

I. A kármegelőzési kötelezettség megszegése körében értékelendő a vadászatra jogosult vadveszélyt jelző tábla kihelyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos mulasztása, amely önmagában alkalmas a felróhatóság és ennek következtében a kártérítő felelősség megállapítására. 

A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján három feltétel együttes teljesülése szükséges a természetes személyek személyes adatainak jogszerű kezeléséhez: 1. az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítése; 2. a személyes adatok kezelése valamely jogos érdek érvényesítéséhez szükséges; 3. az adatvédelemmel érintett személy alapvető jogai és szabadságai nem magasabb rendűek.

I. A jogellenesség mint a kártérítési felelősség szükségképpeni feltétele hiányzik, ha a kárt jogos védelemnek minősülő jogos önhatalom gyakorlásával okozták. 

Nem felel meg a törvényi követelményeknek az, ha a beteg az általános érzéstelenítés (altatás) szükségességéről közvetlenül a műtéti beavatkozást megelőzően, csak azt követően kapott szóbeli tájékoztatást, hogy arról az egészségügyi szolgáltató alkalmazottainak háttérbeszélgetéséből értesült, és emiatt a kérdések feltevésére alkalmatlan, felzaklatott állapotba került [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 134. § (1) bek., 135. § (1) bek.].

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény önállóan meghatározza, hogy mikor van helye jogi személyre vonatkozó rendelkezés ellen másodfellebbezésnek, azt azonban a büntetőeljárási törvény szabályai töltik ki tartalommal, vagyis ezek a szabályok irányadók a tekintetben, hogy a fellebbezésre jogosultak a másodfellebbezésben mit sérelmezhetnek [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 7. § (2) bek., 21/A. § (1) és (2) bek.; Be. 615. § (3) bek.]