2025

A közúti közlekedés rendjére vonatkozó törvényi szabályozással azonos tárgyú, de a közösségi együttélés alapvető szabályai körében megalkotott helyi szabályozás a jogalkotást – törvényi felhatalmazás hiányában – indokolatlanul többszintűvé teszi [2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 3. §; 2012. évi II. törvény (Szabstv.) 224. §].

Az Mmtv. 2021. július 1-jétől hatályos 33/B. §-a elsősorban az Mmtv. 2012. január 1-jei hatálybalépését követő első komplex felülvizsgálat során bekövetkezett hátrányokat orvosolta az egyes megváltozott munkaképességű személyek magasabb összegű ellátásának újramegállapításával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellátás Mmtv. 33/B. § (1)–(2) és (5) bekezdései alapján újramegállapított összegét a későbbi, az Mmtv. 19.

A Szankció tv. 6. § (2) bekezdése alapján figyelmeztetés szankció akkor is alkalmazható, ha az ágazati törvény bírság kiszabását írja elő [2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) 1. § (1)–(2) bek., 6. § (2)–(3), (5) bek.; 2013. évi LXXVII. törvény (Fk.tv.) 20. § (3) bek. b) pont; 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Vhr.) 31. § b) pont].

Amennyiben jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában is alkalmazandók a Kp. keresetindítási határidőre vonatkozó rendelkezései [2017. évi I. törvény (Kp.) 1. §, 4. § (1) bek., 4. § (3) bek. d) pont, 4. § (7) bek. l) pont, 5. § (1), (5) bek., 38. § (1) bek. d)–e) pont, 39. § (1) bek., 48. § (1) bek. i) pont, 81. § (1) bek., 130. § (1) bek.].

A közterület-felügyelet a jogszabály rendelkezésénél fogva a közterület jogszerű használatát ellenőrzi, így jogosult a vendéglátóipari üzlet nyitvatartásának ellenőrzésére is, jogszabálysértés esetén pedig eljárást kezdeményez.

Különös méltánylást érdemlő körülmény olyan körülmény lehet, amelyet nem kizárólag a kérelmező alakít, nem kizárólag tudatos cselekmények következtében áll be, hanem abban akaratán kívüli rendkívüli események és történések is szerepet játszanak [162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet, 2. § (4) bek., 5. § (2) bek., 5. § (2a) bek.; 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) 9. §].

Állami vagyonnak az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján történő ingyenes átadása esetén e törvény, és nem polgári jogi ügylet a tulajdonosváltozás jogcíme, és e törvény felhatalmazása alapján kiadott közjogi szabály szerint alakul a tulajdonjog átszállásának időpontja.

A vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség alapja a vagyonmozgás. A napelemes kiserőmű tulajdonjogát az építési tevékenységgel (beépítéssel) az építő szerezte meg, az ingatlan-adásvételnek nem tárgya a kiserőmű tulajdonjogának átruházása, ezért a vagyonszerző illetékfizetési kötelezettségét kizárólag az ügylet tárgyát képező földterület forgalmi értéke alapján kell meghatározni [2017. évi CL. törvény (Art.) 2. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 1. § (1) bek., 18. § (1) bek., 26. § (1a) bek. d) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:18. § (1) bek., 5:39. § (1) bek., 5:69.

Az Szja.tv. 3. § 17. pontja h) alpontja az egyéni vállalkozó fogalmát értelmező rendelkezésében szereplő „ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében” kifejezés csak aktív tevékenységre vonatkoztatható, miután az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvéd ügyvédi tevékenységet nem végez. Ebből következően a tevékenységét szüneteltető ügyvédre nem vonatkoztatható a Kata tv. 2. § 2. pont h) alpontjának kizáró rendelkezése [2022. évi XIII. törvény (KATA tv.) 2. § (2), (4) bek.; 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.).

Az Ebktv. a Pp. bizonyításra vonatkozó általános szabályaihoz képest speciális rendelkezést tartalmaz. A jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és a jogsértéskor rendelkezett az Ebktv. 8. §-ában meghatározott tulajdonsággal, és legalább állítani, hogy milyen módon van összefüggés a hivatkozott hátrány és a megjelölt védett tulajdonság között [az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. (Ebktv.) törvény 8. §, 19. § (1) bek.].