2025

I. A biztosítási szerződésből eredő igény elévülésének idejét egy évre lerövidítő általános szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. A Ptk.

I. A kiegészítő ítélettel szemben – a törvényi határidőn belül – a kiegészítő ítéletbe foglalt rendelkezések tekintetében terjeszthető elő felülvizsgálat. Ha a törvény abszolút jelleggel kizárja a jogerős ítélet felülvizsgálatát, a Kúria – a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokok tartalmától függetlenül – nem jogosult a felülvizsgálatot engedélyezni.

1. Ha a felperes az elővásárlási jogból eredő kötelezettségek alperesi megszegéséből eredő alanyi jogot érvényesít, akkor a jogalapnak minősülő anyagi jogi jogszabályi rendelkezés értelmezése körében hivatkozott joggal való visszaéléssel kapcsolatban neki kell konkrét (történeti) tényeket állítania, valamint e tényekre vonatkozó alperesi vitatás esetén azokat bizonyítania. 

A Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen az a fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel, amely 
– a fogyasztót a jogszabályi kötelezettségét jelentősen meghaladó mértékű és időtartamú titoktartási kötelezettséggel terheli; 
– tisztességtelen kikötések kikényszerítését biztosítja kötbérrel; 
– a közvetítő megkerülése szempontjából jelentőséggel nem bíró kötelezettségszegés esetén is kötbérkövetelésre ad lehetőséget; 

Az élettársak gazdasági (érdek)közössége szorosan összefügg magának az élettársi kapcsolatnak a létrejöttével és fennállásával.

I. Az Ehtv. 8. § (2) bekezdése pozitív és negatív megközelítéssel együttesen teszi egyértelművé a vallási közösségek védett belső autonómiáját: azon túl, hogy a korábbi szabályozással egyezően kizárja a vallási közösségek belső szabályai alapján hozott határozatok teljesüléséhez állami út igénybevételét, megtiltja egyúttal – az előző megközelítés ellenkező oldaláról – a vallási közösségek belső szabályain alapuló döntések bírósági felülbírálatát (módosítását, vizsgálatát) is. 

A jogi személy vonatkozásában a másodfellebbezést megalapozó ellentétes döntésnek minősül, ha az elsőfokú bíróság az ítéletében az ügyészség erre irányuló indítványa ellenére nem dönt a jogi személlyel szemben előterjesztett pénzbírság alkalmazásáról, majd a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben pénzbírságot szab ki [2001. évi CIV. törvény 2. §, 7. §, 18. §, 20. §, 21/A. §; Be. 618. § (3) bek.].

A jogerős ítélet rendelkező részének és az indokolás részét képező tényállásának a teljes ellentéte valósul meg, ha a járásbíróság ügydöntő határozata bűnösséget megállapító ítélet, azonban az írásba foglalt ítélet indokolásában szereplő történeti tényállás az egyik terhelt megnevezését, vádlotti minőségét, ekként cselekvőségének pontos, a büntetőjogi felelősségről való döntéshez szükséges leírását nem tartalmazza [Be. 608. § (1) bek. f) pont].

I. A büntetőjogi felelősség megállapítása csak és kizárólag a vád tárgyává tett lényeges (releváns) tények alapulvételével történhet, olyan bűncselekményre vonatkozó tényeket a bíróság nem állapíthat meg, amelyet a vád nem tartalmazott [Be. 6. § (3) bek.]. 

A zsarolás törvényi tényállása a fenyegetés fogalmát megszorítás nélkül tartalmazza. 
Egy adott fenyegetés értékelése mindig csak az ügy konkrét körülményeire – a fenyegető tartalomra, s annak a sértettet (személyét, helyzetét) érintő hatására – kiterjedő vizsgálat alapján lehetséges.