2025

Az általános jellegű, a járulékfizetés pontos jogcímére, összegére vonatkozóan konkrétumokat nem tartalmazó tanúvallomások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperes mint a gazdasági munkaközösség segítő családtagja után a perben vitás időszakra a nyugdíjjárulékot megfizették [89/1990 (V. 1.) MT rendelet 126. § (7) bek. b) pont (MTv.); 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (2) bek. a)–c) pont (Tny.); 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4)–(5) bek.; 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet, 3. § (3)–(4) bek.].

I. Eljárási szabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a szabálysértés az ügy érdemére is kihatott. 
II. Ha a törvény rendelkezése kifejezett felhatalmazást ad a konkrét építésügyi előírástól való eltérésre, az ügyben a helyi építési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a telek alapterülete a helyi építési szabályzatban előírt legkisebb területnagyságot nem éri el, az érintett ingatlanon épület, építmény nem helyezhető el. 

Az alsóbb bíróságot a Kúria iránymutatása köti, a megismételt eljárásra utasító határozatban adott jogértelmezést akkor is köteles követni, ha az ellentétben áll a jogi álláspontjával. 
Az elsőfokú eljárás lényeges szabályának megsértését jelenti az, ha az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásból – erre vonatkozó jogalapot is megjelölő határozat kibocsátása nélkül – kihagyja az egyik, keresetlevelet előterjesztő felperest [2017. évi I. törvény (Kp.) 110. § (3) bek.; 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78/A. § (7) bek. b) pont].

I. A visszavonó határozat önállóan, az alaphatározattól elkülönülten is támadható. 
II. Az ítélet rendelkező részének és indokolásának teljes mértékben összhangban kell lennie, a bíróság döntésének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. 
III. Amennyiben a bíróság a felszámított perköltség összegét mérsékli, annak okairól konkrét, az adott ügy sajátosságainak feltárásával kell számot adnia, indokolása nem lehet általános [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 120. §].

Az Étv. 30. § (7) bekezdése a 30. § (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezendő. A szerződő felek közötti megállapodásnak tartalmaznia kell a korlátozási kártalanítás jogalapját és az ahhoz kapcsolódó kártalanítás mértékét [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (1)–(2), (7) bek.].

I. A Tám.r 3. § (1) bekezdésében a házastársakra, élettársakra előírt együttes igénylési kötelezettség a Kp. alapján nem keletkeztet kényszerű pertársaságot, együttes perindítási kötelezettséget. 

Ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén, az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség megilleti azt a fő tevékenysége szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó korlátolt felelősségű társaságot, amelyben egy ingatlanalap olyan tag, amely 74%-os üzletrész tulajdonnal és legalább 75%-os, de egyes kérdésekben 100%-os szavazati aránnyal rendelkezik [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. §, 23. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:2. § (1)–(2) bek.].

A munkáltató kártérítési felelőssége objektív, kockázatviselési jellegű, a munkavállaló e körben fokozott védelmet élvez. A munkáltató felelőssége megállapításához alapvetően három konjunktív feltétel együttes fennállta szükséges: a kár keletkezése, a munkaviszony fennállása, továbbá a munkaviszony és a kár közötti összefüggés fennállta, míg további feltétel az, hogy a munkáltató ne tudja kimenteni magát.

I. A Pp.-nek az okiratok fajtáit szabályozó 94. alcíme akkor sem alkalmazható a 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett okiratokra, ha a perre a Pp. rendelkezései irányadók. 

I. Az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló részében elutasító rendelkezése nem minősül kizárólag az alperesek egyikével szembeni marasztalási keresetet elutasító rendelkezésnek. Az egyetemleges kötelezettség anyagi jogi jellemzői miatt vonatkozik az ítéletben egyedül marasztalt alperesre is.