2025

I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nevesített esetei körében nem értelmezhető az eljárás bármely szakaszában alkalmazható pergátló körülményként az a visszautasítási ok, amely szerint a bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja vissza a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelmet, ha a bírósághoz érkezése időpontjáig nem történt meg az adós írásbeli felszólítása, vagy az nem tartalmazza a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti tartalmi

I. Az ingatlan forgalmi értéke az a becsült összeg, amelyért valós piaci környezetben, azaz megfelelő marketingtevékenységet követő független tranzakció keretében – ahol a felek kényszer nélkül járnak el – az adott ingatlan elkelhetne, arra eladási és vételi szándék (készség) mutatkozik; másképpen megfogalmazva: a forgalmi érték az ingatlan szabad forgalmú eladása esetén kapható vételárat jelenti. 

I. A szerződés önmagában amiatt, mert annak biztosítására a felek túlzott mértékű kötbért kötöttek ki, nem nyilvánítható a jóerkölcsbe ütközés okán érvénytelennek. 
II. Egy olyan jogügylet, amely a haszonszerzéshez a társaság tagja részéről is igényel befektetést, ezen elvárás miatt nem minősül nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközőnek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:96. §, 6:108. § (2) bek., 6:188. §].

A Vht. 52. § d) pontja alapján szünetelő végrehajtási eljárásban önmagában a végrehajtást kérő Vht. 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentése mint a tartozás összegének kizárólag a pontosítását tartalmazó nyilatkozat végrehajtó részére való megküldése, csak adminisztratív jellegű cselekmény: a követelés érvényesítése iránti szándékot nem fejez ki, a végrehajtási eljárás előbbre vitelére nem alkalmas, abban joghatást nem vált ki, eredményességét elvi szinten sem okozza. Erre tekintettel az ilyen bejelentés önmagában a végrehajtási jog elévülésének a megszakítására nem vezethet [1959.

A fél által előadott, de figyelembe nem vehető tényállítást a bizonyítási kötelezettség szempontjából is figyelmen kívül kell hagyni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:17. § (1) bek. b) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 214. § (5) bek., 265. §].

I. A kellékhiányos váltó is váltó, e minőségén nem változtat, hogy azon a fizetendő összeg és az esedékesség nem szerepel. E hiányok utóbb a váltómegállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően pótolhatók. 
II. A kellékhiányos váltó esetén is fennáll a váltójogosultnak a követelése a váltókötelezettel és a váltókezessel szemben. A követelés a váltó kiállításával jön létre. 

I. Ha a más jogági szabályok olyan tilalmat tartalmaznak, amelynek sérelme csak az adott jogág viszonylatában, az adott jogág funkciójának betöltése érdekében jogellenes, nincs szükség a polgári jog semmisségi szankciójának alkalmazására. 

A felfüggesztett szabadságvesztés a specialitáson alapuló mentesség EUtv. 30. § (2) bekezdés c) pontjában írt kivételének körébe esik, mert nem kerül sor olyan szankció alkalmazására, amely a terhelt szabadságának tényleges elvonásával jár. E kivételre okot adó helyzet mindaddig fennáll, amíg nem kerül sor a felfüggesztett szabadságvesztés – bármely okból történő – utólagos elrendelésére.

I. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem [Be. 649. § (1) bek. a) és b) pont]. 

Negatív illetékességi összeütközés akkor alakul ki, ha két bíróság egyaránt a másikat tartja az eljárásra illetékesnek. Nincs ugyanakkor bíróság kijelölésére okot adó helyzet, ha az ügy áttételét követően kijelölt bíróság egy harmadik bíróságot tart az ügyben illetékesnek [Be. 24. § (1) és (3) bek.].