2024

A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 2. §-a szerint a védettségi igazolványok közül a határozott idejű a fertőzésből felgyógyulás tényét, míg a határozatlan idejű az oltottság tényét igazolta. Az érvényességi idővel, illetve anélkül kiállított védettségi igazolvánnyal rendelkezők ezért nem voltak összehasonlítható helyzetben.

A másodfokú eljárásban megengedett az ellenkérelem-változtatás előterjesztése, ha a fél azt az elsőfokú bíróság által elmulasztott anyagi pervezetése hiánya miatt terjeszti elő [2016. évi CXXX. törvény (Pp.). 237. § (3) bek. a) pont, 373. § (4) bek.].

I. A korlátolt felelősségű társaság tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. 
II. A korlátolt felelősségű társaságnak nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:164. § (1) bek., 3:170. § (1)–(2) bek., 7:1. §, 7:87. § (1)–(2) bek.].

A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása a bíróság feladata, ezért a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja értelmében akkor sem mellőzhető, ha a keresethalmazatokkal kapcsolatos kifogás az alperes alaki védekezésének tárgya és az ellenkérelemben foglaltakra tekintettel a felperes az azzal kapcsolatos jogi álláspontját kifejti. Ennek megfelelően – a Pp. 379. §-a alapján – a Pp. 176.

A tényállás szabad megállapításának elvét megjelenítő Pp. 263. § (1) bekezdése a bizonyítási mód és a bizonyítási eszköz megválasztásának szabadságát is megfogalmazza, és a bizonyítékok felhasználásának egyetlen kritériumaként azoknak a tényállás megállapítására való alkalmasságát határozza meg [2016.CXXX. tv (Pp.) 263. § (1) bek., 268. § (1) bek., 279. § (1) bek.].

I. A bírósági végrehajtási eljárás kényszercselekmények sorozata, amelynek keretében nem értelmezhető az adósok „önkéntes teljesítése”. Emiatt az árverési vevőnek a vételár kifizetése után arra nyílik meg a joga, hogy a birtokba helyezést a végrehajtótól kérje. A birtokba adási eljárás az ingatlanárverésre vonatkozó végrehajtási eljárás része. 

A szakvélemény kiegészítésének célja a már meglévő bizonyítékkal kapcsolatos bizonytalanságok tisztázása, ezért azt mindkét fél feltétel nélkül indítványozhatja. Ettől eltérően a bizonyító fél ellenfele nem terjeszthet elő alapos indítványt új szakértő kirendelésére, mert a szakvéleménnyel bizonyítandó tény nem az ő bizonyítási érdekébe tartozik. Ha a szakvélemény – aggályossága folytán – nem vehető figyelembe, ez a bizonyító fél terhére esik, ezért az ellenfél részéről a további bizonyítás e körben szükségtelen.

I. A tulajdonjog bejegyzésére szóló engedély szabályszerű kiadása nem mentesíti az eladót annak „ismételt” kiadása alól. Ilyen esetben a kétszeres teljesítés veszélye nem értelmezhető, mivel a tulajdonjogot csak egyszer lehet bejegyezni. Az eladó részéről a bejegyzési engedély kiadása teszi befejezetté a szerződés teljesítését. 

A gazdasági társaság névviseléshez fűződő személyiségi joga sérelmének vizsgálata körében az összetéveszthetőség megítélése körében annak is jelentősége van, hogy a cégnév (vezérszó) tartalmaz-e a (fő)tevékenységre utalást, a választott cégnév megfelel-e a cég(név)valódiság elvének. A cégnévben a tevékenységi körre utalás ugyanis nem lehet megtévesztő, nem kelthet olyan látszatot, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, amelyre nem jogosult [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:51. §, 3:1. §, 3:6. § (1) bek.; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 3. § (4)–(5) bek., 4.

A Ptk.-nak a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség körében a károsulti közrehatás szabályait rögzítő 6:537. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén nincs szükség az üzembentartó – vagy helyette a tényleges károkozó – magatartása felróhatóságának vizsgálatára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azokban az esetekben, amikor az üzembentartó, avagy a tényleges károkozó a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásából eredő kárt valamely felróható magatartással okozta, azt a kármegosztás arányának meghatározásakor ne kellene értékelni.