I. A Cnytv. szabályozása nem egységes: a civil szervezetek bírósági nyilvántartását, a nyilvántartó bíróság vizsgálatának terjedelmét és a perorvoslat rendjét is aszerint differenciálja, hogy milyen típusú szervezet az eljárás alanya.
I. Az óvadék járulékos biztosíték: az óvadék kikötéséből eredő igény érvényesítésére csak a kielégítési jog megnyílását követően, vagyis az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásával kerülhet sor.
A régi Ptk. alkalmazásában az örökbefogadott és a vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési kapcsolat szempontjából az örökbefogadás titkosságát az örökhagyó halálakor hatályban lévő családjogi rendelkezések alapján kell megítélni [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 617. §, 618. §; 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 48. § (5) bek. a) pont; 1978. évi 2. tvr. 8. §, 17. §].
A foglaló a teljesítés meghiúsulásának a szankciója. Jogkövetkezményeinek alkalmazásához nem a felek magatartásának felróhatóságát, hanem a szerződés meghiúsulásáért való felelősségüket kell vizsgálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §, 6:185. §].
A közös szülői felügyeleti jog korlátozásának/megvonásának csak a gyermek veszélyeztetettségének kétséget kizáró bizonyítottsága esetén van helye [2013. évi . V. törvény (Ptk.) 4:168. §, 4:175. § (1)–(2) bek.].
I. A mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogának 2016. január 6-át követő átruházása esetében a 2014. március 15. előtt kötött haszonbérleti szerződésben létrejött jogok és kötelezettségek – a Magyar Állam személyéhez tapadó jogok és kötelezettségek kivételével – átszállnak az új haszonbérbe adóra.
I. Nem az ítélet rendelkező része és az indokolása válik ellentétessé [Be. 608. § (1) bek. f) pont], hanem ténylegesen – a vád ki nem merítése miatt – az ügydöntő határozat rendelkező része hiányos abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság az ítélete rendelkező részében a vád tárgyává tett cselekmények egy részéről a bűnösség kérdésében nem hozott döntést, ugyanakkor az indokolása egyértelműen a felmentésre irányult [Be. 608. § (1) bek. f) pont].
Nem jelenti a határozat indokolása és rendelkező része közötti teljes ellentétet, ha a tényállásban leírt több rendbeli lopási cselekményt a bíróság egységként minősíti. Ez téves minősítésben megnyilvánuló anyagi jogi szabálysértés, ami csak akkor lehet felülvizsgálat alapja, ha törvénysértő büntetést eredményezett [Be. 608. § (1) bek. f) pont, Be. 649. § (1) bek. b) pont és (2) bek. d) pont].
A Be. 592–594. §-ai a részleges megalapozatlanság másodfokon történő kiküszöbölésének lehetőségét teljes körben biztosítják.
A Be. 593. § (1) bekezdés c) pontja a tényállás javításának mindhárom eszközét felsorolja.
I. A járásbírósági ügy törvényszékre történő áttételét követően a hatáskörrel rendelkező bíróság nem folytatja, hanem elölről kezdi a tárgyalást, de nem az eljárást. Következésképp az ügyben újabb előkészítő ülést nem lehet tartani, de nem kerülhet sor a tárgyalás megismétlésére a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével sem [Be. 517. § (1) bek., Be. 518. § (3) bek.].