2023

A szerzői jogi védelem körében a szerző személyhez fűződő joga nem önmagában a szerző személyiségét illeti, hanem a szerzőnek az egyedi műhöz fűződő személyes és a vagyoni jogok összességét magában foglaló komplex jogviszonyában értelmezhető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 18. pont; 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 9. § (1) bek.].

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának a lehetőségét kizárja, ha a fél felülvizsgálati kérelmét jogszabálysértésre, felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét viszont a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapítja. A Kúria ezért a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet – a két kérelem közötti közvetlen tartalmi összefüggés hiányában – visszautasítja [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 406. § (1) bek., 409. § (2)–(3) bek., 410. § (2) és (4) bek., 413. § (1) bek., 423. § (1) bek.].

I. A személyiségi jogi védelem mindenkire kötelező tartalma mások alanyi jogának a tiszteletben tartása. A személyiségi jogérvényesítés feltétele a személyiségi alanyi jogot sértő vagy veszélyeztető magatartás, amely a jogsértő és a sérelmet szenvedett fél között fennálló kapcsolatban polgári jogi, ezen belül személyiségi jogviszonyt keletkeztet.

I. Személyiségi jogsérelmet megalapozhat a betegség szintjét el nem érő pszichés elváltozás is, azonban ezt a károsultnak (sértettnek) kell bizonyítania.

Jogszabálysértő az érvényesített jogtól eltérő jogalapon meghozott, a keresetnek helyt adó ítélet, mert a bíróság a felperes által érvényesített joghoz kötve van [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 342. § (3) bek., 370. § (1) bek.; 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) 36. § (8) bek. a), b), e) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (3) bekezdése nem komplex fejlődési rendellenesség diagnosztizálását teszi a terhességmegszakításról való tájékoztatási kötelezettség feltételévé, hanem a genetikai vagy teratológiai ártalom 50%-os valószínűséget meghaladó fennállását.

Ha a felperes eltérő időszakra érvényesít használati díjigényt az alperes rosszhiszemű jogalap nélküli birtoklása miatt, akkor tényazonosság hiányában az előzményi per jogerős ítéletének anyagi jogerőhatása nem zárja ki új kereset indítását [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 360.§ (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 193. § (1) bek., 195. § (3) bek.; 6/2022. JEH].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A társasház közgyűlési határozatával a társasházi épület karbantartása céljából elrendelt célbefizetés a tulajdonostársakat a törvény alapján tulajdoni hányadaik arányában terheli, az e címen befizetett összeggel a társasház nem gazdagodik jogalap nélkül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:579. § (1) bek.; 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 24. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A másodfokú bíróság nyilvános ülése megtartásának a terhelt távollétében 2021. január 1. napját követően is feltétele a terhelt szabályszerű idézése, illetve – ha meghallgatása már előre láthatólag sem szükséges – értesítése [Be. 599. § (4) és (5) bek.]. 

Nem kihívóan közösségellenes az az erőszakos magatartás, amelyben nem a közösségi együttélés szabályainak nyíltszíni semmibevétele tükröződik. A kapcsolattartási jog gyakorlását, a terhelt szabad cselekvését gátló korlátok leküzdése – ha az kizárólag a passzív alany személyében jelentkező fizikai akadály kiküszöbölését szolgálja és a terhelt törvényes jogait korlátozó magatartással arányos – nem a közösségi együttélés jogi normába foglalt írott és íratlan szabályainak leplezetlen semmibevételét jelenti, ekként a garázdaság törvényi tényállását nem meríti ki [Be. 339.