2023

143. A lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy termőföld adásvételi szerződés útján történő tulajdonszerzése ennek okán nem korlátozható. [...]

A lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy termőföld adásvételi szerződés útján történő tulajdonszerzése ennek okán nem korlátozható. A „lakcím nélküli”, azaz településszintű lakos esetében nem kizárt annak a tényállapotnak az igazolása, hogy az adott személy a településen él életvitelszerűen 3 éve [Alaptörvény 28. cikk, P) cikk (1) bek., I. cikk (3) bek.; 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 18. § (1) bek. e) pont; 1992. évi LXVI. törvény (Nyvt.) 5.

142. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. [...]

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:1. §, 2:2. §; 2019. évi CXV. törvény (Evec.tv.) 2.

141. Sérti a tisztességes eljárás alapelvi követelményét, ha az alperes az elsőfokú hatóság törvényi határidőnél rövidebb – annak fele időtartamú – fellebbezési határidőt biztosító határozatát anélkül változtatja meg, hogy az ügyfél jogorvoslati [...]

Sérti a tisztességes eljárás alapelvi követelményét, ha az alperes az elsőfokú hatóság törvényi határidőnél rövidebb – annak fele időtartamú – fellebbezési határidőt biztosító határozatát anélkül változtatja meg, hogy az ügyfél jogorvoslati jogát teljeskörűen biztosította volna [2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (1) bek.; Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek, (7) bek.; EU Alapjogi Charta 41. cikk].


A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

140. Adó- és illetékkedvezmény kizárólag a törvény egyértelmű, kifejezett rendelkezése alapján jár. Egyértelmű és kifejezett rendelkezés hiányában pedig a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésének nyelvtani értelmezéséből az következik [...]

Adó- és illetékkedvezmény kizárólag a törvény egyértelmű, kifejezett rendelkezése alapján jár. Egyértelmű és kifejezett rendelkezés hiányában pedig a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésének nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy a jogalkotó a Ptk.-n kívüli jogi személyekre nem kívánta az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentességet kiterjeszteni, az csak a Ptk.-ban szabályozott gazdasági társaságokat illeti meg [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:89. § (1) bek.].

139. A Vámkódex koherens és egységes alkalmazásával a hivatalból indult vámeljárásokban lefolytatott meghallgatásokra tekintettel is fel kell függeszteni a vámtartozás elévülését.

A Vámkódex koherens és egységes alkalmazásával a hivatalból indult vámeljárásokban lefolytatott meghallgatásokra tekintettel is fel kell függeszteni a vámtartozás elévülését. 
A szakvélemény megállapításait a fél abban az esetben vitathatja felülvizsgálati kérelmében, amennyiben a peres eljárás során kimerítette a számára rendelkezésre álló perrendi, eljárási lehetőségeket [2011. évi CLXI. törvény (Bszi) 32. §; 952/2013. évi EU Rendelet (Vámkódex) 22. cikk, 29. cikk, 103. cikk].

138. I. Ráutaló magatartással lehet ugyan joghatás kiváltására irányuló nyilatkozatot tenni, de a magatartásból a nyilatkozatot tevő fél akaratának ki kell tűnni, és e magatartásnak a másik fél tudomására kell jutni. Ennek hiányában jognyilatkozatról[...]

I. Ráutaló magatartással lehet ugyan joghatás kiváltására irányuló nyilatkozatot tenni, de a magatartásból a nyilatkozatot tevő fél akaratának ki kell tűnni, és e magatartásnak a másik fél tudomására kell jutni. Ennek hiányában jognyilatkozatról nem lehet szó [2013. évi V. törvény (Ptk.) 64. § (1)–(2) bek.].

137. Azonnali hatályú felmondást nem alapoz meg a munkáltatónál hosszabb ideig eltűrt, nem kifogásolt rossz gyakorlat [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].

Azonnali hatályú felmondást nem alapoz meg a munkáltatónál hosszabb ideig eltűrt, nem kifogásolt rossz gyakorlat [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].


A tényállás

136. I. Az azonnali hatályú felmondás indokolása szerinti minősítés a bíróságot nem köti. Az intézkedés jogszerűségének vizsgálata arra terjed ki, hogy a munkáltató döntésében felhozott magatartás megfelel-e a törvény rendelkezésének [...]

I. Az azonnali hatályú felmondás indokolása szerinti minősítés a bíróságot nem köti. Az intézkedés jogszerűségének vizsgálata arra terjed ki, hogy a munkáltató döntésében felhozott magatartás megfelel-e a törvény rendelkezésének [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek.].

135. A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelések nyilvántartásba vételének szükséges és együttes feltétele, hogy a hitelező a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül a követelését a vagyonfelügyelőnek és az adósnak is bejelentse [...]

A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelések nyilvántartásba vételének szükséges és együttes feltétele, hogy a hitelező a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül a követelését a vagyonfelügyelőnek és az adósnak is bejelentse, továbbá ugyanezen határidőn belül befizesse a nyilvántartásba vételi díjat. Nem elegendő a hitelezői igényt az előirt határidő alatt csak az adósnak vagy csak a vagyonfelügyelőnek bejelenteni, a Cstv. nem biztosít e körben választási lehetőséget a hitelezők részére [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 10. § (2) bekezdés f) pont, 15.

134. Ha kereset a szerződés érvénytelenségére hivatkozással a teljesített szolgáltatás állított túlfizetése miatt az alperes marasztalására irányul, a pertárgy értéke a keresetben megjelölt marasztalási összeg. Az ítélet elleni fellebbezés esetén [...]

Ha kereset a szerződés érvénytelenségére hivatkozással a teljesített szolgáltatás állított túlfizetése miatt az alperes marasztalására irányul, a pertárgy értéke a keresetben megjelölt marasztalási összeg. Az ítélet elleni fellebbezés esetén a jogorvoslati illeték alapja (a vitássá tett követelés) a felperes fellebbezésében fenntartott marasztalási igény.

Feliratkozás a következőre: 2023