2022

A kölcsönszerződés DH2 törvény alapján érvénytelennek minősülő kikötése alapján az adósnak nem keletkezhet fizetési kötelezettsége, a törlesztőrészletek érvénytelen szerződéses rendelkezésen alapuló részének nemteljesítésével nem eshet késedelembe. Ha az érvényesen kikötött szolgáltatás vonatkozásában a teljesítéskor nem állt fenn késedelem, a többletszolgáltatást idő előtti teljesítésként kell figyelembe venni és a következő törlesztőrészletre elszámolni.

I. Annak megítéléséhez, hogy a térbeli megjelölés kizárólag olyan formából áll-e, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, nemcsak a megjelölés grafikai ábrázolását lehet figyelembe venni, hanem egyéb olyan információk is felhasználhatók, mint az érintett vásárlóközönség általi észlelés és ismeret, ezeknek az információknak azonban objektív és megbízható forrásból kell származniuk.

Vagyonbiztosítással a vagyontárgyhoz fűződő vagyoni érdek részesül védelemben. Biztosított az a személy, akinek a vagyontárgyhoz fűződő vagyoni érdekét biztosították. Ha a vagyonbiztosítási szerződés több személyt jelöl meg biztosítottként, akkor annak van jelentősége, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor ki szenvedett el kárként minősülő vagyoni érdeksérelmet az adott vagyontárgy vonatkozásában.

I. Az „all risks” vagyonbiztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem jelöl meg kizárásként. Ha a biztosítási szerződés ilyen általános fedezetvállalást tartalmaz a káreseményekre, de azt leszűkíti az előre nem látható, véletlenszerű, váratlan károkra, úgy a biztosítottnak a biztosítási esemény bizonyítása körében nemcsak a kárt, hanem azokat a tényállításait is bizonyítania kell, amelyekre alapozva állítja, hogy előre nem látható kár érte.

 A bírói egyezségtől a felek közös megegyezéssel – a szerződésmódosítás szabályai szerint – eltérhetnek, arra azonban az egyezséget jóváhagyó végzés anyagi jogerőhatása miatt nincs mód, hogy a fél (társasház) az abban foglaltakat a közgyűlés kötelmet keletkeztető határozatával vitássá tegye [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 360. § (1) bek., 2013. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 42. § (1) bek.].

I. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg [a 2020. évi XLIII. törvény 230. § (2) bekezdésével módosított Be. 649. § (2) bek. f) pont].

I. A Be. 598. § (2) bekezdésében – a tanácsülés megtarthatóságát illetően – meghatározott feltételek közül az első kettő vagylagos [a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. § (3) bekezdés a) pontján alapszik], míg a harmadik (a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza) ezekhez kapcsolódóan konjunktív, azaz a harmadik feltétel hiányában a fellebbezés nem bírálható el tanácsülésen annak ellenére, ha az első két feltétel valamelyike teljesült [Be. 598.

Az Alaptörvény kizárja, hogy az ügyészségen kívül más állami szerv vádlóként lépjen fel, függetlenül a bűncselekmény, illetve az őt ért sérelem jellegétől. Ezért az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) sem tette lehetővé, hogy helyi önkormányzat büntetőügyben pótmagánvádlóként lépjen fel. Amennyiben a bíróság ennek ellenére ilyen vád alapján jogerős ügydöntő határozatot hozott, akkor nem a jogosult által emelt vád alapján járt el [3030/2020. (II. 24.) AB határozat, Be. 567. § (2) bek. c) pont, 649. § (2) bek. c) pont].

A büntetés-végrehajtási bíró eljárásában is irányadó, hogy a határozat rendelkező részét kijavító – hivatalból meghozott – végzés ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha maga a kijavítással érintett határozat is sérelmezhető fellebbezéssel [Be. 453. § (1) és (3) bek. a) pont].

I. A részes felelősségének megállapítása törvényes, ha a jogerős ítéleti tényállás az alapbűncselekmény törvényi tényállási elemeit és a részes ahhoz nyújtott szándékos rábíró vagy segítő magatartásának leírását tartalmazza [Btk. 14. § (2) bek.].