2022

A sajtó-helyreigazítás iránt indult perben a felperes keresettel érvényesített joga nem a személyiségi jogok megsértésének szankcióin alapul. A felperes alanyi joga a helyreigazító közlemény közzétételére irányul. Ez az igény azonban csak személyesen érvényesíthető, a helyreigazítást kérő csak a saját személyét ért sérelem miatt kérhet jogvédelmet [2016. CXXX. tv. (Pp.) 495–496. §; 2010. évi CIV. tv. (Smtv.) 12. §; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:54. §].

Személyiségi jogi perben kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, hanem a nyilatkozat többi részével együtt szükséges vizsgálni, különös tekintettel a közlés lényegi mondanivalójára és az arra vonatkozó társadalmi közfelfogásra. Más személyek „megkárosítására” utaló közlés valótlansága nem állapítható meg önmagában amiatt, hogy a felet nem vezette károkozási szándék, mert a károsodás valamely magatartás következményeként is bekövetkezhet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek.; PK 12. számú állásfoglalás].

Az illetékesség vizsgálata szempontjából azonos ténybeli alapon és az illetékességi okok összevetésével már felmerült az eljáró bíróság kijelölését igénylő negatív illetékességi összeütközés esetén – amelyet a Kúria a korábbi végzésével már feloldott – nincs helye ismételten az illetékesség hiánya megállapításának [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 45. § (2) bek. c) pont, 35. § (1) bek., 41. § (6) bek.; 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 53/C. § (1)–(2) bek.].

Biztosítási szolgáltatás teljesítése iránti perben nem a biztosítási összeg kiszámításának a módját, hanem az annak alapjául állított konkrét történeti tényeket kell bizonyítani. A totálkáros gépjármű maradványértéke nettó vagy bruttó összegének a figyelembevétele anyagi jogkérdés, amelyet a biztosítási szerződés értelmezése alapján kell elbírálni. A bíróságnak az anyagi jognyilatkozatokat az anyagi jogszabályokban előírt szempontok figyelembevételével kell értelmeznie, amelynek során nem kötik a felek perben tett eljárási jognyilatkozatai [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 207.

A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne [2012. évi CLXXXX. tv. (EUtv.) 111. § (1) bek., 111/D. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 111/E. § (1) bek.; Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 164. § (1) és (3) bek., 81. § (3) bek. ].

Amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyben az illetékesség hiányának megállapítása 2021. január 1. napját megelőzően véglegessé vált végzéssel megtörtént, a 2013. évi CCXL. törvény 75/J. §-ban foglalt illetékességi okra hivatkozással a korábban illetékességi okból áttett kérelem visszaküldése nem lehetséges.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapíthatja, de a tényállás megváltoztatását nem alapíthatja olyan bizonyítékokra, amelyeket az elsőfokú bíróság nem tett a tárgyalás anyagává és a másodfokú bíróság sem vett fel rájuk nézve részbizonyítást [Be. 593. § (1) bek. c) pont, 594.

A Be. 46. § (6) bekezdés második mondata szerint a bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki; azaz a vádemelés után a terhelt vagyoni viszonyaitól függetlenül kötelező erővel bíró indítványtételi jogot kap, így a vádemelés után indítványa esetén a védő kirendelése kötelező.

I. A védő kirendelésének – mérlegelést nem tűrő – kötelező esete, ha a vádlott a védő kirendelésére indítványt tesz, ez esetben az indítvány elbírálásáig a tárgyalás nem folytatható. Ha a vádlott védő kirendelését kéri és nincs meghatalmazott védője, úgy a védő kirendelését nem lehet megtagadni; a védő kirendelését követően pedig a védő részvétele az eljárásban, jelenléte a tárgyaláson kötelező. A védő kirendelésének az elmulasztása feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 44. § f) pont, 434. §, 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek.