A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.39.432/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró
A kérelmező: (...) (cím)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálat
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 366/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. április 14. napján kelt 366/2022. számú határozatával a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerinti adattartalommal állapította meg az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának országos listás eredményét.
[2] Az NVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy a választás országos listás eredménye alapvetően három pilléren nyugszik. Az első pillért az egyéni választókerületi eredményről kiállított jegyzőkönyvek jelentik. E körben utalt arra, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok 2022. április 8. és 9. napjain meghozták az egyéni választókerületek választásának eredményét megállapító határozataikat. A második pillért az országos listás választás területi részeredményeiről kiállított jegyzőkönyvek jelentik. Ezzel összefüggésben az NVB kifejtette határozatában, hogy 2022. április 9. napján valamennyi területi választási bizottság határozatot hozott az országos listás választás területi részeredményeinek megállapításáról. A harmadik pillért a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményéről a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) által kiállított jegyzőkönyv testesíti meg. Az NVB ennek kapcsán rögzítette, hogy az NVI elnökének jelzése szerint az NVI elkészítette e jegyzőkönyvet is. Mindezek alapján az NVB a határozat melléklete szerinti adattartalommal állapította meg az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának országos listás eredményét.
[3] Az NVB határozatának jogorvoslati kioktatása szerint a határozattal szemben bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek van helye, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 15. napjának 16.00 óráig megérkezzen az NVB-hez. A határozat jogorvoslati kioktatása rögzítette továbbá, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[4] A NVB határozatával szemben a kérelmező – jogi képviselő nélkül eljárva, személyesen – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő 2022. április 17. napján, amelyben indítványozta az NVB határozatának megsemmisítését arra hivatkozással, hogy idő előtti volt a határozat meghozatala, valamint hogy a határozat jogsértő, mivel a határon túlról érkezett szavazatok vonatkozásában még nem született jogerős döntés.
[5] A kérelmező kifejtette, hogy álláspontja szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Ve.), az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt, valamint az Alaptörvényt a jogalkotás eljárási szabályainak megsértésével, jogsértő módon fogadta el az Országgyűlés, erre tekintettel azok nem létező normáknak tekintendőek, amelyek így nem képezhették az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának alapját sem. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok közjogi érvénytelenségével kapcsolatos gyakorlatára.
[6] Előadta továbbá, hogy az NVB határozata idő előttinek tekintendő, mivel a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredménye vonatkozásában a határozat meghozatala időpontjában még nem született jogerős határozat, tekintettel arra, hogy a 364/2022. számú NVB határozattal szemben bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be.
[7] Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Ve. 297. § (4) bekezdésében foglalt egy napos jogorvoslati határidő indokolatlanul rövid, ezáltal pedig alkotmányellenes, mivel sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslathoz való jogot, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a jogbiztonság alapelvét is.
[8] Az érintettség vonatkozásában kiemelte, hogy álláspontja szerint a választási eljárásban valamennyi, választásra jogosult állampolgár érintettnek minősül.
[9] Kifejtette továbbá, hogy Ve. által előírt kötelező jogi képviselet sérti a jogbiztonságot, kizárja az érdemi jogorvoslatot, és sérti a tisztességes és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is, mivel a választási eljárásban érvényesülő rövid határidőn belül lehetetlen olyan ügyvédet találni, aki vállalja jogi képviseletének ellátását. Hivatkozott arra is, hogy tapasztalata szerint az ügyvédek általában nem is vállalnak választási ügyeket.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra – az alábbiak szerint – alkalmatlan.
[11] A Ve. 297. § (4) bekezdése értelmében a Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[12] A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.
[13] A Kúria elsőként rögzíti, hogy az NVB a kérelmező által támadott, az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választása országos listás eredménye megállapításának tárgyában hozott 366/2022. számú határozatát 2022. április 14. napján hozta meg. Következésképp a jelen választási eljárásra irányadó, hatályos Ve. 297. § (4) bekezdésében foglalt, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló egy napos határidő – mint arra az NVB kérelmező által támadott határozatának jogorvoslati kioktatása is utalt – 2022. április 15. napján járt le.
[14] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét ugyanakkor 2022. április 17. napján, tehát a Ve. 297. § (4) bekezdésében foglalt törvényes határidőn túl nyújtotta be, így az elkésett.
[15] A Kúria továbbá megállapította azt is, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét személyesen, jogi képviselő közreműködése nélkül terjesztette elő. A Kúria e körben utal arra, hogy a Ve. 224. § (5) bekezdésének a kötelező jogi képviseletet előíró szabálya olyan rendelkezés, amely kapcsán a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre (Kvk.II.37.709/2016/2., Kvk.I.37.608/2020/3.). Ezen nem változtat az a tény sem, hogy a felülvizsgálati kérelem egy része kifejezetten a jogi képviselet Ve. 224. § (5) bekezdésében előírt kötelező szabályát tartja Alaptörvénybe ütközőnek.
[16] Következetes a Kúria gyakorlata abban is, hogy választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban – a határidők rövidségére tekintettel – hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye (Kvk.I.37.220/2014., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.38.228/2019/2.).
[17] Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem felel meg a Ve. 297. § (4) bekezdésében, valamint a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglaltaknak, így azt a Kúria a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[18] Amennyiben a kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság választás országos listás eredményét megállapító döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmét a Ve. 297. § (4) bekezdésében foglalt egynapos határidőn túl terjeszti elő, azt a Ve. 231. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
[19] Választási ügyhöz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a Ve. 231. § (2) bekezdése kizárja.
Záró rész
[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 151. § (1) bekezdésének és 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] A Kúriának az eljárási illetékről rendelkeznie nem kellett, figyelemmel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel az eljárás illetékmentes volt.
[22] A Kúria végzésével szemben a Ve. 232. § (5) bekezdése a további jogorvoslatot kizárja.
Budapest, 2022. április 19.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró