2022

109. A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem elbírálása során a közbiztonságra való veszélyesség értékelésénél, az engedély megadását kógens módon kizáró, valódi, közvetlen és súlyos közrendre való [...]

A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem elbírálása során a közbiztonságra való veszélyesség értékelésénél, az engedély megadását kógens módon kizáró, valódi, közvetlen és súlyos közrendre való veszélyesség megállapítására a szabálysértési eljárást megalapozó közlekedési szabályszegések – főszabály szerint – nem alkalmasak [2007. évi II. törvény (Harmtv.) 33. § (1) bek. c) pont, (2) bek., 87/B. §; 2007. évi I. törvény (Szmtv.) 94. § (2) bek. c) pont; 114/2007. (V. 24.) Korm.rendelet (Vhr.) 37. § (1) bek., 97/A. § (1) bek.].

108. A nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére történő héa-visszatérítés esetén, amennyiben a számlák áfa tartalma magasabb a kérelemben megjelöltektől, [...]

A nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére történő héa-visszatérítés esetén, amennyiben a számlák áfa tartalma magasabb a kérelemben megjelöltektől, az adósemlegesség és a megfelelő ügyintézés elvét együttesen alkalmazva, az adóhatóságnak fel kell hívnia az adóalanyt a kérelem módostására, amely módosítást úgy kell tekinteni, mint amelyet az eredeti kérelem időpontjában nyújtottak be [2017. évi I. törvény (Kp.) 36. §; 2007. évi CXVII. törvény (Áfa tv.) 244. §, 251/F. §].

107. Nem alapozza meg a sérelemdíj iránti igényt a Doktori Iskola Tanácsa ülésein elhangzott szakmai vélemény. Becsületsértés nem valósul meg akkor sem, ha az ülésen elmondottakat az igény előterjesztője bántónak, [...]

Nem alapozza meg a sérelemdíj iránti igényt a Doktori Iskola Tanácsa ülésein elhangzott szakmai vélemény. Becsületsértés nem valósul meg akkor sem, ha az ülésen elmondottakat az igény előterjesztője bántónak, lealacsonyítónak érezte szubjektív megítélése szerint [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, 2:52. § (1) bek.].

105. Bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesítése esetén a felperes a perindítás joghatásának beállásáig választhat, hogy az általános szabályok vagy [...]

Bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesítése esetén a felperes a perindítás joghatásának beállásáig választhat, hogy az általános szabályok vagy a gyorsított per szabályai szerint kívánja-e fennálló követelését érvényesíteni [2020. LXX. törvény (Gyptv.) 2. § (1)–(2) bek., 3. § (1) bek.].

104. Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolót az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 59. § (1) bekezdése alapján megillető 1%-os díj alapjának meghatározásakor a Cstv. 49/A. §, a 49/B. §, illetve a 49/D. § hatálya alá tartozó vagyontárgyak [...]

Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolót az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 59. § (1) bekezdése alapján megillető 1%-os díj alapjának meghatározásakor a Cstv. 49/A. §, a 49/B. §, illetve a 49/D. § hatálya alá tartozó vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel nem vehető figyelembe, ez utóbbi vagyontárgyak értékesítése miatt a felszámolónak járó díjat a 49/D. § szerint kell megállapítani [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. §, 49/B. §, 49/D. §].

103. I. Megfelelő az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás akkor, ha az amellett, hogy tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy mit jelent az árfolyamkockázat, elmagyarázza annak mechanizmusát (mibenlétét), annak a fogyasztó fizetési [...]

I. Megfelelő az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás akkor, ha az amellett, hogy tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy mit jelent az árfolyamkockázat, elmagyarázza annak mechanizmusát (mibenlétét), annak a fogyasztó fizetési kötelezettségére gyakorolt hatását. Világos és érthető módon felhívja a figyelmet arra is, hogy az árfolyam fogyasztó szempontjából kedvezőtlen változásának reális esélye van, ami akár jelentősen megemelheti a fizetési kötelezettségeit (azaz gazdaságilag jelentősen kedvezőtlen helyzetbe hozza) [1959. évi IV. törvény (rPtk.) 209. § (1) bek; 1996.

102. I. A jognyilatkozat pótlása iránti perben keresetnek helyt adó ítélet a törvényi feltételek bármelyikének hiánya esetén nem hozható. [...]

I. A jognyilatkozat pótlása iránti perben keresetnek helyt adó ítélet a törvényi feltételek bármelyikének hiánya esetén nem hozható.
II. A jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlásának jogszabályi feltételei nem teljesültek maradéktalanul, ha a felperes jogsérelme más pertípussal, például törlési perben elhárítható [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 5. § (3) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

101. Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén hozott határozat megtámadása vagyoni jogon alapuló igény, és mint ilyen, a járásbíróság hatáskörébe tartozó olyan vagyonjogi perben érvényesíthető, amelyben a vagyoni jogon alapuló [...]

Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén hozott határozat megtámadása vagyoni jogon alapuló igény, és mint ilyen, a járásbíróság hatáskörébe tartozó olyan vagyonjogi perben érvényesíthető, amelyben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 20. § (3) bek. ae) pont; 1996. évi LV. tv. (Vtv.) 12. § (1) bek., 14. § (3) bek.; 79/2004. (V. 4.) FVM. rendelet (Vhr.) 7. § (2) bek., 9. § (2) bek.].