2022

A kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó telephelyen kívüli – közterületen (rakodóhely, járda) - áruszállítás és rakodás nem minősül üzemi zajforrásnak, ezért arra zajkibocsátási határértéket megállapítani nem lehet [284/2007. (X. 29.) Korm. rend. (Kormányrendelet) 2. § i) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az üzemeltető a Budapest XIII. kerületben áruházat üzemeltet, amelyben élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmi tevékenységet folytat.

A hatóság döntéséből az ügyfélnek teljes képet kell kapnia arról, hogy a hatóság az eljárása során milyen tényeket tárt fel, melyeket vett figyelembe és mellőzött a döntése kialakítása során, és milyen jogszabályi rendelkezések mentén határozott. Ez a garanciája annak, hogy a döntés utóbb is ellenőrizhetővé válik, helyessége, jogszerűsége – arra irányuló kereset alapján – érdemben elbírálható [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 81. § (1) bek.].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

Az idegenrendészeti hatóság tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító, az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatot értékelő véleményén alapuló határozat nem minősül a Kp. 85. § (5) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntésnek. Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a döntését olyan véleményre alapítja, amely a Mavtv.

Kereshetőségi jog vizsgálata építésügyben. Az építésügyi jogszabálysértésre alapított kereseti hivatkozás közigazgatási perben akkor is megalapozhat kereshetőségi jogot, ha az adott építésügyi jogszabálysértés folytán bekövetkező közvetlen jogsérelem polgári jogi jellegű. A közigazgatási perben eljáró bíróság nem a polgári jogi jogvitáról dönt, hanem az építési engedély jogszerűségét értékeli, az építésügyi jogszabályok megsértése pedig közigazgatási perben vizsgálható és orvosolható.

A kereshetőségi jog alapjául szolgáló státusz megszűnése – a szomszédos ingatlan eladása – esetén a perbeli jogutódlásra irányadó szabályok alkalmazandók [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 275. § (5) bek., 327. § (1) bek., 335/A. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként kártérítés jogcímén járó elmaradt jövedelem iránti keresetét a munkavállaló felperes az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően kizárólag a fellebbezésében emelheti fel, vagyis csak akkor, ha az elsőfokú határozatnak van olyan rendelkezése, amelynek megváltoztatását kívánja [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 521. § (2) bek.].

A tényállás

A kulturális intézményben foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya a törvény erejénél fogva 2020. november 1-jei hatállyal az Mt. szerinti munkaviszonnyá alakult át. Munkaszerződés hiányában a közalkalmazott jogviszonya megszűnt, és a közalkalmazottat végkielégítés illeti meg [a kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény (Átalakulási tv.) 1. § (2) bek., 2. § (5) bek. c) pont].

A tényállás

A foglalkoztatási kötelezettséget ellehetetlenítő elháríthatatlan külső ok fennállása a munkaviszony esetén mindaddig nem értelmezhető, ameddig van olyan munkaköri feladat, amelynek az ellátására a munkavállalónak a megváltozott körülmények mellett is lehetősége van [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 146. § (1) bek.].

A tényállás
[1] Az alperes a kézilabda sportágban, látványcsapatsportban működő, az Országos Sportági Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezet.

I. A megállapítási kereset valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának a megállapítását jelenti, az nem a kereseti kérelem szövegszerű megfogalmazásával szemben támasztott és eltérést nem engedő kívánalom, hanem a megállapítási kereset természetéből és rendeltetéséből következő sajátja. A megállapítási kereset célja – eredményessége esetén egyben joghatása –, hogy a bíróság ítéletével tisztázza valamely jogviszony (vagy jog) fennállásának vagy fenn nem állásának a kérdését [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bek.].

I. Ha az adós vezető tisztségviselője nem adja át szabályosan az iratokat a felszámolónak, de a felszámoló tudomást szerez az adós vagyonáról, a felszámolónak joga van nyitó leltárt és az alapján nyitó mérleget készíteni azért, hogy a felszámolás során történtekről közbenső mérleggel (mérlegekkel) el tudjon számolni. A felszámolónak ez nem a Cstv.-ben előírt kötelezettsége, ezért erre hivatkozással nincs helye a felszámoló felmentésének [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. § (1) bek. g) pont; 2000. évi C. törvény (Sztv.) 4. § (1) bek., 12. § (1) bek., 15. § (6) bek., 19. §].