Aktualitások
Darák Péter: a bírósági döntések célja a társadalmi béke fenntartása
A jogrendszerről, az igazságszolgáltatásról, a joggyakorlat aktuális kérdéseiről, a Kúria működéséről és saját bírói pályájáról is beszélt a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter a Corvinus Egyetemen tartott előadást 2019. április 17-én
...
Trócsányi László: jelentős felelősséggel jár az új közigazgatási bírósági rendszer kialakítása
A szervezetileg elkülönített új közigazgatási bírósági rendszer kialakításáról rendezett fórumot a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete, az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2019. április 15-én, a Kúrián
...
Kerékpárost gázoló autós – nem vétkes a sofőr, ha a vele egy irányba haladó biciklis váratlanul elé kanyarodik
Tájékoztató a Kúria Bfv.II.1.278/2018. számú jelentős ügyben , 2019. április 2-án hozott határozatáról.
Amennyiben a kerékpáros sértett váratlanul balra irányt változtatva az addig mögötte és vele egy irányban haladó, irányát nem változtató terhelt által vezetett személygépkocsi elé kanyarodik, ezzel megsérti azt a közlekedési szabályt, amely szerint, aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni ...
Amennyiben a kerékpáros sértett váratlanul balra irányt változtatva az addig mögötte és vele egy irányban haladó, irányát nem változtató terhelt által vezetett személygépkocsi elé kanyarodik, ezzel megsérti azt a közlekedési szabályt, amely szerint, aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni ...
A 883/2004/EK rendelet szerinti öregségi ellátások megállapításakor a független ellátást a nemzeti jog szabályai alkalmazásával kell meghatározni
Összefoglaló a Kfv.X.38.228/2018/5. számú határozatról[Rendelet 52. cikk (1) bekezdés a) pont].
Az alperes az 1955. november 21-én született felperes részére 2017. december 31. napjától – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §-a, 18. § (2a)-(2d) bekezdése, 20. § (1)-(2) bekezdése, 21. § (1), (3) bekezdése, 21/A. §-a, 22. § (1), (4) bekezdése, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (Rendelet) 52. cikk (1) bekezdése és a Rendelet végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet (Vhr.) 13. cikke alkalmazásával – öregségi nyugdíjrészt állapított meg.
...
Csecsemőgondozási díj meghatározása tárgyában hozott határozatot a Kúria
Tájékoztató az Mfv.III.10.120/2018/7. számú határozatról az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása, a rendelkezés megsemmisítése és alkalmazásának kizárása kezdeményezésének tárgyában.
Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a 2016. július 8-án kelt, a másodfokú szerv által helybenhagyott határozatában, a felperes 2016. június 3-án született gyermekére tekintettel, 2016. július 1-től november 15-ig bruttó 5.180 forint naptári napi összegű csecsemőgondozási díjat (CSED) állapított meg a felperes részére.
...
Valamely teljesítmény alapú bónusz juttatás feltételeként a munkáltató a mérlegelésébe tartozó szempontokat is meghatározhat, a mérlegelés során a korábbi évek munkavállalói magatartását, esetleges mulasztásait nem vonhatja az értékelési körébe
Tájékoztató az Mfv. II. 10.508/2018 számú határozatról.
A Kúria elvi döntésében megállapította, hogy valamely teljesítmény alapú és a munkáltató eredményességéhez is kötött bónusz juttatásra jogosultság feltételeként a munkáltató a munkavállaló munkavégzésével összefüggő, mérlegelési körébe tartozó szempontokat is meghatározhat. A mérlegelés során azonban csak az adott év értékelhető, a mérlegelés a korábbi évek magatartását, esetleges mulasztását nem vonhatja az adott évre kitűzött bónusz juttatásra jogosultság értékelési körébe.
...
Iskolaigazgató vezetői megbízásának visszavonása tárgyában hozott határozatot a Kúria
Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. február 25-én tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.329/2018. számú ügyről. A döntés elvi tartalma: az iskolaigazgató magasabb vezetői megbízása visszavonásának jogszerű indoka lehet a munkatársakkal szemben tanúsított összeférhetetlen magatartás, sértő hangnem, valamint a rábízott gyerekek nem megfelelő felügyelete [Kjt. 23. § (5) bekezdés].
...
A Kúria határozatot hozott munkahelyi baleset és kártérítése tárgyában
Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. február 27-én tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.291/2018. számú ügyről. A döntés elvi tartalma:
I. A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
II. Amennyiben a baleset bekövetkezésének pontos oka a rendelkezésre álló adatok alapján nem határozható meg, úgy nem vonható le következtetés arra, hogy a baleset kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása miatt következett be [Mt. 166. § (1), (2) bekezdés].
...
Azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei és kártérítés tárgyában döntött a Kúria
Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. március 13-án tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.271/2018. számú ügyről. A döntés elvi tartalma : a munkavállalók által az Mt. 78. § (1) bekezdés b) pontjára alapított azonnali hatályú felmondás nem jogszerű, ha a munkaviszony fenntartását munkavállalói oldalon ellehetetlenítő, a bizalomvesztést részükről objektíven megalapozó magatartás, körülmény a munkáltató oldalán nem állapítható meg [Mt. 78. (1) bekezdés b) pontja].
...
A Kúria munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeinek tárgyában hozott határozatot
Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. február 13-án tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.261/2018. számú ügyről. A döntés elvi tartalma : a munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Ezen joga legfeljebb akkor korlátozható, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló magánéleti körülményei miatt érdeksérelem érte (Mt. 9. §, 65. §, 66. §, Ptk. 2:43. § b) és e) pont, Info. törvény 3. § 2. és 3. pont).
...
