2025

I. A társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perben hozott jogerős határozat ellen nincs helye felülvizsgálatnak, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
II. Nem indokolt az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése a felülvizsgálatból kizárt határozatok polgári perrendtartási szabályozása és az alkotmányos jogorvoslati jog kapcsolatának az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerinti hiányára tekintettel [2016. évi CXXX. törvény 407. § (2) bek. d) pont, 415. § (1) bek. d) pont.].

I. A felperesnek a jogalap megjelölése útján kell az érvényesített jogot megjelölnie. Ez jelenti a jogállítást. A jogalap az az anyagi jogi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. 
II. A jogállítás alapvetően kétféle módon történhet: egyrészt a jog alapjául szolgáló konkrét jogszabályhely megjelölésével, másrészt a jog alapjául szolgáló azon jogszabályi rendelkezési tartalom megnevezésével, ami az érvényesített alanyi jogot adja. 

A közéleti vita nemcsak az állami és önkormányzati, a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban jelentkező közéleti kérdéseket is. Nem kizárólag a társadalom egészét érintő kérdések tárgyalása minősíthető közéleti vitának, ennél szűkebb közösséget érintő döntéshozatal és az azt megalapozó vita kibontakozása is megalapozhatja az azt alakítók magasabb tűrési kötelezettségét [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek., 2:48.

A bírói gyakorlatban formálódó értékszínvonal az összeg meghatározásának csak a nagyságrendi behatárolásához ad szempontot. A személyiségi jogsértések és hátrányos következményeik különbözőségei nem teszik lehetővé az eltérő összegek ennél pontosabb összevetését. Az ítéletben nem azt kell megindokolnia a bíróságnak, hogy mennyiben tér el más korábbi döntésektől, hanem azt, hogy az adott ügy egyedi körülményei milyen összeg meghatározását indokolják [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (3) bek., 413. § (2) bek.].

I. Ha az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés tartalmazza az építés alperes által vállalt befejező időpontját, a birtokbaadási határidő kikötése hiányában is meghatározható az az időpont, amikor a szükséges hatósági eljárások és azok jogszabályban meghatározott határideje alapulvételével meghatározható, mikor kellett volna az ingatlant birtokba adni. 

Nem ugyanazon joghátrány elhárítását célozza a birtoklásban való szükségtelen zavarás megszüntetésére irányuló igény, és a szükségtelen zavarás folytán bekövetkezett, a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség megtérítésére szolgáló igény [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:7. § (1) bek., 5:23. §, 6:522. § (2) bek. c) pont].

I. Az oktatási és egészségügyi intézmények tájékoztatási kötelezettsége a szülői felügyeletet gyakorló szülővel szemben áll fenn. 

I. Feltétlen eljárási szabálysértés címén kizárólag a jogerős ítélet rendelkező része és az indokolás tényálláson kívüli részei közötti, a büntetőjogi főkérdéseket illető teljes ellentét támadható; ezen a címen nem érvényesíthető anyagi jogi kifogás és ezen a címen sem kifogásolható a bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás [Be. 608. § (1) bek. f) pont; 650. § (2) bek.]. 

I. A részleges megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban minden esetben [a harmadfokú eljárásban a Be. 625. § (4) bekezdése szerinti kivétellel] ki kell küszöbölni [Be. 592. § (2) bek.]. 
II. A bíróság ténymegállapító tevékenysége eredendően közvetett – ténybeli következtetésen alapuló – megismerő tevékenység, mivel nem közvetlen észlelője a bizonyítandó ténynek. A közvetett bizonyítás további közvetítést (áttételt) jelent. 

Személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartása az azzal elérni kívánt célok, az alapjául szolgáló okok és az azokat megalapozó tények teljes körű elemzését igényli, melynek a kényszerintézkedés indokoltságára, igenlő esetben pedig a kényszerintézkedés formájának meghatározására is ki kell terjednie [Be. 276–277. §].