2025

A nemzetbiztonsági kockázat kérdésében véleményt adó szerv perben állása nem mellőzhető, ha az alperes határozata döntően e szakkérdésben adott véleményen alapul és a felperes a keresetében – a véleményt adó szerv perbeállítását kérve – a szakkérdésben adott véleményben foglaltakat vitatja, illetve ezzel összefüggő bizonyítási indítványt is előterjeszt [2007. évi II. törvény (Harm.tv.) 13. § (1) bek. a), c), i), h) pont, 18. § (1) bek. a) pont, 87/B. § (4) bek.; 114/2007. (V. 24.) Korm.rendelet (Vhr.) 50. § (1) bek., 97. § (1) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 19. § (4) bek., 25.

A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja, ennek érdekében szükséges a kereset tartalmának pontos tisztázása [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bek., 43. § (1) bek.].

A vad által okozott kár megtérítése során a vadászatra jogosult akkor tesz eleget a kártérítési kötelezettségének, ha a jogerős bírósági ítélettel megállapított tőkeösszeg és késedelmi kamat, perköltség fizetési kötelezettségének az ítélet által előírt teljesítési határidőben úgy tesz eleget, hogy a fizetési kötelezettség elszámolásánál a Ptk. 6:46. §-ában írt szabályra is figyelemmel a perköltség, a késedelmi kamat és a tőkeösszeg is határidőben megfizetésre kerül [1996. évi LV. törvény (Vht.) 75. § (2) bek., 81/B. § (1) bek., (5) bek. b) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:46.

A hatósági határozat nem megfelelő indokolása olyan eljárási szabályszegés, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással van, egyben sérti a tisztességes eljáráshoz való alapjogot is. Ha az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozatát nem egyszerűsített határozat formájában hozza meg, akkor határozata indokolásának meg kell felelnie az Ákr. 81. § (1) bekezdésében írtaknak [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 1. § (1a) bek., 40/A–40/B. §, 49–51. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 81. § (1) bek.].

Az elévülést nem szakítja meg az, hogy a végrehajtási eljárást a bírósági végrehajtót követően – jogszabályváltozás folytán – az adóhatóság végzi [Az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 7. § (1) bek. 22. pont, 19. § (1) bek., 125/A. § (7) bek.; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:22. §; a közigazgatási perrendtartásról szóló (Kp.) 121. § (2) bek.].

Minden olyan tartozásért, amely az örökhagyót halálakor fennállott jogviszonyból terhelte – jelen esetben az adásvételi szerződésből fakadó érvénytelenségi per megindításából eredő fizetési kötelezettség, perköltség és illetékfizetés - hagyatéki teherként veendő figyelembe az illeték számításakor [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:94. § (1)–(2) bek., 7:1. § bek., 7:87. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12. § (1) bek., 13. § (1)–(2) bek.].

Az oltás felvétele érdekében a jogalkotó direkt kényszerítést nem alkalmazott, a munkavállalóknak adott munkavégzési területen - bár súlyos jogkövetkezményekkel kellett szembenézniük – volt választási lehetőségük abban a tekintetben, hogy felveszik-e az oltást. A felperes egészségügyi önrendelkezési jogával élve nem oltatta be magát, így csak azokban a munkakörökben volt alkalmazható, amelyek az oltás nélkül is elláthatóak voltak. Ez a körülmény a kárenyhítési kötelezettsége körében nem értékelhető a terhére [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 172. § (1) bek.

A Brüsszel Ia. Rendelet 7. cikk 2. pontjának alkalmazhatósága szempontjából olyan vállalatcsoport esetén, ahol az egyes leányvállalatok székhelye az Európai Gazdasági Térség (EGT) különböző tagállamában található, a versenyjogi jogsértésre alapított kártérítési perben „a hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma nem terjed ki azon anyavállalat székhelyére, amely kártérítési keresetet indít a harmadik személy EUMSZ 101.

I. Az állam pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló követelése a felszámolási eljárásban érvényesíthető, ún. végleges bűnügyi hitelezői követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítása céljából elrendelt, fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező határozat alapján fennálló követelése pedig a felszámolási vagyonnal szemben szintén érvényesíthető, ún. előzetes bűnügyi hitelezői követelés.    

I. A Cstv. 2017. július 1-jétől hatályos szabályozása értelmében nem tartoznak a támogatásközvetítői feladatokat ellátó adós felszámolási vagyonába azok az elszámolási kötelezettséggel államháztartási vagy nemzetközi forrásból átvett eszközök, amelyeket a saját eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie és meghatározott befektetésekre, támogatásokra kellett fordítania.