2025

I. A Sztrájktv. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyó munkabeszüntetés a foglalkoztatási jogviszonyokban nem minősülhet a véleménynyilvánítás jogszerű formájának, ezért annak munkáltatói figyelmeztetést követő alkalmazása megalapozhatja a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) bek. a) pont]. 

A Cstv. és a Ptk. alapján érvényesített igények egymáshoz való viszonyát az jellemzi, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközése mint érvénytelenségi ok, nem szolgálhatja a szerződés más jogalapon elmulasztott megtámadásának a pótlását. Ezért amennyiben a felperes tényállítása a lényeget illetően megegyezik a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogvesztő határidőn belül érvényesíthető önálló megtámadási kereset alapjául szolgáló okokkal, azok alapján az engedményezési szerződésnek a Ptk. 6:96.

I. A Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjának a 2006. július 1-jei bevezetésétől érvényesülő szabályozási elve, hogy a kielégítési sorrend utolsó helyére tartozzanak azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy annak hozzátartozója, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, vagy amelyek az adós ingyenes szerződései alapján állnak fenn.

I. A Pp. 279. § (1) bekezdésének a megsértése körében nem vizsgálható, hogy a bíróság érdemi (anyagi jogi) döntése során figyelemmel volt-e a fél által jogi érvelése alátámasztásaként csatolt bírósági határozatokban foglaltakra. 

I. A valódi tárgyi keresethalmazat lehetősége szempontjából nem az érvényesített jog és nem a jogalap azonossága, hanem annak a jogviszonynak az azonossága – vagy ténybeli és jogi alapon való összefüggése – a meghatározó, amelyből az érvényesített jog ered. 
II. A valódi tárgyi keresethalmazat eljárásjogi korlátait a perhatékonyság kettős szempontrendszerére – a konkrét per gyors befejezésére és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatására – figyelemmel kell értékelni, szem előtt tartva az észszerűség és a közjó követelményét is. 

A közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat rendelkezésének érvényesülése speciális. Bár a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát önmagában az Infotv. nem korlátozza, azonban az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben már irányadó az a feltétel, hogy a keresetek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek a kereset tárgyát képező igények [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173. § (1) bek.; 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5.

I. A használat szolgalomszerűségének megítélése nem bizonyítékértékelésen alapuló ténykérdés, hanem a megállapított tényekből levont anyagi jogi következtetés (anyagi jogkérdés), ami az anyagi jog megsértése körében vizsgálható. 

I. Vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlésén valamely földtulajdonos képviseletében részt vett személy érvénytelen meghatalmazása akkor eredményezi a gyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét, ha az érvénytelen meghatalmazással leadott szavazatszám figyelmen kívül hagyásával nem teljesül a vizsgált határozatok meghozatalához szükséges szótöbbség. 

Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságát anélkül, hogy annak okáról és mibenlétéről számot adna, tévesen állapítja meg, akkor a másodfokú eljárásban az eltérő tényállás megállapításának jogi alapja is hiányzik. Ebben az esetben a harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását eredményező részét a tényállásból kirekeszti – azzal, hogy lehetősége van a tényállást a bűnösség megítélését nem érintően helyesbíteni –, és a másodfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapíthatja [Be. 619.

A büntetőjogi felelősség alanyhoz kötött, ennek hiányában nem állapítható meg a terhelt egyéni felelőssége. A vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádiratban ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósulásának helyét, idejét és egyéb körülményeit [Be. 6. § (1) és (3) bek.; Btk. 342. § (1) bek. a) pont, 14. § (2) bek.].