2025

268. A közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat rendelkezésének érvényesülése speciális. Bár a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát önmagában [...]

A közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat rendelkezésének érvényesülése speciális. Bár a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát önmagában az Infotv. nem korlátozza, azonban az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben már irányadó az a feltétel, hogy a keresetek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek a kereset tárgyát képező igények [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173. § (1) bek.; 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5.

267. I. A használat szolgalomszerűségének megítélése nem bizonyítékértékelésen alapuló ténykérdés, hanem a megállapított tényekből levont anyagi jogi következtetés (anyagi jogkérdés), ami [...]

I. A használat szolgalomszerűségének megítélése nem bizonyítékértékelésen alapuló ténykérdés, hanem a megállapított tényekből levont anyagi jogi következtetés (anyagi jogkérdés), ami az anyagi jog megsértése körében vizsgálható. 

266. I. Vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlésén valamely földtulajdonos képviseletében részt vett személy érvénytelen meghatalmazása akkor eredményezi a gyűlésen hozott határozatok [...]

I. Vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlésén valamely földtulajdonos képviseletében részt vett személy érvénytelen meghatalmazása akkor eredményezi a gyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét, ha az érvénytelen meghatalmazással leadott szavazatszám figyelmen kívül hagyásával nem teljesül a vizsgált határozatok meghozatalához szükséges szótöbbség. 

265. Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságát anélkül, hogy annak okáról és mibenlétéről számot adna, tévesen állapítja meg, akkor a másodfokú eljárásban [...]

Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságát anélkül, hogy annak okáról és mibenlétéről számot adna, tévesen állapítja meg, akkor a másodfokú eljárásban az eltérő tényállás megállapításának jogi alapja is hiányzik. Ebben az esetben a harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását eredményező részét a tényállásból kirekeszti – azzal, hogy lehetősége van a tényállást a bűnösség megítélését nem érintően helyesbíteni –, és a másodfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapíthatja [Be. 619.

264. A büntetőjogi felelősség alanyhoz kötött, ennek hiányában nem állapítható meg a terhelt egyéni felelőssége. A vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádiratban ismertetett [...]

A büntetőjogi felelősség alanyhoz kötött, ennek hiányában nem állapítható meg a terhelt egyéni felelőssége. A vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádiratban ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósulásának helyét, idejét és egyéb körülményeit [Be. 6. § (1) és (3) bek.; Btk. 342. § (1) bek. a) pont, 14. § (2) bek.].

263. A KRESZ-szabályok terhelt általi többszörös, durva megszegése nem jelenti egyben azt is, hogy közvetlen veszélyhelyzet teremtésére kiterjedt a legalább eshetőleges szándéka. [...]

A KRESZ-szabályok terhelt általi többszörös, durva megszegése nem jelenti egyben azt is, hogy közvetlen veszélyhelyzet teremtésére kiterjedt a legalább eshetőleges szándéka.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.IV.60.002/2025/12. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.IV.60.002/2025/12. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria polgári szakági elnökhelyettesének előzetes döntéshozatali indítványa alapján lefolytatott jogegységi eljárásban meghozta a következő
végzést:
a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi eljárást érdemi elbírálás nélkül megszünteti.

Feliratkozás a következőre: 2025