2025

A csődbűncselekmény tettese az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. A tettesi minőséget tehát az is megalapozhatja, ha az adott elkövetőnek ugyan nincs rendelkezési jogosultsága, de rendelkezési lehetősége, tehát a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezése igen, és ezzel él is [Btk. 401. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 13. § (1) és (3) bek.].

Abszolút eljárási szabálysértést valósít meg a járásbíróság, ha az általa csalás bűntetteként minősített cselekmény leírása során a tényállásban olyan, a vádban is szerepeltetett tényeket is megállapít, amelyek – a csalás mellett – a törvényszék hatáskörébe tartozó befolyással üzérkedés bűntettének megvalósítására is alkalmasak lehetnek [Btk. 299. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont; Be. 20. § (1) bek. 11. pont, 608. § (1) bek. c) pont].

A hivatali vesztegetés minősített esete valósul meg, ha arra lehet következtetni, hogy az előny juttatása az átadó részéről azért történt, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegje [Btk. 293. § (1) és (2) bek.].

I. Minél veszélyesebb egy adott tevékenység végzése az emberi életre, testi épségre, egészségre, annál nagyobb felelősség hárul az ilyen tevékenységet végző, irányító, azt ellenőrző személyekre, következésképpen az ehhez igazodó elvárhatósági szint (szabálykövető magatartás igénye) is egyre magasabb. Lőfegyvert csak a legmagasabb fokú biztonság követelményével összhangban állóan szabad használni, amelyhez úgy a használatra, kezelésre vonatkozó szabályok teljes ismeretében, mint a működtetésben való jártasságban megnyilvánuló felkészültség is nyilvánvalóan hozzátartozik [Btk. 165.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.041/2025/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a II–III. rendű alperesek jogegységi panaszát visszautasítja.