2023

A pótmagánvádló igazolási kérelmében arra hivatkozott, hogy a fellebbezését határidőben postára adta, azt azonban a Magyar Posta visszakézbesítette. Az igazolási kérelmet aznap előterjesztette és a korábban már elküldött fellebbezést ismét benyújtotta.

A terhelt a védő eljárása iránti igényét védő meghatalmazásával is kifejezheti; ebben az esetben a védő részvétele az eljárásban – egyéb törvényi ok hiányában is – kötelező. Ezért feltétlen eljárási szabálysértés valósul meg, ha ilyen esetben a másodfokú bíróság a védőt a tanácsülés kitűzéséről és a nyilvános ülés indítványozása iránti jogáról nem értesíti [Be. 44. § f) pont, 598. § (5) bek., 608. § (1) bek. d) pont].

I. A távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatására kizárólag a Be. CI. Fejezetében írt feltételek megléte esetén van törvényes lehetőség. Ennek hiányában a terhelt hirdetményi idézése alapján az elsőfokú tárgyalás megtartása törvénysértő.
II. Az elsőfokú bíróság által vétett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés ellenére bírálja el a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést, ha az elsőfokú bíróság törvényi feltételek hiányában folytatta le az eljárást a terhelt távollétében.

Korlátozott fellebbezés esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást nem módosíthatja és nem egészítheti ki. Ebben az esetben, ha az ítéleti tényállás alapján a cselekmény helyes minősítése nem dönthető el, a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, 370. § (1) bek.; Be. 592. § (1) bek. a) pont].

Az az elkövető, aki akár büntető-, akár polgári perben hamis bizonyítási eszközt, ezen belül okiratot szolgáltat, és annak hamis voltáról tudomással bír, megvalósítja a hamis tanúzás hamis okirat szolgáltatásával elkövetett bűncselekményét, és a bűncselekmény ezen fordulat szerinti elkövetési magatartása független attól, hogy a perben szolgáltatott hamis bizonyítási eszköz az ügy lényeges körülményeire vonatkozik-e [Btk. 272. § (2) bek. c) pont].

A rágalmazás szükségképpeni tényállási eleme a becsület csorbítására alkalmas közlés más előttisége. Ezért anyagi jogi sérelem, ha a büntetővégzésben megállapított tényállás erre vonatkozóan ellentmondásos adatokat tartalmaz és emiatt a cselekmény tényállásszerűsége nem ítélhető meg [Btk. 226. § (1) bek.].

I. A kábítószer birtoklása vétségének a Btk. 178. § (6) bekezdés II. fordulatában szabályozott törvényi tényállásában megfogalmazott célzatra tekintettel a kábítószernek az észlelhetőség határán lévő anyagmaradványa (szennyeződés valamely tárgyon, ruhán stb.) „megszerzése” önmagában elkövetési magatartásként nem értelmezhető, ilyen anyagmaradványnak a „tartása” pedig e bűncselekmény megállapítására nem alkalmas.

I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól.
Az Eütv. 126. § (1) bekezdése az orvos általános gondossági kötelezettségét fogalmazza meg, míg a 126. § (2) bekezdése a mérlegelés lehetőségéből, kötelezettségéből eredő felelősség alapját teremti meg.

I. Embercsempészés miatt a külföldi állampolgár elkövetővel szemben a kiutasítás alkalmazása kötelező, amelynek tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés kétszerese lehet [Btk. 60. § (2a) bek.].

A büntető anyagi jogi szabály sérelmét is jelenti, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem tartalmazza, hogy a terhelt pontosan mikor követte el az eljárás tárgyát képező cselekményt, és a tényállás alapján olyan elkövetési időpont sem zárható ki, amikor a cselekmény még nem volt bűncselekmény [Btk. 2. § (2) bek., 379. §, 400. § (1) bek., 650. § (2) bek., 659. § (1) bek.; Be. 663. § (1) bek. b) pont; Szabs. tv. 2. § (1) bek., 177. § (1) bek.].