2023

A föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis, az ilyen szerződés hatósági jóváhagyását meg kell tagadni, függetlenül attól, hogy a földtulajdonos tulajdonszerzése eredeti vagy származékos volt [2013. évi CXXII. törvény (földforgalmi törvény) 13. § (1) bek.; 2013. évi CCCII. törvény (Fétv.) 11/A. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A társasház alagsori helyisége nem minősül temetkezési emlékhelynek. Az ezen helyiségben történő urnaelhelyezés engedélyköteles temetkezési szolgáltatási kötelezettség [1999. évi XLIII. törvény (Tv.) 8. § (2) bek., 25. § (1), (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontja egyértelműen előírja, hogy az építmény elhelyezése során biztosítani kell a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, így ennek vizsgálata az építési engedélyezési eljárásnak részét képezi. Ha az építkezés csak oly módon valósítható meg, hogy a felperesek szomszédos ingatlanjai károsodnak, az az építkezés nem felel meg az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírásnak [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 31. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Rendelet) 18.

A hatósági ügy érdemére vonatkozó anyagi jogi feltételek hiánya elutasítási ok, és nem visszautasítási ok. A hatósági ügy érdemét érintő anyagi jogi kérdés nem lehet az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alá eső kérelem visszautasítási ok [2016. évi LV. törvény (Ákr.) 38. §, 46. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az Éltv. 60. § (1) bekezdés d) pontja és az FVM rendelet 22. § (1) bekezdése alapján fennálló felelősségi vélelem nem állapítható meg, ha a felperes felelőssége alóli mentesüléshez szükséges körülmények felperes által bizonyíthatósága a közigazgatási szerv eljárási hibája vagy mulasztása okán válik lehetetlenné vagy olyan aránytalanul nehézzé, amely bizonyítási teher a tisztességes eljárás keretei között nem várható el [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (2) bek.; 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 60. § (1) bek.; 43/2010. (IV. 23.) FVM rend. 22. § (1) bek.].

Az Szmtv. 33. §-a szerinti jogkorlátozás alkalmazásának – a 2004/38/EK Irányelvből és az azt átültető Szmtv. rendelkezéséből fakadóan – meg kell felelnie az arányosság elvének, ezért a korlátozás arányosságát kellően tisztázott tényállás alapján, érdemben vizsgálni kell. Az Irányelvre történő formális hivatkozás vagy a tényállás releváns elemei tisztázásának hiánya mellett a személyes és családi körülmények tényleges vizsgálata és a megkövetelt arányossági értékelés nem valósul meg [2007. évi I. törvény (Szmtv.) 33. §].

Egy független ügylet csak akkor vethető össze egy ellenőrzött ügylettel az összehasonlítható független árak módszerével, ha a) az összehasonlítandó ügyletek vagy az adott ügyleteket bonyolító vállalkozások közötti különbségek – ha egyáltalán vannak különbségek – egyike sem érintheti lényegesen a szabadpiaci árat, vagy b) viszonylag pontos helyesbítések végezhetők az ilyen különbségek torzító hatásának kiküszöbölésére.

Az illetmény megfizetésének akár néhány napos elmulasztása az adott jogviszonyból származó lényeges kötelezettség súlyosan gondatlan és jelentős mértékű megszegésének minősül, amely megalapozza a közalkalmazott rendkívüli lemondását [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 29. § (1) bek. a) pont].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

Az irányadó anyagi és eljárásjogi rendelkezések alapján a munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve pénzbeli megváltásának bizonyítása, ezért a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselni köteles [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. § (1) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

I. Az árfolyamrés a különnemű – a kölcsön folyósítására a vételi, a törlesztésre pedig az eladási – árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses feltétel, az árfolyamkockázat pedig a kirovó pénznem (deviza) és a lerovó pénznem (forint) eltéréséből adódó szükségképpeni és automatikus következmény, a devizaalapú kölcsönszerződések jellegéből következik.