A Jat. 15. § (2) bekezdéséből következően hatálytalan jogszabály is alkalmazandó lehet jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bek.].
I. A munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét vétkesen és jelentős mértékben megszegi, ha a munkáltatói utasítást alapos indok nélkül megtagadja, a munkavégzési kötelezettségének nem tesz eleget [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].
A más, összehasonlításra alkalmas ügyekben hozott döntéseket nem lehet automatikusan alapul venni, mert az egyéni körülmények és az egészségkárosodásból származó hátrányok különbsége az, ami alapot adhat az eltérő mértékű sérelemdíj megállapítására [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].
A Pp. hatálya alá tartozó felszámolási ügyekben a felszámoló felmentése iránti kérelmet elutasító elsőfokú végzés ellen nincs helye fellebbezésnek [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 365. § (2) bek. b) pont; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.)
27/A. § (7) és (10) bek.].
I. A Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvében a kötelmek közös szabályai között a jognyilatkozatokra vonatkozó rész (ELSŐ RÉSZ II. Fejezet) valamennyi kötelemre – köztük a szerződésekre – alkalmazandó legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza. A jognyilatkozatok közös szabályai a szerződésekre is irányadók.
Ha az elsőfokú bíróság kijelölés folytán jár el, akkor az általa hozott határozatok elleni fellebbezés (jogorvoslat) elbírálására az a másodfokú bíróság jogosult, amelynek az illetékességi területén a kijelölt bíróság található [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 4. §, 20. § (1) bekezdés].
A bíróságok kizárására vonatkozó szabályok alkalmazása nem eredményezheti a teljes törvényszéki vagy ítélőtáblai szint, illetve a Kúria kizárását [2016. évi CXXX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pont, 17. § (2) bekezdés, 31. § (2) bekezdés c) pont].
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem sem irányulhat olyan jogkérdés vizsgálatára, amelyhez kapcsolódó kereset előterjesztésére nem került sor, és amely kérdést az eljárt bíróságok nem vizsgáltak (nem vizsgálhattak), következésképpen: amellyel összefüggésben jogszabálysértést sem követhettek el [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 18., 408. § (2) bek., 409. § (2) bek. b) pont, 410. § (2) bek. c) pont, 411. § (1) bek.].
A beavatkozni szándékozó kérelmező fellebbezési joga létének körében az annak előfeltételeként kikötött ún. „önálló beavatkozói minőség” fennálltának, azaz annak vizsgálata szükséges, hogy a perben hozandó ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed-e, ami a beavatkozás feltételeként meghatározott „jogi érdek” fennálltától elkülönülő jogkérdés [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 41. § (1) bek., 43. § (3) bek.].
Alaptalan az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére irányuló kereset, ha létezik olyan okirat, amely alapján megállapítható, hogy létrejött és érvényes a bejegyzés alapjául szolgáló adásvételi szerződés [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:183. §, 6:6. § (1) bek., 6:7. § (1)–(2) bek., 6:63. § (1)–(2) bek., 6:215. § (2) bek.; 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bek. a) pont aa) alpont].