Caroline és Ernst August von Hannover Németország elleni ügye (no. 2.) (40660/08. és 60641/08. számú egyesített ügyek)1
Az első kérelmező az 1990-es évek eleje óta próbálja megakadályozni azt, hogy magánéletéről szóló fényképek jelenjenek meg róla a nyomtatott sajtóban. Két fotósorozat, amelyek 1993-ban és 1997-ben jelentek meg német magazinokban, három különböző eljárást tárgya volt a német bíróságok előtt. A Szövetségi Bíróság 1995-ös és a Szövetségi Alkotmánybíróság 1999-es irányadó döntése elutasította igényét. Ezek az eljárások voltak az Emberi Jogok Európai Bíróság a Caroline von Hannover Németország elleni (59320/00. sz.) ügyben 2004. június 26-án hozott ítéletének a tárgya, amelyben a Bíróság megállapította, hogy az Egyezmény 8. cikkében biztosított magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát megsértették.
A fenti ítéletre alapítva a kérelmezők számos eljárást indítottak a polgári bíróság előtt annak érdekében, hogy tiltsák meg azon – beleegyezésük nélkül készült - fotók további publikációját, amelyek róluk a síelésük során készültek, és amelyeket a Frau im Spiegel, valamint a Frau Aktuell német magazinokban jelentek meg 2002-ben és 2004-ben.
Noha a Szövetségi Bíróság 2007. március 6-án hozott ítéletében (VI ZR 51/26. sz. ügy) két kérdéses fotó esetében helyt adott az első kérelmező kérelmének, megállapítva, hogy az nem járul hozzá a közérdekű vitához, viszont egy másik fotó tekintetében, amely 2002. februárjában jelent meg a Frau im Spiegel nevű folyóiratban, elutasította a hercegnő kérelmét. A fényképen a pár látható sítúrájuk alkalmával séta közben a St. Moritz hegyen, egy cikk mellett, amely egyebek mellett Rainier monacói herceg – az első kérelmező édesapja – rossz egészségügyi állapotáról számolt be. A Szövetségi Bíróság azon az állásponton volt, hogy az uralkodó herceg egészségügyi állapota közérdekű hír, és így a sajtó jogosult olyan módon tudósítani, hogy az uralkodó gyermeke miként egyezteti össze családi kötelezettségeit a magánéletével, beleértve kikapcsolódás iránti vágyát is. 2008. február 26-ai döntésében a Szövetségi Alkotmánybíróság elutasított az első kérelmező alkotmányjogi panaszát, visszautasítva különösen azt az állítást, hogy a német bíróságok figyelmen kívül hagyják, illetve nem kellő súllyal veszik figyelembe az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát. A Szövetségi Alkotmánybíróság 2008. június 16-án indoklás nélkül elutasította a kérelmezőknek a ugyanezen fénykép és a Frau Aktuellben közölt hasonló fényképpel kapcsolatos alkotmányjogi panaszát.
A kérelmezték az Egyezmény 8. cikkére hivatkozással azt sérelmezték, hogy a német bíróságok elutasították a vitatott felvételek további közzétételének megtiltása iránti kérelmüket, és azt is állították, hogy a bíróságok nem vették kellőképpen figyelembe az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Caroline von Hannover Németország elleni ügyében hozott 2004-es ítéletét.
Nem a Bíróság feladata abban a kérdésben állást foglalni, hogy Németország megsértette-e a Caroline von Hannover Németország elleni ügyben 2004-ben hozott ítélet végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, mert e feladat az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának hatáskörébe tartozik. Jelen ügy kizárólag a kérelmezők által indított „új” eljárásokat érinti.
A Bíróság megállapította, hogy a Caroline von Hannover Németország elleni 2004-es ügyet követően a Német Szövetségi Bíróság változtatott a joggyakorlatán. Nevezetesen akként, hogy hangsúlyt fektet arra, hogy a médiában megjelenő cikk egy tényeken alapuló vita része-e, és annak tartalma túlmegy-e a közvélemény puszta kíváncsisága kielégítésének vágyán. A Szövetségi Bíróság rámutatott arra, hogy minél nagyobb az információ értéke a közösség számára, annál nagyobb értéket kell tulajdonítani a személy közzététellel szembeni védelemhez fűződő érdekének, és viszont, az olvasók szórakozáshoz fűződő érdeke általában kisebb súllyal esik latba, mint a magánélet védelméhez fűződő érdek. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság megerősítette ezt a fajta megközelítést.
Az a tény, hogy a Német Szövetségi Bíróság mérlegelése körébe vonta a kérdéses fénykép információs értékét – az egyetlenét, amely tárgyában nem hozott ideiglenes intézkedést – a vele együtt közzétett cikk fényében nem vitatható az Egyezmény alapján. A Bíróság el tudja fogadni, hogy a fénykép, a cikkel összefüggésben legalább bizonyos mértékig hozzájárult a közérdekű vitához. Az, hogy a német bíróságok Rainier herceg betegségét aktuális társadalmi eseményként jellemezték, nem minősíthető okszerűtlennek. Fontos hangsúlyozni, hogy a német bíróságok két hasonló körülmények között készült fotó esetében megtiltották azok közzétételét, még pedig azon okból, hogy azok csupán szórakoztatási célt töltöttek be.
Továbbá megjegyzendő, hogy függetlenül attól, hogy az első kérelmező milyen mértékig számít a Monacói Hercegségben hivatalos személynek, nem állítható, hogy a kérelmezők, aki tagadhatatlanul jól ismertek, hétköznapi magánszemélyek, ezért ők közszereplőnek minősülnek.
A német bíróságok megállapították, hogy a kérelmezők nem szolgáltattak megfelelő bizonyítékot arra nézve, hogy a fénykép készítése – ahogyan állították – általános zaklatásuk közepette vagy titokban készült volna. Jelen esetben nem lényeges kérdés a fotók készítésének körülményei és így további vizsgálódást sem igényelnek, különös tekintettel arra is, hogy a kérelmezők semmilyen érdemi bizonyítékot nem tudtak felhozni e körben.
Következésképpen, a német bíróságok gondosan egyensúlyoztak a nyomtatott sajtó véleménynyilvánításának szabadsága és a kérelmezők magánéletnek tiszteletben tartásához fűződő jog között. Ennek során kifejezetten figyelembe vették a Bíróság esetjogát, beleértve a 2004-es Caroline von Hannover Németország ellen ügyet is. A fent kifejtettek alapján nem állapítható meg a 8. cikk megsértése.
1Az ítéletet a Nagykamara 2012. február 7-én hozta.