A 2000. SZEPTEMBER 21-ÉN KELT ÍTÉLET
Az osztrák hatóságok megsértették az Egyezmény 10. cikkét (véleménynyilvánítás szabadsága) azzal, hogy az 1993. november 30-ától 1996. augusztus 1-jéig terjedő időszakban nem engedélyezték a kérelmező társaság részére a műsorsugárzás lehetőségét. Nem sértették meg azonban az Egyezmény 10. cikkét az 1996. augusztus 1-jétől 1997. július 1-jéig terjedő időszakban, mivel ezen időtartamtól kezdődően biztosított volt a kérelmező társaság számára az a lehetőség, hogy a műsorsugárzásra a kábelhálózatot igénybe vegye.
A kérelmező Tele 1 PrivatfernsehGesellschaftmbH. bécsi (Ausztria) székhelyű korlátolt felelősségű gazdasági társaság.
A kérelmező társaság 1993. november 30-án kérelmet terjesztett elő az illetékes Telekommunikációs Hivatalnál annak érdekében, hogy engedélyezze földi sugárzású tévéállomás felépítését, és működtetését Bécs térségében. A Hivatal elutasította a kérelmet arra való hivatkozással, hogy a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a nemzeti állomáson - azaz az Osztrák Rádióműsor-sugárzási Hivatalon (ORF) - kívüli más állomásról történő tévéadás sugárzására adjanak ki engedélyt. A kérelmező, miután sikertelenül élt fellebbezéssel a határozattal szemben, az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért. Az Alkotmánybíróság 1995. szeptember 27-én hozott határozatával elutasította a kérelmező társaság indítványát, kifejtve, hogy a rádióműsor-sugárzásról szóló 1974. évi alkotmányos törvény rendelkezései szerint ezt a tevékenységet szövetségi törvény szabályozza. A televíziózás területén a hatályban lévő jogi normák kizárólag az ORF-re vonatkoznak. Mindezeken felül az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy 1995. szeptember 27-én hozott határozata folytán a televíziós műsorszolgáltató magántársaságok 1996. augusztus 1-jét követően már engedélyt kaphatnak kábelhálózaton keresztül történő műsorsugárzásra.
A kábelhálózaton és műholdon keresztül történő rádióműsor-sugárzásról szóló törvény 1997. július 1-jén lépett hatályba. A jogszabály kötelezővé tette a műsorszolgáltató társaságok számára, hogy tájékoztassák a Rádióműsor-sugárzási Igazgatóságot minden engedélyhez kötött kábelhálózaton és műholdon keresztül történő rádióműsor-sugárzással kapcsolatos tevékenységről. Mindkét esetben a műsorszolgáltató társaságoknak meg kell felelni bizonyos követelményeknek.
A kérelmet 1996. július 2-án terjesztette a kérelmező társaság az Emberi Jogok Európai Bizottsága elé. A Bizottság a kérelmet 1999. május 25-én nyilvánította részben elfogadhatónak.
A kérelmező társaság panaszában arra hivatkozott, hogy megsértették az Egyezmény 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.
Az Egyezmény 10. cikke
A Bíróság megítélése szerint az a tény, hogy elutasították a televízióállomás megépítésének és használatának engedélyezését, a kérelmező társaságnak az információk és eszmék közléséhez való joga gyakorlásába történő beavatkozásnak minősül. A Bíróság rámutat arra, hogy az Egyezmény 10. cikke 1. bekezdésének harmadik mondata értelmében az államok engedélyezési rendszer keretében szabályozhatják a területükön történő rádióműsor-sugárzást. Figyelembe véve a Bíróságnak az Informationsverein Lentia és társai ügyében 1993. november 24-én hozott ítéletét (A sorozat 276. szám), a Bíróság az Ausztriában jelenleg hatályban lévő monopol-helyzetet a programok minőségének és egyensúlyának biztosítása érdekében létrehozott és azt lehetővé tévő állapotnak minősítette, amely tehát összhangban van az Egyezmény 10. cikke 1. bekezdésének harmadik mondatában foglaltakkal.
A Bíróság ezt követően megvizsgálta, hogy a beavatkozás megfelel-e a 10. cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. A Bíróság megállapítja, hogy a beavatkozás törvényben meghatározott volt, nevezetesen a rádióműsor-sugárzásról szóló 1974. évi alkotmányos törvény alapján, és törvényes célokra irányult. Ami annak a kérdésnek az eldöntésére vonatkozik, hogy az "szükséges volt-e egy demokratikus társadalomban", a Bíróság megítélése szerint három időszakot kell megkülönböztetni.
Az első időszak: a kérelemnek a Telekommunikációs Hivatalnál 1993. november 30-án történt előterjesztésétől az Alkotmánybíróság 1995. szeptember 27-én hozott határozatának 1996. augusztus 1-jén történt hatályba lépéséig terjedő időtartam. Ezen időszakban egyetlen jogszabály sem tette lehetővé, hogy az ORF tévéállomásain kívül más televízióállomásról történő tévéműsor-sugárzásra engedélyt adjanak ki. A kérelmező helyzete nem különbözött az Informationsverein Lentia és társai ügyében fellépő kérelmezőétől, következésképpen ezen időszakban megsértették az Egyezmény 10. cikkében foglalt rendelkezéseket (egyhangúan).
A második időszak: az Alkotmánybíróság 1995. szeptember 27-én hozott határozatának 1996. augusztus 1-jén történt hatályba lépésétől a kábelhálózaton és műholdon keresztül történő műsorsugárzásról szóló törvény 1997. július 1-jén történt hatályba lépéséig terjedő időtartam. A Bíróság megállapítja, hogy ezen időszak alatt a magán műsorszolgáltató társaságok szabadon, minden korlátozás nélkül készíthettek és sugározhattak televízió műsorokat a kábelhálózaton keresztül, azonban a földi műsorsugárzás joga kizárólag az ORF-et illette meg. A kormány arra hivatkozott, hogy a frekvenciák alacsony száma Ausztria földrajzi helyzetének köszönhető, és ez az állapot indokolja e frekvenciáknak kizárólag az ORF részére történő biztosítását, mindazonáltal lehetővé téve a magán műsorszolgáltató társaságoknak, hogy a rádióműsor-sugárzására a kábelhálózatot vegyék igénybe. A Bíróság, megállapítván, hogy szinte mindegyik bécsi lakásban lehetőség volt a kábelhálózatra történő csatlakozásra, úgy ítéli meg, hogy a kábelhálózaton keresztül történő műsorsugárzás megfelelő, a földi műsorsugárzás lehetőségével egyenértékű megoldást jelentett a magán műsorszolgáltató társaságok számára. Mindezek alapján a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a földi műsorsugárzásra vonatkozó engedély megszerzésének kizártsága, ezen időszak kezdetétől már nem tekinthető aránytalannak a rádióműsor-sugárzásról szóló 1974. évi alkotmányos törvény által elérni kívánt célokhoz viszonyítva. Következésképpen a Bíróság megállapította (egyhangúan), hogy a vizsgált második időszakban nem sértették meg az Egyezmény 10. cikkében foglalt rendelkezéseket.
A harmadik időszak: a kábelhálózaton és műholdon keresztül történő műsorsugárzásról szóló törvény 1997. július 1-jén történt hatályba lépésétől számított időtartam. A Bíróság megjegyzi, hogy a kérelmező társaság nem tájékoztatta Rádióműsor-sugárzási Igazgatóságot a kábelhálózaton keresztül történő műsorsugárzással kapcsolatos tevékenységéről, valamint nem kért engedélyt a műholdon keresztül történő műsorsugárzásra sem. Következésképpen a Bíróság megállapította, hogy nem szükséges döntést hoznia a harmadik időszakkal kapcsolatban, és nem képezi feladatát az sem, hogy in abstracto vizsgálja, hogy a kérdéses jogi szabályozás összhangban van-e az Egyezmény rendelkezéseivel.
Az Egyezmény 41. cikke
A Bíróság a kérelmező társaság részére kiadásaira és költségeire 200 000 osztrák schillinget ítélt meg.
* Eur. Court H. R., Case of Tele 1 PrivatfernsehGesellschaftmbh. v. Austria, judgment of 21 September 2000