16/2024. JEH (Jpe.III.60.061/2023/8. szám)

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsa

16/2024. Jogegységi határozat
(Jpe.III.60.061/2023/8. szám)

a közhasznú alapítványok illetékmentességéről

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria Polgári Kollégiuma vezetőjének előzetes döntéshozatali indítványa alapján a közhasznú alapítványok illetékmentessége tárgyában meghozta a következő

jogegységi határozatot:

1. Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ha az alapítvány vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig megszerzi a közhasznú jogállást.

2. Az alapítvány változásbejegyzési eljárására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontja szerinti tárgyi illetékmentesség nem terjed ki, azonban a törvény 102. § (1) bekezdés v) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő alapítványt változásbejegyzési eljárásában az 5. § (1) bekezdés f) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ha annak az 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdés v) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő alapítványnak bírósági eljárás kezdeményezése esetén a törvény 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti teljes személyes illetékmentesség érvényesítéséhez az 5. § (3) bekezdése alapján nyilatkoznia kell az 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról is.

Indokolás

I.

  1. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (a továbbiakban: Indítványozó) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja és 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő a közhasznú alapítványok illetékmentessége tárgyában.
  2. A Jogegységi Panasz Tanács eljárását az Indítványozó az alábbi jogkérdésekben kezdeményezte:
    1. Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárásban az alapítványt megilleti-e – akár feltételesen – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés e) pontja szerinti illetékmentesség, ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig az alapítvány megszerzi a közhasznú jogállást?
    2. a) Kiterjed-e az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontja szerinti tárgyi illetékmentesség a közhasznú alapítványt érintő változásbejegyzési eljárásra?
    b) Ha a közhasznú alapítványt érintő változásbejegyzési eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontja alapján nem minősül tárgyi illetékmentes eljárásnak, akkor azt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 53. § (1) bekezdése alapján kérelmezőként megindító alapítót (alapítói jogok gyakorlóját) megilleti-e az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyes illetékmentesség?
    3. A közhasznú alapítvány a személyes illetékmentessége körében köteles-e az általa indított eljárásban az Itv. 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tenni az Itv. 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennálltáról?
  3. Az Indítványozó arra alapozta az indítványát, hogy ezekben a kérdésekben a joggyakorlat az ország törvényszékein eltérő, és az eltérések a perorvoslati rendszer jelenlegi szabályai szerint felülvizsgálati eljárás keretében nem oldhatók fel. Következésképpen az egységes joggyakorlat biztosításának érdeke megkívánja a jogegységi eljárás lefolytatását.
  4. Az indítványban kifejtettek szerint eltérően ítéli meg a joggyakorlat a 2020. január 1-je után indult nyilvántartásba vételi ügyekben az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjában biztosított tárgyi illetékmentesség hatályát. Az egyik álláspont abból indul ki, hogy az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontja értelmében a belföldön nyilvántartásba vett alapítvány fogalmi eleme a közhasznúság, amelynek feltételrendszerét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) VIII. fejezete szabályozza. Minthogy a Civil tv. 33. §-a szerint a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg, az alapítvány nyilvántartásba vétele körében sem személyi, sem tárgyi illetékmentesség nem biztosítható (Fővárosi Törvényszék 14.Pk.67.602/1991/47.), az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjában biztosított tárgyi költségmentességi ok ezért a jogszabályváltozás folytán „kiüresedett” (Fővárosi Törvényszék 9.Pk.68.558/1992/32.). A másik álláspont viszont abból indul ki, hogy az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontjának utolsó fordulata lényegében közhasznúság hiányában is alapítványnak nyilvánítja az alapítványi formában működő szervezetet, így – a közhasznú jogállás elnyerésének vállalása esetén – az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyes, illetve az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgyi illetékmentesség szabályai alkalmazhatók. Ez az illetékmentesség azonban – az Itv. 87. § (6) bekezdését erre az eljárási illeték megfizetésére is alkalmazva – „feltételes” (Budapest Környéki Törvényszék 47.Pk.60.421/2021/2., Egri Törvényszék Pk.60.025/2020/3., Egri Törvényszék Pk.60.013/2022/5., Egri Törvényszék Pk.60.056/2022/3.).
  5. Ugyancsak nem egységes a joggyakorlat abban a kérdésben, hogy az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgyi illetékmentesség hatálya csak az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárásra terjed-e ki, vagy a változásbejegyzési eljárásra is. Az egyik álláspont szerint az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontja ugyan kifejezetten csak az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárást említi, a Cnytv. 37. § (1) bekezdése alapján azonban a változásbejegyzési eljárásra is alkalmazni kell a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat, ezért a tárgyi illetékmentesség a változásbejegyzési eljárásra is kiterjed (Balassagyarmati Törvényszék Pk.60.016/2013/18., Balassagyarmati Törvényszék Pk.60.087/1991/38., Budapest Környéki Törvényszék Pk.60.438/2000/55., Budapest Környéki Törvényszék Pk.60.019/2013/23.). A másik álláspont szerint viszont az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontja – a normaszövegből is kitűnően – csak a nyilvántartásba vételi eljárást teszi tárgyi illetékmentessé (Egri Törvényszék Pk.60.057/1998/48., Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.145/1998/37., Fővárosi Törvényszék 9.Pk.68.558/1992/32., Fővárosi Törvényszék 12.Pk.60.510/1995/37.). Ezen belül is megoszlik a gyakorlat abban a tekintetben, hogy a tárgyi illetékmentesség hiányában a változásbejegyzési eljárásban – minthogy a Cnytv. 53. § (1) bekezdése alapján az alapítvány adataira vonatkozó változásbejegyzési eljárásban az alapító a kérelmező – az alapítvány közhasznúságára tekintettel a kérelmezőt megilleti-e az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyes illetékmentesség, vagy sem. A bírósági határozatok egy része az alapítvány közhasznúsága esetén megállapítja az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a személyes illetékmentesség fennálltát, vagy legalábbis annak lehetőségét (Egri Törvényszék Pk.60.057/1998/48., Fővárosi Törvényszék 16.Pk.64.163/1990/45., Fővárosi Törvényszék 11.Pk.60.750/1999/46., Fővárosi Törvényszék 7.Pk.60.055/2016/35., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.107/1999/54., Pécsi Törvényszék 18.Pk.20.651/1991/161., Pécsi Törvényszék 18.Pk.20.591/1991/44., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.209/2007/38., Pécsi Törvényszék 18.Pk.20.601/1993/50., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.163/2000/58., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.270/1997/31., Pécsi Törvényszék 18.Pk.20.539/1991/43., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.023/1998/93.). A bírósági határozatok másik része viszont kifejezetten azt rögzíti, hogy az alapítványt az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség az alapítóra nem hat ki, az alapítónak mint kérelmezőnek a változásbejegyzési eljárásban az illetéket – ha egyéb okból nem mentesül annak megfizetése alól – le kell rónia (Fővárosi Törvényszék 14.Pk.67.602/1991/47., Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.145/1998/37., Fővárosi Törvényszék 9.Pk.68.558/1992/32., Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.833/2006/33., Fővárosi Törvényszék 12.Pk.60.510/1995/37.).
  6. Végül eltérő álláspontok alakultak ki a joggyakorlatban abban a kérdésben is, hogy az alapítvány közhasznú minősítése önmagában megalapozza-e a részére az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a személyes illetékmentesség biztosítását. Az egyik álláspont szerint az alapítvány közhasznú jogállása az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontja szerint csak azt jelenti, hogy a szervezet az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján alapítványnak minősül, az Itv. 5. § (2) bekezdése azonban a személyes illetékmentesség érvényesítéséhez további feltételeket támaszt: szükséges az Itv. 5. § (2) és (3) bekezdésében foglalt anyagi jogi és eljárási feltételek teljesülése is. Ezért az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyes illetékmentességre hivatkozó alapítványnak az Itv. 5. § (3) bekezdése szerint csatolnia kell a nyilatkozatát az Itv. 5. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennálltára vonatkozóan (Fővárosi Törvényszék 11.Pk.60.750/1999/46., Fővárosi Törvényszék 7.Pk.60.055/2016/35., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.163/2000/58., Pécsi Törvényszék 18.Pk.20.539/1991/43., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.023/1998/93.). Az ettől eltérő gyakorlat szerint, bár az Itv. 5. § (2) és (3) bekezdése szerint az alapítványnak nyilatkoznia kellene arról, hogy a megelőző adóévben vállalkozási tevékenységből származó jövedelme nem volt, a törvényszék ezt a nyilatkozatot nem követeli meg a közhasznú alapítványtól (Balassagyarmati Törvényszék Pk.60.016/2013/18., Balassagyarmati Törvényszék Pk.60.087/1991/38., Egri Törvényszék Pk.60.057/1998/48., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.107/1999/54., Pécsi Törvényszék 18.Pk.20.651/1991/161., Pécsi Törvényszék 18.Pk.20.591/1991/44., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.209/2007/38., Pécsi Törvényszék 18.Pk.20.601/1993/50., Pécsi Törvényszék 18.Pk.60.270/1997/31., Pécsi Törvényszék 18.Pk.21.164/1990/40.).

II.

  1. A legfőbb ügyész álláspontja szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontja alapján tárgyi illetékmentes, ha az alapítvány vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig megszerzi a Civil tv. szerinti közhasznú jogállást. A tárgyi illetékmentesség azonban az alapítványt érintő változásbejegyzési eljárásra nem terjed ki. Nem érvényesíthető a változásbejegyzési eljárásban az alapítványt az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján megillető személyes illetékfeljegyzési jog sem, ebben az eljárásban ugyanis nem maga az alapítvány, hanem az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat, az alapító részre pedig az Itv. – e minőségére tekintettel – nem biztosít illetékmentességet. A közhasznú alapítvány egyébként az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti teljes személyes illetékmentessége alapján mindenfajta eljárásban mentesülhet az illetékfizetés alól. Ennek azonban az a feltétele, hogy az Itv. 5. § (3) bekezdése alapján nyilatkozatot tegyen az Itv. 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról.

III.

  1. A Jogegységi Panasz Tanács az Indítványozó által feltett kérdésekben az alábbiak szerint foglalt állást.
  2. Az Itv. I. Fejezete rendelkezik az illetékfizetési kötelezettség általános szabályairól. Az 1. § (1) bekezdése értelmében a bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni. Az eljárási illetékkötelezettség az Itv. 3. § (4) bekezdése szerint az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. A jogérvényesítés megkönnyítése érdekében ugyanakkor az Itv. az illeték vonatkozásában a felek számára többféle kedvezményt biztosít. A kedvezmények egyik csoportja az eljárási illeték megfizetése alóli teljes mentesség, az ún. illetékmentesség. Ennek két esetköre van: az eljárási illeték megfizetése alóli mentességet az Itv. vagy a fél személyében rejlő okokból (személyes illetékmentesség), vagy az ügy tárgyára tekintettel (tárgyi illetékmentesség) biztosítja. Az Itv. 4. § (1) bekezdése értelmében az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni, az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén pedig az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
  3. Az alapítvány az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján – a törvény hatályba lépésétől, 1991. január 1-jétől kezdődően, az alábbiakban, az V. pontban részletezett feltételekkel – teljes személyes illetékmentességben részesülhet. Az előterjesztői indokolásból kitűnően az illetékmentesség biztosításának indoka az alapítvány működésének alapvetően nonprofit jellege volt. A személyes illetékmentesség érvényesítését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéshez tartalmi szempontból szorosan kapcsolódóan az Itv. 57. § (1) bekezdésének 2015. július 30-tól hatályos e) pontja az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárást is illetékmentesnek nyilvánítja, azért hogy – amint azt az előterjesztői indokolás rögzíti – az illeték megfizetése alól ne csak a már működő, hanem az alakuló ilyen szervezetek is mentesüljenek.
  4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) szabályozása szerint alapítványnak a magánszemély, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság mint alapító által tartós közérdekű célra, a célja megvalósításához szükséges vagyon rendelkezésre bocsátásával alapított jogi személy minősült, amely a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre [régi Ptk. 74/A. § (1) és (2) bekezdés]. Ezzel nagyrészt azonosan, kisebb részben eltérően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:378. §-ának fogalommeghatározása alapítványnak az alapító által az alapító okiratban meghatározott – nem szükségképpen közérdekű, de – tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személyt tekinti azzal, hogy az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét is. Az alapítvány a Ptk. 3:4. § (4) bekezdése értelmében a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapítvány tehát polgári jogi lényegét tekintve mind a régi Ptk., mind a Ptk. szabályozásában – más jogi személyektől eltérően nem személyegyesülés, hanem – meghatározott tartós célra rendelt vagyontömeg, a vagyont megtestesítő, megszemélyesítő jogalany, az alapítvány szervezete ennek a tartós célra rendelt vagyontömegnek a kezelését végzi.
  5. Az Itv. ugyanakkor 2005. január 1-jétől kezdődően meghatározza az alapítvány illetékjogi fogalmát. A törvény 102. § (1) bekezdés v) pontjának 2005. január 1. és 2019. december 31. között hatályban volt rendelkezése szerint az Itv. alkalmazásában alapítványnak a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság által nyilvántartásba vett szervezet minősült. Ez a fogalommeghatározás az előzőekben részletezettekből kitűnően az alapítványnak a régi Ptk.-ban rögzített szabályozásával állt összhangban. 2020. január 1-jei hatállyal azonban az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontja módosult, a magánjogi fogalommeghatározáshoz képest lényegesen eltérő tartalommal újraszabályozták az alapítvány illetékjogi fogalmát. A jelenleg is hatályos szabályozás értelmében az Itv. alkalmazásában az alapítvány fogalma alá a Civil tv. szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány tartozik, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt; valamint az alapítás évében és az azt követő két évben az az újonnan létrejött alapítvány, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig e feltételeknek eleget tesz.
  6. Az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontjában szereplő fogalommeghatározás eltérő rendelkezés hiányában az Itv. alapítványokat érintő személyes, illetve tárgyi illetékmentességre vonatkozó szabályainak alkalmazása során is egyaránt irányadó. Ezek az illetékkedvezmények tehát csak a fenti fogalommeghatározásnak megfelelő alapítványok esetében érvényesülhetnek, az egyéb alapítványok esetében nem.
  7. Az Itv. 102. § (1) bekezdésének 2020. január 1-jétől hatályos v) pontja az említettek szerint a közhasznú jogálláshoz köti az alapítvány illetékjogi fogalmát. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei között azonban a legalább két éve tartó működés is szerepel (Civil tv. 32. §). Ezért ahhoz, hogy az újonnan létrejövő alapítványok is részesülhessenek az alapítványok részére egyébként biztosított illetékkedvezményekben, a szabályozás – amint azt a módosító törvény előterjesztői indokolása is kiemeli – az újonnan létrejött alapítványoknak az alapítás évében és az azt követő két évben feltételes jelleggel megadja az Itv. szerinti alapítvány státuszát. Az alapítványoknak az illetékmentesség érvényesítése érdekében vállalniuk kell, hogy a létrehozásuk évét követő második év végéig megszerzik a Civil tv. szerinti közhasznú jogállást, vagy – más EGT tagállamban nyilvántartásba vett alapítványok esetén – a közhasznú jogállás feltételeit a magyarországi honosság kivételével teljesítik.
  8. Mindezek figyelembevételével az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjának és 102. § (1) bekezdés v) pontjának együttes, helyes, Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 28. cikkével összhangban álló értelmezéséből az következik, hogy az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárás akkor tárgyi illetékmentes, ha az alapítvány vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig megszerzi a közhasznú jogállást. Az ettől eltérő jogértelmezés ugyanis kiüresítené, tartalom nélkülivé, a gyakorlatban alkalmazhatatlanná tenné az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontját.
  9. A közhasznú jogállás megszerzésével kapcsolatos nyilatkozatot az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásakor kell megtenni. A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 1. § (1) bekezdés 2. pontja alapján az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztésére rendszeresített űrlap adattartalmát meghatározó 2. számú melléklet 4. pontja szerint a kérelem előterjesztője e kérdéskörben kétféle nyilatkozatot tehet: az elektronikus vagy papír alapú űrlapon megjelöli, hogy az alapítvány vállalja, hogy az alapítás évét követő második évben megszerzi a közhasznú jogállást, ezért teljes – a rendelet mellékletének megfogalmazása szerint – személyes illetékmentesség illeti meg (4.1. pont), vagy azt jelöli meg, hogy az alapítvány nem kíván közhasznú jogállást szerezni, ezért eljárási illeték fizetésére kötelezett (4.2. pont).

IV.

  1. Az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontja kizárólag az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentességéről rendelkezik, más eljárás, így a változásbejegyzési eljárás illetékmentességéről nem. A tartalmát tekintve tárgyi illetékmentességet biztosító szabályt a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 48. §-a iktatta be 1995. július 30-ai hatállyal az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába. A módosító törvényhez fűzött előterjesztői indokolás is egyértelműen rögzíti, hogy az új rendelkezés az alapítvány nyilvántartásba vételével kapcsolatos bírósági eljárás illetékmentességét kívánja biztosítani. Az indokolás az új illetékmentességi szabályt lényegében az alapítvány részére az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában már korábban biztosított személyes illetékmentesség kiegészítéseként, kvázi teljes körűvé tételeként kezeli. Megfogalmazásából az következik, hogy a már működő alapítványok esetében az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja teszi lehetővé, hogy mentesüljenek az illeték megfizetése alól, az alakuló alapítványokat érintően szükséges a további illetékmentességi szabályozás, ezt biztosítja az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjának új rendelkezése.
  2. Kétségtelen, hogy a Cnytv. 37. § (1) bekezdése a változásbejegyzési eljárásra is alkalmazni rendeli az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat. Ez az utaló szabály azonban csak a bírósági nemperes eljárások körébe tartozó változásbejegyzési eljárás lefolytatásának szabályait határozza meg, az Itv. rendelkezéseinek értelmezése körében nem vehető figyelembe.
  3. Az alapítvány változásbejegyzési eljárására mindezekre figyelemmel az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontja szerinti tárgyi illetékmentesség nem terjed ki.
  4. Az Itv. szabályozási rendszerében a már működő alapítványok esetében az illetékmentességet az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja biztosítja. Az alapítvány változásbejegyzési eljárásában azonban az eljárást megindító kérelmet főszabály szerint nem maga az alapítvány terjeszti elő, hanem – amint azt a Cnytv. 53. § (1) bekezdése is rögzíti –, az alapító, aki, illetve amely az alapítványtól elkülönülő jogalany, nincs szervezeti kapcsolatban az alapítvánnyal, polgári jogi értelemben nem is a képviselője. A változásbejegyzési eljárásban tehát általában az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket. Ez az alapítvány magánjogi sajátosságaiból következik, abból, hogy nem személyegyesülés, nincs tagsága, valójában egy, az alapító által meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására rendelt vagyontömeg megtestesülése, ügyvezető szerve, a kuratórium pedig alapvetően ennek a vagyontömegnek az alapító okiratban ugyancsak az alapító által meghatározott alapítványi céloknak megfelelően és módon történő kezelését végzi. Az alapító kiesése, tehát halála, jogutód nélküli megszűnése esetén kerülhet arra sor, vagy ha más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, hogy az alapító helyett más, mégpedig a Ptk. 3:394. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, illetve kijelölés hiányában a kuratórium, tehát az alapítvány ügyvezető szerve járjon el. Végső esetben pedig, ha nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
  5. Ha a változásbejegyzési eljárásban az alapító kijelölése alapján valamely alapítványi szerv, illetőleg kijelölés hiányában a kuratórium terjeszti elő az eljárást megindító kérelmet, kérelmezőnek maga az alapítvány minősül, az alapítvány tehát ilyenkor a saját ügyében jár el. Ha az alapító, illetve az általa kijelölt más személy nyújtja be a változásbejegyzési kérelmet, őket kell kérelmezőnek tekinteni, azonban ők nem a saját érdekükben, hanem az alapítványt érintő változás bejegyzése érdekében kezdeményezik az eljárást.
  6. Mindezekből következően a változásbejegyzési eljárás tartalmi szempontból az alapítvány ügyét jelenti, függetlenül attól, hogy az eljárást megindító kérelmet maga az alapítvány, vagy az ő érdekében más arra jogosult személy terjesztette-e elő. Illetékjogi szempontból ezért az alapítványt minden esetben az eljárás alanyának indokolt tekinteni. Ez a jogértelmezés felel meg ugyanis az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja szabályozási céljának, vagyis annak, hogy a már működő alapítványok ügyeiben az illetékmentességet biztosítsa. Az alapítványt az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján megillető teljes személyes illetékmentesség tehát, ha további feltételei is fennállnak, az említett szabályozási céllal összhangban álló jogértelmezés szerint a kérelem előterjesztőjének személyére tekintet nélkül az alapítvány változásbejegyzési eljárásában is érvényesíthető.
  7. Ezt a jogértelmezést támasztja alá indirekt módon az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjának az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentességéről rendelkező szabálya is, figyelemmel az e szabályt 1995. július 30-ai hatállyal a törvénybe iktató, a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 48. §-ához fűzött előterjesztői indokolásra. Az indokolásból ugyanis az tűnik ki, hogy a jogalkotó az alapítványok számára a bírósági eljárásokban teljeskörűen biztosítani kívánta az illetékmentességet. A már működő alapítványok ügyei esetében ezt az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásával látta lehetségesnek, az alakuló alapítványokat érintően pedig egy új szabály beiktatásával, a nyilvántartásba vételi eljárás illetékmentessé tételével. Más eljárásokkal, így a már bejegyzett, működő alapítvány nyilvántartási ügyeivel, köztük a változásbejegyzési eljárással kapcsolatban viszont hasonló kiegészítő szabályozásra nem került sor, ez pedig arra utal, hogy ezekben az eljárásokban az illetékmentesség érvényesülését az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján rendezettnek ítélte.
  8. Mindezekre tekintettel tehát az alapítványt az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján megillető teljes személyes illetékmentesség az alapítvány változásbejegyzési eljárásában is érvényesíthető, az eljárást megindító beadvány előterjesztőjének személyétől függetlenül.
  9. Alapítványnak azonban – a korábban kifejtetteknek megfelelően – az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában is csak az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő alapítványt lehet tekinteni, vagyis az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja a változásbejegyzési eljárásban is csak ezeknek az alapítványoknak az esetében adhat mentesítést az eljárási illeték megfizetése alól. Az illetékmentesség érvényesítéséhez a közhasznú jogállással kapcsolatos nyilatkozatot az alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem benyújtásakor kell megtenni. A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 1. § (1) bekezdés 14. pontja alapján az alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem előterjesztésére rendszeresített űrlap adattartalmát meghatározó 14. számú melléklet 3. pontja szerint a kérelem előterjesztője e kérdéskörben kétféle nyilatkozatot tehet: az elektronikus vagy papír alapú űrlapon megjelöli, hogy az alapítvány közhasznú jogállású, vagy az alapításkor vállalta a közhasznú jogállás megszerzését és a közhasznú jogállás megszerzésére nyitva álló határidő még nem telt el, ezért teljes személyes illetékmentesség illeti meg (3.1. pont), vagy azt jelöli meg, hogy az alapítvány nem közhasznú jogállású, így eljárási illeték fizetésére kötelezett (3.2. pont).
  10. A teljes személyes illetékmentesség érvényesítésének további feltétele, hogy az eljárás megindításakor a kérelmező az Itv. 5. § (3) bekezdése alapján az alapítványra vonatkozóan nyilatkozatot tegyen az 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról.
  11. Ha mindezek a feltételek fennállnak, az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontja szerinti alapítvány változásbejegyzési eljárásában az ilyen alapítvány részére az 5. § (1) bekezdés f) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentességre tekintettel nem kell eljárási illetéket fizetni.

V.

  1. Az Itv. 5. § (1) bekezdése alapján egyes jogalanyok feltétel nélkül, más jogalanyok pedig további feltételek fennállása esetén részesülhetnek teljes személyes illetékmentességben. Az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában említett alapítvány – amely alatt a korábban kifejtettekből következően a törvény 102. § (1) bekezdés v) pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő alapítványt kell érteni –, az utóbbi körbe tartozik, az illetékmentesség ugyanis az Itv. 5. § (2) bekezdése értelmében csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, külföldi illetőségű alapítvány esetén a társasági adónak megfelelő közteherfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az Itv. 5. § (3) bekezdése szerint az alapítványnak közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkoznia kell az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Az Itv. 5. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot az alapítványnak bírósági eljárás kezdeményezése esetén az Itv. 3. § (4) bekezdéséből következően az eljárás kezdeményezésekor kell megtennie.
  2. Mindezek azt jelentik, hogy az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontjában rögzített fogalommeghatározásnak meg nem felelő alapítvány az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem részesülhet személyes illetékmentességben. Az Itv. 102. § (1) bekezdés v) pontja szerinti alapítványnak pedig bírósági eljárás kezdeményezése esetén a törvény 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti teljes személyes illetékmentesség érvényesítéséhez az 5. § (3) bekezdése értelmében nyilatkoznia kell az 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról.

VI.

  1. Mindezekre tekintettel a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, 32. § (1) bekezdés a) pontja, 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 40. § (1) és (2) bekezdései alapján, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
  2. A Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a BHGY-ban, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történtő közzététel időpontjától kötelező.

         Budapest, 2024. november 4.

Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró