7/2026. JEH (Jpe.III.60.069/2025/12. szám)

A Kúria 
Jogegységi Tanácsa

7/2026. Jogegységi határozat 
(Jpe.III.60.069/2025/12. szám)

a kiskorú veszélyeztetése bűntett mellett a garázdaság bűntettének halmazatban való megállapításáról

A Kúria Jogegységi Tanácsa a Kúria B.II. tanácsának előzetes döntéshozatali indítvány alapján meghozta a következő

jogegységi határozatot:

  1. Abban az esetben, ha a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él – a nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló kiskorúval közösen követi el a garázdaság bűncselekményét, akkor a kiskorú veszélyeztetésének bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 208. § (1) bekezdés] és a garázdaság bűncselekménye [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 339. § (1), (2) bekezdés] valóságos alaki halmazatban áll.
  2. A Kúria Bfv.1420/2024/8. számú határozatának ezzel ellentétes jogértelmezése a továbbiakban nem hivatkozható kötelező erejűként.

Indokolás

I.

  1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kúria B.II. tanácsa (a továbbiakban: indítványozó tanács) a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint a jogegység érdekében előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő a Bfv.745/2025. számú ügyben tekintettel arra, hogy az indítványozó tanács jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett Bfv.1420/2024/8. számú határozatától.
  2. Az eldöntendő kérdés alapjául szolgáló Bfv.745/2025. számú ügyben felmerült jogkérdés lényege a következő.
  3. Az eljárt bíróság jogerős ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] és testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], ezért vele szemben 1 év 6 hónap próbára bocsátás intézkedést alkalmazott.
  4. Az irányadó tényállás lényege szerint a felülvizsgálati indítvánnyal érintett III. rendű terhelt és két gyermeke – a fiatalkorú I. rendű és a II. rendű terhelt – 20 óra körüli időben az utcán megállították a két fiatalkorú férfi sértettet. A terheltek és a sértettek között szóváltás, majd veszekedés alakult ki, melynek során a fiatalkorú I. rendű terhelt az egyik sértett mögé lépett és két karjával átkarolva lefogta mindkét karját. Ezt követően a III. rendű terhelt odalépett a fiatalkorú I. rendű terhelt által lefogott sértetthez, legalább három alkalommal ököllel arcon ütötte. Ezután a fiatalkorú I. rendű terhelt elengedte a sértettet, a sértettek elmenekültek, azonban a terheltek utánuk indultak és utolérték a sértetteket. A II. rendű terhelt ütése eltalálta a másik sértettet.
  5. A sértettek értesítették a mentőket. A III. rendű terhelt bántalmazása következtében – amihez a fiatalkorú I. rendű terhelt segítséget nyújtott a fiatalkorú sértett lefogásával – a sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A II. rendű terhelt bántalmazása következtében a másik sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
  6. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a Békés Vármegyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a III. rendű terhelt terhére, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott okból, mivel álláspontja szerint tévedett a bíróság, amikor a III. rendű terhelt cselekményét nem minősítette a Btk. 208. § (1) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése bűntettének is, és ebből következően törvénysértően alkalmazott vele szemben próbára bocsátás intézkedést.
  7.  A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Rámutatott, hogy a nevelésre köteles személy és a nevelése alatt álló kiskorú közös bűnelkövetésének helyes megítélésére vonatkozó felsőbírói álláspont érveit a Bfv.1042/2023/8. számú és a Bfv.1420/2024/8. számú határozatok kimerítően tartalmazzák, ugyanakkor a Kúria a Bfv.1420/2024/8. számú határozatában {Indokolás [59]-[61]} amellett foglalt állást, hogy ha az elkövető a garázdaságtól nem elkülönülten, hanem azzal egybeesve valósítja meg a kiskorú veszélyeztetését, akkor kizárólag a súlyosabban büntetendő kiskorú veszélyeztetésének bűntette megállapításának van helye.
  8. A Legfőbb Ügyészség érvelése szerint a III. rendű terhelt a nevelése alatt álló fiatalkorú I. rendű terhelttel közösen valósította meg a garázdaság bűntettét, a kiskorú veszélyeztetése a közös bűnelkövetésben áll, az eltérő jogi tárgyat sértő két bűncselekmény valóságos alaki halmazatára tekintettel a garázdaság bűntette (és testi sértés vétsége) mellett a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét is meg kell állapítani.
  9. A Kúria a Bfv.1420/2024. számú – ugyancsak az ügyészség által a terhelt terhére kezdeményezett – felülvizsgálati eljárásban foglalkozott a kiskorú veszélyeztetésének bűntette és a garázdaság bűntette szubszidiárius viszonyával. Az abban az ügyben irányadó tényállás a lényegét tekintve egyező a jelen előzetes döntéshozatali indítvány alapjául szolgáló felülvizsgálati ügy tényállásával; a fiatalkorú I. rendű és a felnőttkorú III. rendű terheltek közötti nézeteltérésbe csatlakozott be a fiatalkorú terhelt oldalán annak nevelőapja, a II. rendű terhelt, majd hármójuk között kölcsönös lökdösődés, dulakodás alakult ki.
  10. A jogerős ítélettel kizárólag garázdaság bűntette miatt marasztalt II. rendű terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványban a főügyészség a garázdaság bűntette helyett kiskorú veszélyeztetésnek bűntette megállapítását indítványozta, amely indítványt a Legfőbb Ügyészség módosított tartalommal akként tartott fenn, hogy a II. rendű terhelt cselekménye kiskorú veszélyeztetésének bűntetteként is minősül.
  11. A Kúria a Legfőbb Ügyészség álláspontjával szemben, a Fővárosi Főügyészség indítványával egyetértésben fejtette ki, hogy amennyiben az elkövető a garázda, erőszakos magatartás tanúsításától függetlenül vagy azzal bizonyos időbeli és térbeli összefüggésben ugyan, de mégis elkülönülten valósítja meg a kiskorú veszélyeztetését, akkor a két bűncselekmény anyagi halmazata állapítható meg. Ha azonban a garázdaságtól nem elkülönülten, hanem azzal egybeesve követik el a kiskorú veszélyeztetését, akkor alaki halmazatról van szó, amely a specialitásra és a szubszidiaritásra figyelemmel csak látszólagos, figyelemmel a 34. BK vélemény I. pontjában írtakra. Ekként az ilyen cselekmény helyes minősítése – arra figyelemmel, hogy a garázdaság bűntette három évig terjedő, a kiskorú veszélyeztetése pedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – kizárólag a Btk. 208. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint büntetendő kiskorú veszélyeztetésének bűntette {Bfv.1420/2024/8., Indokolás [59]-[61]}.

II.

  1. Az indítványozó tanács álláspontja a következők szerint foglalható össze.
  2. A halmazati kérdések megoldásának kiindulópontja, hogy az elkövető az elbírálandó konkrét magatartásaival hány törvényi tényállást és hányszor valósított meg. Valódi a halmazat, ha az (egy vagy több) cselekmény többszörös tényállásszerűségét, valamint ezen alapuló társadalomra veszélyességének jellegét és mértékét egy bűncselekmény megállapításával, illetve egy büntetési tétel keretei között nem lehetne teljes mértékben értékelni.
  3. Alaki a halmazat, ha az elkövető egyetlen cselekménye egyidejűleg több különböző törvényi tényállást valósít meg (valóságos alaki halmazat), azonban ha több különböző törvényi tényállásból az egyik törvényi tényállás megvalósulása a másikat kizárja, az alaki halmazat csak látszólagos.
  4. A Kúriának a büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú büntető kollégiumi vélemények felülvizsgálatáról szóló 2/2023. (VII. 5.) BK véleményével fenntartott 34. BK véleménye a garázdasághoz mint szubszidiárius tényálláshoz viszonyítottan, a garázdaság körébe tartozó azon cselekmények halmazati kérdéseit rendezi, amikor a személy ellen irányuló erőszakos magatartás a testi épség megsértésével jár, illetve a dolog ellen irányuló erőszakos magatartás állagsérelemmel járó rongálásban testesül meg. Lényege szerint bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.
  5. A garázdaság mint szubszidiárius bűncselekmény azonban csak akkor állapítható meg, ha az elkövető egyébként garázdaságnak is értékelendő cselekménye másik, a garázdaságnál súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. Ha a szoros térbeli, időbeli egységben kifejtett azonos magatartással a garázdaság mellett megvalósuló másik bűncselekmény a garázdaságnál súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett, úgy a garázdaság nem, csupán a súlyosabb bűncselekmény állapítható meg. A két cselekmény alaki halmazatban akkor állapítható meg, ha a másik bűncselekmény a garázdasággal azonos súlyú vagy enyhébb. Ha egy bűncselekmény alapesete szubszidiárius, úgy annak valamennyi minősített esete is az, amely elv igaz a garázdaságra is.
  6. Amennyiben az elkövető a szülőként őt terhelő nevelési feladatait súlyos fokban azáltal szegi meg, hogy a nevelése alatt álló fiatalkorú terhelttel közösen a garázdaság bűntettének törvényi tényállását kimerítő bűncselekményt valósít meg, a kiskorú veszélyeztetésének elkövetési magatartása, a Btk. különös részi törvényi tényállásában büntetni rendelt valamely cselekménynek, vagyis bűncselekménynek – a nevelése alatt álló kiskorúval való közös – elkövetésében áll. Ez esetben tehát mind a garázdaság bűntettének, mind a kiskorú veszélyeztetése bűntettének törvényi tényállása hiánytalan, és miután e két bűncselekmény védett jogi tárgya, valamint elkövetési magatartása is teljesen eltér egymástól, e viszonylatban jelentőségét veszti a garázdaság – egyébként – szubszidiárius, vagyis kisegítő jellege. A többszörös érdeksérelemre tekintettel, a társtettesként elkövetett garázdaság bűntette (és testi sértés vétsége), valamint a kiskorú veszélyeztetésének bűntette tehát valóságos alaki halmazatban áll.
  7. A közös bűnelkövetésben megtestesülő kiskorú veszélyeztetése és az így elkövetett bűncselekmény halmazatban állását nem lehet olyan módon értelmezni, hogy az alól a garázdaság bűncselekménye kivételt képez; ilyen különbségtételre elvi alap nincs, ezért az együttes részvétellel végrehajtott cselekmény és a kiskorú veszélyeztetése halmazatban történő megállapítására vonatkozó indokok valamennyi (bármely) bűncselekmény tekintetében szükségképpen érvényesek. A garázdaság büntetlenül hagyása pedig a közösen elkövetett cselekmény egyik elkövetőjének az emiatti felelőtlenségét jelentené egy olyan cselekmény miatt, ami a terhére rótt kiskorú veszélyeztetése bűntettének egyetlen tényállási elemét sem fedi le.

III.

  1. A legfőbb ügyész az előzetes döntéshozatali indítványra a Bszi. 37. § (2) bekezdése alapján a következő nyilatkozatot tette.
  2. Az indítványozó tanács álláspontjával egyetértett.
  3. Rámutatott, hogy a bírói gyakorlat következetes abban, hogy ha a nevelésre köteles szülő és a nevelése alatt álló fiatalkorú gyermek közösen valósítanak meg valamely, a Btk. Különös Részében meghatározott bűncselekményt, a szülő magatartása a Btk. 208. § (1) bekezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetése bűntettének törvényi tényállási elemeit hiánytalanul kimeríti.
  4. Kifejtette, hogy a garázdaság bűncselekményével azonos elkövetési magatartással megvalósuló kiskorú veszélyeztetésének bűntette esetén mely okok miatt nem tartja helytállónak a Kúria Bfv.1420/2024/8. számú határozatában a két bűncselekmény látszólagos alaki halmazatára vonatkozó indokolást, amely részben a specialitásra, részben a szubszidiaritásra és ezzel összefüggésben a 34. BK vélemény I. pontjára hivatkozott.
  5. A 34. BK vélemény kapcsán kiemelte, hogy a vélemény – a garázdaság elkövetési magatartásából kiindulva – a garázdaság körébe tartozó azon cselekmények halmazati kérdéseit taglalja, amely esetekben a személy ellen irányuló erőszakos magatartás a testi épség megsértésével jár, illetve a dolog ellen irányuló erőszakos magatartás állagsérelemmel járó rongálásban testesül meg.
  6. A garázdaság elkövetési magatartását jellemző személy vagy dolog ellen irányuló erőszakos magatartásnak pedig szükségképpen meg kell jelennie abban a másik, súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményben is, amely mellett a garázdaság külön értékelést nem kaphat, és a szubszidiaritás elvéből fakadóan csak a súlyosabb bűncselekmény miatt vonható felelősségre az elkövető. Ez pedig értelemszerűen korlátozza azon bűncselekmények körét, amelyek egyidejű megvalósulása a garázdaságnak a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett deliktummal alaki halmazatban történő megállapítását kizárja.
  7. Jelen esetben a többszörös tényállásszerűség a térben és időben azonos tettesi alapcselekmény révén, egyazon magatartással megvalósult. A garázdaság bűntettéhez képest a kiskorú veszélyeztetésének bűntette kétségkívül súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény. Ugyanakkor a merőben eltérő elkövetési magatartásokra és arra figyelemmel, hogy mindkét bűncselekmény törvényi tényállása hiánytalan, más következtetés nem adódhat, mint hogy a kiskorú veszélyeztetése vonatkozásában a garázdaság szubszidiárius jellege elenyészik, és az eltérő veszélyeztetett jogtárgyakat érintő, többszörös érdeksérelemre tekintettel a társtettesként elkövetett garázdaság bűntettét (és testi sértés vétségét), valamint a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valóságos alaki halmazatban kell megállapítani.
  8. Ha a kiskorú veszélyeztetése azáltal valósul meg, hogy a nevelésre köteles szülő és a nevelése alatt álló fiatalkorú gyermek közösen valósítanak meg valamely, a Btk. Különös Részében meghatározott bűncselekményt, akkor a közösen elkövetett bűncselekmény és a kiskorú veszélyeztetése halmazatban állását nem lehet olyan módon értelmezni, hogy az alól az együttesen megvalósított garázdaság bűncselekménye kivételt képez. A szülő és a nevelése alatt álló fiatalkorú gyermeke által közösen leggyakrabban elkövetett büntetendő cselekmények egyike a garázdaság bűncselekménye.
  9. A különböző védett jogtárgyakat veszélyeztető, mindkét bűncselekményt tényállásszerűen létre is hozó egy cselekmény esetében a halmazat megállapításának mellőzése, a bűncselekmények közül az egyiknek a másik alá rendelése azt is jelentené, hogy az állam – bűncselekmény miatt keletkezett – büntető igénye ellenére maradna el az elkövető teljes körű büntetőjogi felelősségre vonása és magatartásának igazságos értékelése.
  10. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria Jogegységi Tanácsa az indítványozó tanács előzetes döntéshozatali indítványának IV. pontjában foglaltaknak megfelelően hozza meg határozatát.

IV.

  1. Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 25. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, amellyel egyezően rendelkezik a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja. A Bszi. 33. § (1) bekezdés b) pontja szerint jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa indítványozza. A Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja akként rendelkezik, hogy előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria BHGY-ban közzétett határozatától. A Bszi. 32. § (2) bekezdése alapján a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kúria tanácsa az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.
  2. Az előzetes döntéshozatali indítványban foglaltak szerint az indítványozó tanács abban a kérdésben kívánt eltérni a Kúria BHGY-ban közzétett Bfv.1420/2024/8. számú határozatától, hogy abban az esetben, ha a nevelésre kötelezett szülő a gyermekével közösen követ el garázdaságot, akkor a kiskorú veszélyeztetésének bűntette és a garázdaság bűntette mint szubszidiárius bűncselekmény valóságos alaki halmazatban állnak-e, avagy a halmazat csupán látszólagos, és csak a súlyosabban büntetendő kiskorú veszélyeztetésének bűntette megállapításának lehet helye.
  3. Az előzetes döntéshozatali indítványban az indítványozó tanács a törvényi előírásnak megfelelően megjelölte, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi eljárásban a jogegységi határozat meghozatalát, egyben javaslatot is tett a jogkérdés mikénti eldöntésére, továbbá az indítványhoz mellékelte az érintett bírósági határozatok kiadmányát.
  4. Az Alaptörvény és a Bszi. felhívott rendelkezéseinek megfelelően a Kúria Jogegységi Tanácsának – az előírt feltételek fennállta esetén – jogegységi eljárást kell lefolytatnia és az alapján jogegységi határozatot kell hoznia az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében. Az indítványt megvizsgálva a Kúria Jogegységi Tanácsa megállapította, hogy az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalát szükségessé tevő okként olyan eldöntendő kérdést jelölt meg, amely megalapozta az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását.

V.

  1. Az előzetes döntéshozatali indítvány – az abban foglaltak szerint – alapos.
  2. Az indítvány alapján az eldöntendő kérdés az, hogy abban az esetben, ha a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy a kiskorúval közösen követi el a garázdaság bűncselekményét, akkor a kiskorú veszélyeztetésének bűntette és a garázdaság bűncselekménye valóságos alaki halmazatban állnak-e, avagy a halmazat csupán látszólagos és csak a súlyosabban büntetendő kiskorú veszélyeztetésének bűntette megállapításának van helye.
  3. 1.) A Btk. 208. § (1) bekezdése szerint a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  4. A kiskorú veszélyeztetésének bűncselekménye a Btk. XX. Fejezetében a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények között van szabályozva, az (1) bekezdésben írt bűncselekmény védett jogi tárgya a kiskorú zavartalan – testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi – fejlődése.
  5. A Btk. 208. § (1) bekezdésben meghatározott tényállás megvalósulása szempontjából a cselekmény idején fennálló speciális passzív és speciális elkövetői alanyiság mellett az elkövetési magatartásnak, a kötelességszegésnek súlyosnak és következményét tekintve a kiskorú fejlődését veszélyeztetőnek kell lennie.
  6. A kiskorú veszélyeztetésének bűntette egyetlen cselekménnyel is elkövethető. Annak megítéléséhez, hogy a cselekmény súlyos kötelességszegésnek minősül-e, az elkövető magatartása és nem a passzív alany életkora vagy saját cselekvősége szolgál alapul.
  7. A bűncselekmény eredménye pedig ezzel okozati összefüggésben a kiskorú fejlődésének veszélyeztetése, ami a károsodás, a sérelem lehetőségének a megteremtését jelenti.
  8. Ehhez képest a közös bűnelkövetés mint a kiskorú veszélyeztetésének elkövetési magatartása, azaz a közösen elkövetett egyetlen bűncselekmény is olyan súlyos kötelezettségszegés, olyan magatartásminta, amely szükségképpen magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a kiskorú a cselekményt követően is, a bűncselekményt megvalósító jogellenes magatartás kifejtését az igényérvényesítés megengedett eszközeként vegye számításba.
  9. A kiskorú helyes erkölcsi fejlődését a speciális elkövetői alanyisággal rendelkező mintaadó személy bármely bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott támogatása mindenkor veszélyezteti.
  10. Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra kötelezett személy részéről súlyos kötelességszegésnek minősül, ha az ekként rábízott kiskorú személlyel közösen követ el bűncselekményt, e magatartás összeegyeztethetetlen a speciális alanyiságából fakadó kötelességével. Ezen magatartás olyan közvetlen ráhatást gyakorol a kiskorúra, amely megteremti, hogy az erkölcsi fejlődése károsodjon.
  11. Ekként a közösen elkövetett bűncselekmény a kötelezett személy részéről – amely akár a garázdaság bűncselekménye is lehet – a Btk. 208. § (1) bekezdésben meghatározott kiskorú veszélyeztetése bűntettének törvényi tényállását maradéktalanul kimeríti, az elkövető terhére e bűncselekmény megállapítandó.
  12. 2.) A Btk. 339. § (1) bekezdés szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés szerint a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen követik el.
  13. A Btk. köznyugalom elleni bűncselekményekről szóló XXXIII. Fejezetében szabályozott garázdaság bűncselekményének jogi tárgya a köznyugalom.
  14. A garázdaság elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes, erőszakos, másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas magatartás tanúsítása. A kihívóan közösségellenes magatartás elkövetési módja az erőszakos elkövetés. Az elkövetési magatartás három eleme konjuktív, a tényállásszerűséghez azoknak együttesen kell fennállnia. A tanúsított magatartás erőszakos volta irányulhat személy, avagy dolog ellen, és mindkét esetben fizikai ráhatást feltételez.
  15. A Btk. 459. § (1) bekezdés 4. pontja szerint erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.
  16. Az „erőszak” és az „erőszakos magatartás” nem azonos fogalmak, az erőszakos magatartás az erőszaknál tágabb értelmű. E tekintetben az erőszakos magatartás a cselekmény jellegére utal; aktív, támadó jellegű cselekvést ír körül, amely – az erőszakon túl – megvalósul akkor is, ha a személy ellen irányuló támadás nem okoz sérülést, vagy a dolog elleni támadás nem eredményez állagsérelmet.
  17. A garázdaság szubszidiárius bűncselekmény, ekként csak akkor állapítható meg, ha az elkövető garázdaságnak is értékelendő cselekménye másik, a garázdaságnál súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. Ha egy bűncselekmény alapesete szubszidiárius, úgy annak valamennyi minősített esete is az, amely elv érvényesül a garázdaság esetében is.
  18. 3.) Bűnhalmazat, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és ezeket egy eljárásban bírálják el [Btk. 6. § (1) bekezdés]. Bűnhalmazat létrejöhet egy cselekmény elkövetésével, amikor az egyetlen cselekmény több bűncselekményt valósít meg (alaki halmazat), illetve több cselekmény elkövetésével, amely több bűncselekményt valósít meg (anyagi halmazat).
  19. Jelen esetben az elkövető egyidejűleg több különböző törvényi tényállást megvalósító egyetlen cselekményének a megítélése a kérdés, ami ekképpen a különnemű (heterogén) alaki halmazat vizsgálatát jelenti.
  20. Valódi az alaki halmazat, ha az elkövető egyetlen cselekménye úgy valósít meg egyidejűleg több különböző törvényi tényállást, hogy azok nem zárják ki egymást. Ellenben a látszólagos alaki halmazat esetében ugyan az elkövető cselekménye egyidejűleg több különböző törvényi tényállást valósít meg, azonban az egyik törvényi tényállás megvalósulása a másikat kizárja.
  21. A halmazat látszólagosságának megállapítása a kétszeri értékelés tilalmának különböző változatain alapszik. Ekként a specialitás elve szerint a különös, több ismérvet tartalmazó rendelkezés (tényállás) megelőzi az általánosat, függetlenül attól, hogy melyik törvényi tényálláshoz fűződik súlyosabb büntetési tétel. A szubszidiaritás elve szerint pedig az alárendelt, a kisegítő tényállás csak akkor alkalmazható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, amiről a törvény kifejezetten rendelkezik.
  22. Amennyiben tehát az egyidejűleg, térbeli és időbeli egységben kifejtett azonos magatartással a garázdaság mellett megvalósuló másik bűncselekmény a garázdaságnál súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett, úgy a garázdaság nem, csupán a súlyosabb bűncselekmény állapítható meg. A cselekmény alaki halmazatban akkor állapítható meg, ha a másik bűncselekmény a garázdasággal azonos súlyú vagy enyhébb.
  23. A Kúriának a büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú büntető kollégiumi vélemények felülvizsgálatáról szóló 2/2023. (VII. 5.) BK véleményével fenntartott 34. BK véleménye a garázdasághoz mint szubszidiárius tényálláshoz viszonyítottan – a garázdaság elkövetési magatartásából kiindulva – a garázdaság körébe tartozó azon cselekmények halmazati kérdéseit rendezi, amikor a személy ellen irányuló erőszakos magatartás a testi épség megsértésével jár, illetve a dolog ellen irányuló erőszakos magatartás állagsérelemmel járó rongálásban testesül meg. Lényege szerint bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.
  24.  Nem kerülhet a garázdasággal alaki halmazatba az olyan – súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett – magatartás, amelynek jellege szükségszerűen a garázdaság tényállási elemeként szabályozott erőszakos magatartásnak felel meg. Valódi alaki halmazat a többszörös tényállásszerűség esetén is csak akkor állapítható meg, ha a bűncselekmény valamennyi ismérve valamennyi bűncselekmény tekintetében megállapítható.
  25. Amennyiben az elkövető, a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy az e feladatából eredő kötelességét súlyos fokban azáltal szegi meg, hogy a kiskorúval közösen a garázdaság bűncselekményének törvényi tényállását kimerítő bűncselekményt valósít meg, a kiskorú veszélyeztetésének elkövetési magatartása, a Btk. különös részi törvényi tényállásban büntetni rendelt valamely cselekménynek, azaz bűncselekménynek a közös elkövetésében áll. Ebben az esetben mind a kiskorú veszélyeztetése, mind a garázdaság bűncselekményének törvényi tényállása hiánytalanul megvalósul.
  26. A kiskorú veszélyeztetése és a garázdaság jogi tárgya, valamint elkövetési magatartása egyértelműen eltér egymástól. Következésképpen a két bűncselekmény viszonyában a garázdaság bűncselekményének szubszidiárius jellege nem érvényül, a specialitás elve pedig közömbös, a kiskorú veszélyeztetésének bűntette nem speciális tényállás a garázdaság bűncselekményéhez képest. Ekként a többszörös, kifejezetten eltérő érdeksérelemre tekintettel a kiskorú veszélyeztetésének bűntette és a garázdaság bűncselekménye valóságos alaki halmazatban áll.
  27. Másként fogalmazva a közös bűnelkövetésben megtestesülő kiskorú veszélyeztetése és az így elkövetett bűncselekmény halmazatban állását nem lehetséges akként értelmezni, hogy az alól, amennyiben a közös elkövetés a garázdaság, e bűncselekmény kivételt képez, ilyen különbségtételre elvi alap nincs, ezért az együttes részvétellel végrehajtott cselekmény és a kiskorú veszélyeztetése halmazatban történő megállapítására vonatkozó indokok valamennyi (bármely) bűncselekmény – így a garázdaság – tekintetében is szükségképpen érvényesek.
  28. E minősítés összhangban van a bűncselekmény egység-többség szabályozásával, a bűnhalmazat Btk. 6. § (1) bekezdésben írt rendelkezéssel és nem ütközik a kétszeres értékelés tilalmának elvi tételébe.
  29. Mindezekre tekintettel osztotta a Kúria Jogegységi Tanácsa az indítványozó tanács és a legfőbb ügyész azon álláspontját, amely szerint abban az esetben, ha a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él – a nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló kiskorúval közösen követi el a garázdaság bűncselekményét, akkor a kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk. 208. § (1) bekezdés] és a garázdaság bűncselekménye [Btk. 339. § (1), (2) bekezdés] valóságos alaki halmazatban áll.
  30. A Kúria Bfv.1420/2024/8. számú határozatának ezzel ellentétes jogértelmezése a továbbiakban nem hivatkozható kötelező erejűként.

VI.

  1. Mindezekre tekintettel a Kúria Jogegységi Tanácsa a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, 32. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 40. § (1) és (2) bekezdései alapján a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
  2. A Kúria Jogegységi Tanácsa a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a BHGY-ban, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi. A jogegységi határozat a bíróságokra – az indítványozó tanács kivételével – a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

Budapest, 2026. október 5. 

Dr. Gyarmathy Judit s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, 
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró, 
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró, 
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, 
Dr. Cseh Attila s.k. bíró, 
Dr. Darák Péter s.k. bíró, 
Dr. Döme Attila s.k. bíró, 
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, 
Dr. Farkas Attila s.k. bíró, 
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró, 
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, 
Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, 
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, 
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró, 
Dr. Puskás Péter s.k. bíró, 
Dr. Remes Gábor s.k. bíró, 
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, 
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró