A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.II.60.068/2023/4. szám
Az adós: az adós neve
(az adós címe)
Az adós jogi képviselője: Dr. Balogh Brunó egyéni ügyvéd
(az adós képviselőjének címe)
A felszámoló: a felszámoló neve
(a felszámoló címe)
A hitelező: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
(a hitelező címe)
Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás és bíróság kijelölése
A jogegységi panaszt benyújtó fél: az adós
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.30.431/2023/4. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria az adós jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- Az adós (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Gfv.30.431/2023/4. számú, a felszámoló felülvizsgálati kérelmét visszautasító és a Szolnoki Törvényszéket kijelölő jogerős végzése ellen. Kérte a támadott határozat részben, a Szolnoki Törvényszéket kijelölő részében való hatályon kívül helyezését, és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását. Álláspontja szerint a Kúria végzése eltér a Kúria 6/2022. JEH (Jpe.III.60.027/2022/15.) és BH2022. 266. számon is megjelent (Gfv.30.310/2021/3. számú) határozataiban foglaltaktól. Kérte a Kúria Gfv.30.431/2023/4. számú végzése végrehajtásának felfüggesztését is.
- A panaszos az előterjesztett jogegységi panaszban mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalára eleve a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Pp.) foglaltak súlyos megsértésével került sor, ugyanis a felülvizsgálati kérelem és a kijelölés tárgyában indult eljárásokban egyesítésnek nem lett volna helye, minthogy a Pp. 117. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesült. A panaszos szerint a Kúria a támadott határozatot tehát eleve meg sem hozhatta volna, ami annak hatályon kívül helyezését indokolja.
- A panaszos arra is hivatkozik, hogy a Kúria jogértelmezése, azaz, hogy egyébként egy esetlegesen téves vagy jogszabálysértő döntéssel szemben a jogerő- és annak joghatásai nem állhatnak be, az figyelmen kívül hagyható, ellentétes a Kúria jogerővel kapcsolatban a 6/2022. JEH-ban foglalt jogértelmezésével, továbbá súlyosan sérti a jogbiztonságot, ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével. A panaszos álláspontja szerint ugyanis a Kúria a fél rendelkezési jogát, a jogerő áttörésének törvényes rendjét figyelmen kívül hagyva „átlépte, megkerülte” a jogerőt. A Kúria tehát jelen eljárásban nem mondhatta ki, hogy annak jogszerűtlensége miatt ahhoz joghatások nem fűződhetnek, mivel ez sérti a jogerő elvét, ellentétes a 6/2022. JEH-ban foglaltakkal. A panaszos álláspontja szerint amennyiben az is lenne megállapítható, hogy az eljárást megszüntető végzéshez jogerőhatás nem, csupán egyszerű kötőerő kapcsolódik, úgy a támadott határozat ellentétes a BH2022. 266. számon megjelent döntésben foglaltakkal is. Eszerint ugyanis a hatályon kívül helyező határozathoz fűződő egyszerű kötőerő azt jelenti, hogy a határozattól a másodfokú bíróság abban a fellebbezési eljárásban, amelyben hozta, nem térhet el, azaz a kötőerő beálltát követően már más határozatot nem hozhat.
- A panaszos álláspontja szerint a Kúria a Szegedi Ítélőtábla végzését hatályon kívül nem helyezte, az továbbra is hatályban van, tehát ahhoz egyszerű kötőerő is kapcsolódik. Mindebből kifolyólag a Szegedi Ítélőtábla – és a Szolnoki Törvényszék – a Pp. 357. § (1) bekezdése alapján továbbra is kötve van a határozathoz, a felszámolást továbbra is megszüntetettnek kell tekintenie, azt „folytatni” nem tudja, hiszen nincsen mit folytatni. Ezzel összefüggésben tévesnek tartja panaszos – egyben ellentétesnek a hivatkozott döntéssel – a támadott határozat [20] bekezdésében foglalt azon jogi érvelést, hogy a kijelölés érinti a kötőerőt.
- Jogegységi panaszában megjegyezte továbbá a panaszos, hogy Pp. 31. § nem ad lehetőséget arra, hogy a Kúria a kijelölésen kívül a kijelölő végzésben valamely határozat figyelmen kívül hagyására utasítsa az alsóbb fokú bíróságokat.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg.
- A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.
- A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (Jpe.I.60.011/2021/3. [22], Jpe.I.60.014/2021/5. [17], Jpe.II.60.002/2022/3. [11], Jpe.II.60.032/2022/5. [10], Jpe.I.60.013/2023/3. [7], Jpe.II.60.042/2023/4. [7])
- A Jogegységi Panasz Tanács több döntésében rámutatott arra is, hogy a Bszi.-ben rögzített törvényi elvárás nem egy bármilyen tartalmú közzétett kúriai határozat megjelölését jelenti, hanem az állított jogkérdésben eltérés konkrét ismertetését igényli, ennek vizsgálata ugyanis – a panasz befogadása esetén – az eljárás lényege, ennek hiányában az eredménnyel nem folytatható le. (Jpe.I.60.001/2021/2. [17], Jpe.I.60.011/2021/3. [19], Jpe.I.60.012/2021/4. [9], Jpe.II.60.002/2022/3. [12], Jpe.II.60.032/2022/5. [11], Jpe.I.60.013/2023/3. [8], Jpe.I.60.019/2023/4. [7])
- A jogegységi panaszban tehát nem elégséges megjelölni az eltérés alapjául hivatkozott határozatokat, a panaszt adekvát indokolással is el kell látni, részletesen ki kell fejteni, hogy a panaszos miben látja az eltérést.
- A panaszos általánosságban utalt a megjelölt határozatoktól való eltérésre: nem emelte ki világosan és egyértelműen azonosítható módon, hogy a hivatkozott határozatok jogértelmezésétől miért, miben tér el a támadott ítélet, illetve a referenciahatározatokkal való összevethetőség okán szükséges az ügyazonosság bemutatása is elmaradt.
- A panaszos tehát valójában az alapeljárást, különösen az annak során szerinte elkövetett különböző eljárási szabálysértéseket sérelmezte: nem értett egyet a támadott határozat megállapításaival, illetve jelentős részben alkotmányossági problémákat, Alaptörvény-ellenességet állított, amelyek alkotmányjogi panasz tárgyát képezhetnék.
- A Jogegységi Panasz Tanács több döntésében utalt arra is, hogy a Tanácsnak a jobbára tartalma szerint alkotmányjogi panasznak minősíthető kérdésekben nincs módja, hatásköre eljárni. A Kúria jogértelmezésének alaptörvényi megfelelősége alkotmányjogi panasz tárgya lehet. (Jpe.I.60.002/2021/7. [29], Jpe.I.60.011/2021/3. [25], Jpe.I.60.001/2022/3. [17], Jpe.II.60.010/2022/4. [15], Jpe.I.60.019/2022/9. [24], Jpe.II.60.002/2023/5. [38])
- A Kúria már több döntésében utalt arra is, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog-, és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panasz eljárás, mint ahogy a nevében is tükröződik, a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem pedig újabb jogorvoslati fórumot nyit a panaszosnak, a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog-, és érdeksérelmének orvoslására. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. (Jpe.I.60.001/2021/2. [13], Jpe.I.60.011/2021/3. [19], Jpe.I.60.014/2021/5. [14], Jpe.I.60.001/2022/3. [17], Jpe.I.60.015/2022/3. [16], Jpe.II.60.016/2022/3. [16], Jpe.II.60.036/2021/13. [22], Jpe.I.60.035/2022/7. [17], Jpe.II.60.030/2022/8. [42], Jpe.II.60.016/2023/4. [5], Jpe.I.60.013/2023/3. [10]., Jpe.I.60.007/2023/7. [31])
- A jogegységi panasz eljárás egy a Bszi.-n alapuló, rendkívüli, jogerő utáni, jogegységet célzó, sui generis eljárás. A jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgáló önálló eszköz. Jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését. Nem működhet kvázi „szuper-felülvizsgálatként”. (Jpe.I.60.011/2021/3. [20], Jpe.II.60.036/2021/13. [22], Jpe.I.60.035/2022/7. [17], Jpe.II.60.030/2022/8. [42])
- Mindezek miatt a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította. Erre tekintettel – utalva a Bszi. 41/C. § (5) bekezdésére is – a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem érdemi elbírálását mellőzte.
Elvi tartalom
- Az alapeljárást, az annak során felmerült eljárási szabálysértéseket sérelmező, lényegét tekintve megismételt felülvizsgálatot célzó jogegységi panasz nem bírálható el érdemben a rendkívüli, jogerő utáni, jogegységet célzó, sui generis jogegységi panasz eljárásban.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdése alapján illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 70.000 (azaz hetvenezer) forint illeték visszatérítését a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. január 22.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró