Jpe.II.60.064/2023/7. számú határozat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése

Az ügy száma: Jpe.II.60.064/2023/7.

A felperes: a felperes neve (a felperes címe)

A felperes képviselője: Kálóczi, Petrovics és Marofka Ügyvédi Iroda (a felperes képviselőjének címe; eljáró ügyvéd: dr. Petrovics Bálint)

Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Mágori Zsolt Tibor ügyvéd (az alperes képviselőjének címe)

A per tárgya: kölcsön megfizetése

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.30.106/2023/6. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogegységi panasz eljárást megszünteti.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A jogegységi panasz alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alperes és a hitelező neve (a továbbiakban: hitelező) között 2005. december 15-én hitel- és opciós szerződés jött létre, amelyet a hitelező 2009. február 27-én azonnali hatállyal felmondott, és az alperest 1.416.197 forint és kamata 8 napon belüli megfizetésére hívta fel. Az alperes a felmondást 2009. június 8-án vette át.
  2. A hitelező jogutódjának neve mint a hitelező jogutódja a 2014. március 26-án kelt levelében tájékoztatta az alperest, hogy a lejárt követelését a felperesre ruházta át.
  3. A felperes kérelmére – 170.000 forint és késedelmi kamata megfizetésére vonatkozóan – kibocsátott fizetési meghagyás 2017. december 5-én jogerőre emelkedett.
  4. A felperes 2021. december 21-én terjesztette elő az újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét, majd az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a keresetében 1.108.779 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperessel szemben 1.278.779 forint tőke és járulékai követelése állt fenn, amelyből 170.000 forint tőkekövetelést annak járulékaival már érvényesített.
  5. Az alperes az ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes követelése elévült, mert az engedményezés időpontjától az újabb igényérvényesítésig 7 év telt el.
  6. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítéletének indokolásában kiemelte, hogy a követelés 2009. június 8-án – a felmondás közlésekor – esedékessé vált. Az elévülést az engedményezésről szóló értesítés 2014. június 4-én megszakította ugyan, de a követelés 2021. december 21-ig így is elévült.
  7. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Utalt arra, hogy a 2017. október 31-én előterjesztett fizetési meghagyás csupán az abban érvényesített 170.000 forint tőke és késedelmi kamata tekintetében szakította meg az elévülést. A Kúria Pfv.22.146/2017/8. számú ítéletét azért nem találta alkalmazhatónak a jelen ügyben, mert az eltérő tényállás mellett született.

A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata

  1. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ítéletének indokolása szerint téves a felperes azon érvelése, amely szerint a korábbi részkövetelésre vonatkozó fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése a teljes követelésre megszakítja az elévülést. A követelés bírósági úton való érvényesítése mint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 327. § (1) bekezdésében meghatározott, az elévülést megszakító jogi tény, annak a követelésnek a vonatkozásában érvényesül, amely a keresetlevél kötelező tartalmi elemei közül a kereseti kérelem, az érvényesíteni kívánt jog és az annak alapjául szolgáló tények alapján beazonosítható. Ügyazonosság hiányában a Kúria a Pfv.22.146/2017/8. számú ítéletét nem találta alkalmazhatónak.

A jogegységi panasz és az ellenérdekű fél nyilatkozata

  1. A felperes (a továbbiakban: panaszos) a jogegységi panaszát a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1)-(2) bekezdésére alapítva terjesztette elő. Hivatkozott arra, hogy a Kúria eljáró tanácsa jogkérdésben eltért a Pfv.22.146/2017/8., Pfv.21.510/2021/8., Gfv.30.309/2020/11. és Gfv.30.232/2023/3. számú határozatoktól. Álláspontja szerint az ügyazonosság a támadott határozatban foglaltaktól eltérően a Pfv.22.146/2017/8. számú ügy vonatkozásában fennáll, a Kúriának azt az ügy elbírálása során alkalmaznia kellett volna.
  2. Az alperes a jogegységi panasz elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ügyazonosság csupán a Pfv.22.146/2017/8. számú ügy kapcsán vizsgálható, ugyanis a panaszos az általa a jogegységi panaszban megjelölt többi döntésre korábban nem hivatkozott. Az ügyazonosságot ugyanakkor nem találta megállapíthatónak.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntése és annak jogi indokai

  1. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa megállapította, hogy a jogegységi panasz tartalmazta a Bszi. 41/C. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeket, és az megfelelt a beadványra vonatkozó általános szabályoknak. A panaszos jogkérdésben való eltérésre hivatkozott, jogegységi panaszát a Bszi. 41/B. § (1)-(2) bekezdésére utalva terjesztette elő, és hivatkozott a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatokra is. Tekintettel arra, hogy a Kúria a támadott határozatával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, a jogegységi panasz befogadásának feltételei a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése alapján álltak fenn, ezért vizsgálni kellett, hogy a jogegységi panaszban hivatkozott precedenshatározatokra a panaszos a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott-e. E feltételeknek a jogegységi panasz a Pfv.22.146/2017/8. számú határozat vonatkozásában felelt meg.
  2. A panaszos azonban a Kúria Gfv.30.232/2023/3. számú ítéletével szemben is előterjesztett azonos tartalmú jogegységi panaszt, amelyben állította, hogy a támadott határozat jogkérdésben eltér a Pfv.22.146/2017/8. számú határozattól.
  3. Az alperesnek ezt a jogegységi panaszát a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a 2024. május 27-én kelt Jpe.II.60.060/2023/7. számú jogegységi hatályú határozatával elbírálta és megállapította, hogy a jogegységi panasszal támadott ítélet jogkérdésben eltért a Pfv.22.146/2017/8. számú ítélettől. Az eltérés indokolt volt, ezért a támadott ítéletet hatályában fenntartotta, és kötelező jogértelmezésként rögzítette, hogy az azonos jogi alapon nyugvó, korábban perben vagy fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesített további követelés elévülését a korábbi részkövetelésre irányuló igényérvényesítés nem szakítja meg. A Kúria Pfv.22.146/2017/8. számú ítéletének ezzel ellentétes jogértelmezése és hasonló tartalmú határozatai a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók.
  4. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa tehát a jogegységi panasz alapjául szolgáló jogkérdésben való eltérésről már döntött, határozata jelen ügyben is irányadó.
  5. A Jogegységi Panasz Tanács az eljárást a Bszi. 41/C. § (10) bekezdés e) pontja alapján hivatalból megszüntette, mert a jogegységi panasz előterjesztése – tekintettel arra, hogy a Kúria ugyanazt a jogkérdést más eljárásban már elbírálta – okafogyottá vált.

Záró rész

  1. A Jogegységi Panasz Tanács nem bírálta el érdemben a jogegységi panaszt, ezért az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával illetékmentes. A jogegységi panaszt benyújtó felperes az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontjára figyelemmel a jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg megfizetett 110.878 (száztízezer-nyolcszázhetvennyolc) forint illeték visszatérítését kérheti a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól. A jogegységi panasz eljárásban a felek költségigényt nem érvényesítettek, ezért arról nem kellett határozni.
  2. A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2024. szeptember 30.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Suba Ildikó s.k. előadó bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró