A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.II.60.050/2025/6.
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)
A per tárgya: kártérítés
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Pfv.20.011/2025/11.
Rendelkező rész
A Kúria a felperes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét visszautasítja; a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
Indokolás
- A felperes (a továbbiakban: panaszos) jogi szakvizsgával rendelkező félként személyesen eljárva a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41. § (helyesen: 41/B. §) (1) és (2) bekezdését is megjelölve jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.20.011/2025/11. számú, a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítélete (a továbbiakban: támadott határozat) ellen. Kérte annak megállapítását, hogy a támadott határozat jelentősen eltér a közzétett kúriai döntésektől, kérte jogegységi határozat meghozatalát vállalkozói szerződésszegés tárgyában, továbbá a vállalkozói szerződésszegés megállapítását. Jogegységi panaszában a Kúria számos határozatát megjelölte.
- A panaszos kérte továbbá, hogy a Kúria „az eltúlzott perköltség végrehajtás megszüntetését,felfüggesztését szíveskedjen elrendelni.”
- A panaszos az eljárási illetéket nem fizette meg, azonban költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte elsődlegesen a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes személyes költségmentesség engedélyezését „a csatolt rokkantsági,-ápolási határozat,-Itv.,-OTP számlák alapján”. Másodlagosan kérte a „teljes személyes költségmentesség engedését, a rokkantság,-hozzátartozói ápolói kényszerű közös háztartás,-egyéb hátrányok miatt.” Harmadlagosan kérte „a részleges személyes költségmentesség,- vagy más bírósági jogérvényesítést lehetővé tevő engedélyt.”
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
- A Pp. 100. §-a alapján alkalmazandó Kmtv. 12. § (3)-(5) bekezdései értelmében a fél egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet is előterjeszthet. A kérelemben fel kell tüntetni az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részletes költségfeljegyzési jog), és szükségeshez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt. A fél jövedelmi és vagyoni viszonyait jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
- A panaszos elsődlegesen a Kmtv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes személyes költségmentesség engedélyezését kérte. E szerint a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.
- A Kmtv. felhatalmazása alapján megalkotott, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 9. § (1) bekezdése szerint, ha a kérelmező a Kmtv. 5. § (1) bekezdés b)–f) pontjaiban foglaltakra tekintettel kéri a költségmentesség engedélyezését, úgy – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az ennek alapjául szolgáló ellátásról vagy ellátásra jogosultságról kell igazolást mellékelnie, és elegendő csak a nyomtatvány személyi adatokra vonatkozó részét kitöltenie.
- A panaszos által csatolt 2016. szeptember 23-i határozat a rokkantsági ellátás havi összegének módosításáról szól, azonban a rokkantsági ellátás nem minősül aktív korúak ellátásának. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 33. § (1) bekezdés alapján az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. E törvény 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján aktív korú a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy. A panaszos 1955-ben született, így megállapítható, hogy életkora alapján már nem minősül aktív korúnak. A panaszos a költségmentesség engedélyezése iránti kérelméhez olyan dokumentumot sem csatolt, ami azt igazolná, hogy aktív korúak ellátására jogosult közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. Erre tekintettel a Kmtv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes személyes költségmentesség engedélyezésének feltételei nem állnak fenn.
- A panaszos másodlagosan kérte „a teljes személyes költségmentesség engedését, a rokkantság,-hozzátartozói ápolói kényszerű közös háztartás,-egyéb hátrányok miatt”. Harmadlagosan kérte „a részleges személyes költségmentesség,- vagy más bírósági jogérvényesítést lehetővé tevő engedélyt”. A panaszos e kérelme tartalma szerint a Kmtv. 5. § (2) bekezdése és 6. § (2) bekezdése szerinti kérelemként értelmezhető.
- A Kmtv. 5. § (2) bekezdése szerint a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett. A Kmtv. 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének, vagy ezen összeg meghatározott hányadának, vagy az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
- A Kmtv. 12. § (5) bekezdése alapján a fél jövedelmi és vagyoni viszonyait jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
- A Kmr. 2. § alapján, aki költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyi körülményeit e rendeletnek megfelelően kell igazolnia. A Kmr. 7. § (5) bekezdése szerint, ha a kérelmezőnek nyugdíjat folyósítanak, a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző hónapra vonatkozó postai nyugdíjszelvényt vagy fizetésiszámla-kivonatot kell mellékelni. E szabály megfelelően alkalmazható egyéb járandóságok, szociális ellátások igazolása esetén is. A panaszos csatolta a 2025. május, június és július havi számlakivonatát, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala határozatát a rokkantsági ellátás módosításáról (kelt 2016. szeptember 23-án), a Budapest Főváros Kormányhivatala kerület száma Kerületi Hivatalának határozatát, amely alapján név1 jogosultsága az ápolási díjra való jogosultsága továbbra is fennáll. Ez utóbbi a panaszos költségmentességi kérelme elbírálása szempontjából nem vehető figyelembe. A folyószámla kivonatok áttekintése után azonban megállapítható, hogy azokon nem látható a rokkantsági ellátás (219.275 forint) folyósítása, és erről szóló igazolást, postai nyugdíjszelvényt a kérelem előterjesztését megelőző hónapról nem csatolt. Emellett a panaszos a Kmtv. 5. § (2) bekezdése és 6. §. (2) bekezdése körében figyelembe vehető, értékelhető releváns körülményeket sem igazolt.
- A költségmentesség engedélyezése iránti kérelem – a fent részletezett hiányosságai okán – nem felel meg a Kmtv.-ben és a Kmr.-ben írt követelményeknek. A Kmr. 7. § (5) bekezdése eltérést meg nem engedő, kógens követelményt fogalmaz meg a költségmentesség engedélyezéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások tekintetében, ezért a Kúria figyelemmel arra, hogy a jogegységi panasz eljárásban hiánypótlásnak nincs helye, a panaszos hiányos költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét visszautasította.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
- A panaszos a jogegységi panasz eljárás illetékét nem fizette meg, továbbá a hiányos költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét a Kúria visszautasította. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel – utalva a Bszi. 41/C. § (5) bekezdésére is – a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem érdemi elbírálását mellőzte.
- A Jogegységi Panasz Tanács rámutat arra, hogy a jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi {Jpe.II.60.014/2024/3., Indokolás [5]}, így a jogegységi panasz érdemi elbírálásának akadályát képező további visszautasítási okok vizsgálatát a Kúria mellőzte.
- Mindazonáltal a Jogegységi Panasz Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a Bszi. 41/C. § (3) bekezdésében foglalt követelmény (az, hogy a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti és azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél) nem csak a határozatok és az eltérés puszta megnevezését jelenti. A jogegységi panaszban „nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie, pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal.” (Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.014/2021/5.) Továbbá a Jogegységi Panasz Tanács gyakorlata következetes abban is, hogy a panaszosnak „ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel.” (Jpe.II.60.002/2022/3.)
- A panaszos megjelölt több „megsértett jogszabályhelyet”, illetve több kúriai határozatot is, amelyekből egy-egy mondatot hivatkozott a jogegységi panaszban, azonban elmulasztotta annak kimunkálását, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől, emellett nem tárta fel az általa megjelölt határozatok és a támadott határozat közötti ügyazonosságot sem. A többi megjelölt határozathoz képest részletesebb indokolást a „Pfv.21.123/2017/6.” számú (helyesen: Pfv.21.123/2017/5. számú) és a „Pfv.20.456/2015/4.” számú (helyesen: Pfv.20.456/2015/8. számú) döntésektől való eltérés körében mutat be. Ez utóbbi határozat azonban nincs a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétéve és ezt nem is kellett volna közzétenni a határozat meghozatalakor hatályos Bszi. szabályok szerint, így az ezzel kapcsolatos érvelés nem vehető figyelembe. A „Pfv.21.123/2017/6.” számú határozatnál kifejtettek pedig nem teljesítik a Jogegységi Panasz Tanács eddigi gyakorlata által megkövetelteket, azaz annak bemutatását, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől és nem is tárta fel az általa megjelölt határozat és a támadott határozat közötti ügyazonosságot sem. A jogegységi panasz túlnyomórészt a tényállás és a panaszos által vélt anyagi jogi és eljárási jogszabálysértések ismertetéséből, azok kifogásolásából tevődik össze, illetve a panaszos a saját, korábban el nem fogadott álláspontját ismétli meg.
Elvi tartalom
- A jogegységi panasz befogadásához követelmény, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2025. szeptember 29.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró