Jpe.II.60.048/2025/5. számú határozat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának 
végzése

Az ügy száma: Jpe.II.60.048/2025/5.

A felperes: a felperes neve 
                   (a felperes címe)

Az alperes: az alperes neve 
                   (az alperes címe)

Az alperes képviselője: Varga Rita Mária Ügyvédi Iroda 
                                      (az alperes képviselőjének címe 
                                       eljáró ügyvéd: Dr. Varga Rita Mária)

A per tárgya: házasság felbontása és járulékai

A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: 
                                                   Pfv.20.505/2025/4. számú végzés

Rendelkező rész

A Kúria az alperes teljes személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét elutasítja; az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

Indokolás

  1. Az alperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.20.505/2025/4. számú, a panaszos felülvizsgálati kérelmét visszautasító végzése (a továbbiakban: támadott határozat) ellen. A panaszos arra hivatkozott, hogy a támadott határozat jogkérdésben jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül úgy tért el a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Pfv.20.843/2020/5., Pfv.21.077/2021/7. és Pfv.20.300/2022/12. számú határozataitól, hogy arra az alsóbb fokú bíróságok határozatában nem került sor. Erre tekintettel a panaszos a támadott határozat hatályon kívül helyezését, a Kúriának a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítását kérte. Kérte továbbá a jogegységi panasz elbírálásával összefüggő költségeinek a megtérítését.
  2. A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
  3. A Bszi. 41/C. § (6) bekezdése alapján a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
  4. A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók, a panaszos csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Mindezek értelmében a jogegységi panasz befogadásához elvárható, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségkedvezményre irányuló kérelmet.
  5. A panaszos 70.000 forint eljárási illetéket fizetett meg. A jogegységi panaszban rögzítette, hogy az Itv. 39. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bontóper pertárgyértéke meghatározhatatlan, a vélelmezett pertárgyérték 700.000 forint, és az Itv. 50. § (1) bekezdése alapján az illeték jogegységi panasz ügyben 10%, amely a jelen ügyben 70.000 forint.
  6. A fentiek mellett hivatkozott arra, hogy a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) „3. §-ának (2) bekezdése” alapján az ügy „tárgyi költségfeljegyzési jogos”. Arra az esetre, amennyiben a tárgyi költségfeljegyzési jog nem illetné meg az eljárásban, kérte teljes költségfeljegyzési jog engedélyezését a Kmtv. 6. § (2) bekezdése alapján.
  7. A Kúria a panaszos által megfizetett eljárási illeték összegével kapcsolatban a következőket állapította meg.
  8. Az Itv. 39. § (1) bekezdése szerint az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Az Itv. 50. § (1) bekezdése szerint a 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat és jogegységi panasz esetén 10%, de legalább 50.000 forint, legfeljebb 3.500.000 forint.
  9. A Kúria a jogegységi panasszal támadott határozatában a panaszos szülői felügyelet gyakorlásának, kapcsolattartás szabályozásának, gyermektartásdíj fizetési kötelezettség és házastársi közös lakás használatának rendezése tárgyában előterjesztett felülvizsgálati kérelmét visszautasította. A panaszos a támadott határozat hatályon kívül helyezését, a Kúriának a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítását kérte. Erre tekintettel a jogegységi panasz eljárás illetékét a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló pertárgyérték alapján kell meghatározni.
  10. A panaszos a felülvizsgálati kérelmében maga is rögzítette, hogy az illeték mértéke (a kapcsolattartás és szülői felügyelet rendezése kérdésében) 70.000 forint, a tartásdíj kérdésében 1.080.000 forint.
  11. A fentiekre tekintettel a panaszos a jogegységi panasz eljárás illetékét hiányosan fizette meg.
  12. A Kúria a panaszosnak a tárgyi költségfeljegyzési jogra, valamint a teljes személyes költségfeljegyzési jog engedélyezésére vonatkozó hivatkozásaival kapcsolatban a következőket állapította meg.
  13. A Kmtv.-nek a panaszos által megjelölt 3. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy „A tárgyi költségfeljegyzési jog nem mentesít a származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálat költségének előlegezése alól.” A Kmtv. e rendelkezése alapján a felet tárgyi költségfeljegyzési jog nem illeti meg. A Jogegységi Panasz Tanács emellett rámutat arra is, hogy a Kmtv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott pertípusokra biztosított tárgyi költségfeljegyzés jog a jogegységi panasz eljárásban nem illeti meg a felet, figyelemmel arra, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan sui generis jogorvoslati eljárás, ami nem az alapul szolgáló per folytatása. Ebből következően nem feleltethető meg a Kmtv. 3. § (1) bekezdésében megjelölt „szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási per”-nek vagy a „törvényen alapuló tartással kapcsolatos per”-nek.
  14. A panaszos a fentiek mellett teljes költségfeljegyzési jog engedélyezését is kérte a Kmtv. 6. § (2) bekezdése alapján.
  15. A Kmtv. hivatkozott rendelkezése szerint a fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a Kmtv. 6. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének, az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
  16. A Kmtv. felhatalmazása alapján megalkotott, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 2. § (1) bekezdése és 3. § (1) bekezdése alapján a személyes költségmentesség vagy személyes költségfeljegyzési jog engedélyezését kérő félnek a jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyi körülményeit e rendeletnek megfelelően kell igazolnia, az igazolás céljára e rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványt kell felhasználni. A 4. § (1) bekezdés szerint az igazoláshoz közölni kell a nyomtatványon feltüntetett adatokat, és ahhoz mellékelni kell e rendelet szerinti igazolásokat.
  17. A panaszos e célra szolgáló nyomtatványt (természetes személy költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolására szolgáló űrlapot) a jogegységi panaszához nem csatolt. Következésképpen érdemi elbírálásra alkalmas költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet nem nyújtott be. Erre tekintettel a Jogegységi Panasz Tanács a panaszos teljes személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét elutasította.
  18. Figyelemmel az eljárási illeték hiányos megfizetésére, valamint a panaszos költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmének elutasítására, a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
  19. A Jogegységi Panasz Tanács rámutat arra, hogy a jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi {Jpe.II.60.014/2024/3., Indokolás [5]}, így a jogegységi panasz érdemi elbírálásának akadályát képező további visszautasítási okok vizsgálatát a Kúria mellőzte.

Elvi tartalom

  1. A jogegységi panasz befogadásához követelmény, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.

Záró rész

  1. Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 70.000 (hetvenezer) forint illeték visszatérítését a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
  2. A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2025. szeptember 29. 

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, 
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, 
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, 
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, 
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, 
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, 
Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró, 
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, 
Dr. Márton Gizella s.k. bíró, 
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, 
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, 
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró, 
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, 
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, 
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,           
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró