A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.II.60.044/2024/3.
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
A felperes képviselője: Dr. Szádeczky-Kardoss Gábor ügyvéd (a felperes képviselőjének címe)
Az alperesek:
az I. rendű alperes neve (az I. rendű alperes címe)
a II. rendű alperes neve (a II. rendű alperes címe)
A per tárgya: szerződés érvénytelensége
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.30.311/2023/10. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a felperes részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét elutasítja; a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- A felperes (a továbbiakban: panaszos) a jogegységi panaszban meg nem jelölve, azonban tartalma szerint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Gfv.30.311/2023/10. számú, a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítélete ellen. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a támadott határozat jogkérdésben eltér a Pfv.21.709/2019/6. számú határozattól, az 1/2014. PJE határozattól, továbbá az 1/2021. (VII. 12.) PK véleménytől.
- A panaszos a jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg illetéket nem rótt le, az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Elsődlegesen az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak a felperes részére az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jogot engedélyező végzését kérte figyelembe venni. Másodlagosan a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) 7. §-ára, illetve a 6. § (2) bekezdésére hivatkozott.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
- A panaszos e körben elsődlegesen az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jogot engedélyező végzését kérte figyelembe venni. A Kúria többször rámutatott, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása (Jpe.II.60.034/2024/3., Indokolás [6]), emiatt nem vehető figyelembe az a végzés, amelyet az alapeljárás során a költségkedvezményről hoztak.
- A panaszos másodlagosan a Kmtv. 7. §-ára, illetve a 6. § (2) bekezdésére hivatkozott. A Pp. 100. §-a alapján alkalmazandó Kmtv. 7. § értelmében nem természetes személy fél részére a 6. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
- A Kmtv. 6. § (2) bekezdése értelmében a fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy
a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,
b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy
c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek
az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene. - A Kmtv. 12. § (5) bekezdése alapján a fél jövedelmi és vagyoni viszonyait jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
- A Kmtv. felhatalmazása alapján megalkotott, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban Kmr.) 11. §-a rendelkezik az igazolás nem természetes személyekre vonatkozó szabályairól. Ez alapján a nem természetes személy éves bevételének a feltüntetésekor a kérelem benyújtását megelőző lezárt adóévet kell alapul venni. A nyomtatványhoz mellékelni kell az állami adó- és vámhatóság bevételről kiállított igazolását. Kivétel ez alól a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kérelmező, mert esetében a kérelmet megelőző lezárt üzleti évet kell alapul venni, és jövedelemként a számvitelről szóló törvény szerinti adózott eredményt kell feltüntetni. A nyomtatványhoz mellékelni kell a kérelem benyújtását megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó számviteli jogszabályok szerinti beszámolót.
- A panaszos a költségfeljegyzési jog megállapításához benyújtotta a „Nem természetes személy költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolására szolgáló űrlap” formanyomtatványt, amelynek a „8. Mellékletek” rovatát a Kmr. 4. § (4) bekezdésében írt rendelkezés ellenére nem töltötte ki, azonban csatolta a 2024. május, június és július hónapokról szóló bankszámla kivonatokat. A jogegységi panasz 2. és 12. oldalán jelezte, hogy csatolja a panaszos 2023. évi mérlegét és eredménykimutatását, ezt azonban nem mellékelte.
- A panaszos korlátolt felelőségű társaságként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2-2/A. § alapján e törvény hatálya alá tartozik, ezért kérelméhez csatolnia kellett volna a Kmr. 11. § (2) bekezdése által megkövetelt, a kérelem benyújtását megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó számviteli jogszabályok szerinti beszámolót.
- A Kmr. 11. § (2) bekezdése eltérést meg nem engedő, kógens követelményt fogalmaz meg a költségmentesség engedélyezéséhez szükséges igazolások tekintetében, ezért a Kúria figyelemmel arra, hogy a jogegységi panasz eljárásban hiánypótlásnak nincs helye, a panaszosnak az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezésére irányuló hiányos kérelmét elutasította.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint, a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
- A panaszos a jogegységi panasz eljárás illetékét nem fizette meg, továbbá az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezésére irányuló hiányos kérelmét a Kúria elutasította.
- A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította. Emiatt – utalva a Bszi. 41/C. § (5) bekezdésére is – az azonnali jogvédelem iránti kérelem érdemi elbírálását mellőzte.
Elvi tartalom
- A jogegységi panasz befogadásához követelmény, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. szeptember 30.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró