A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.II.60.032/2023/3.
A felperesek:
az I. rendű felperes neve (az I. rendű felperes címe)
a II. rendű felperes neve (a II. rendű felperes címe)
A felperesek képviselője: Dr. Ravasz László ügyvéd (a felperesek képviselőjének címe)
Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)
A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperesek
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.VI.30.482/2022/4. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a felperesek jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] A felperesek (a továbbiakban: panaszosok) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) „42/B. § (2) bekezdése” alapján jogegységi panaszt terjesztettek elő a Kúria Gfv.VI.30.482/2022/4. számú, felülvizsgálatot megtagadó végzése ellen. Kérték a végzés hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontjuk szerint a Kúria végzése eltér a Kúria Jpe.I.60.015/2021/15. számú határozatának [11], [16] és [29] pontjában, illetve a Jpe.II.60.021/2021/17. számú határozatában foglaltaktól.
[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[3] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg.
[4] A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.
[5] A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (Jpe.I.60.011/2021/3. [22], Jpe.I.60.014/2021/5. [17], Jpe.II.60.002/2022/3. [11], Jpe.II.60.032/2022/5. [10], Jpe.I.60.013/2023/3. [7])
[6] A panaszosok megjelölték azt a határozatot, amellyel szemben előterjesztették a jogegységi panaszt és azt a közzétett határozatot is, amelytől jogkérdésben való eltérést állítanak, ezzel azonban a Bszi. 41/C. § (3) bekezdésének csak formailag tettek eleget. A támadott határozatban ugyanis a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 411. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálatot megtagadta, jogkérdésben nem foglalt állást. A panaszosok egy jogértelmezést nem tartalmazó határozatot kérnek összevetni egy olyan jogegységi határozat hatályú határozattal, amely több jogkérdésben is tartalmaz állásfoglalást (Jpe.I.60.015/2021/15.), illetve a jelen esetben egy további, a Bszi. 41/C. § (10) bekezdés e) pontja alapján az eljárást hivatalból megszüntető határozattal (Jpe.II.60.021/2021/17.). Emiatt a jogkérdésben való eltérés vizsgálata – ami a jogegységi panasz eljárás érdemét jelenti – nem folytatható le, hiszen az összehasonlítás egyik eleme hiányzik. Megjegyzi a Kúria, hogy a Jpe.I.60.025/2022/13. számú határozatban a panaszban felvetett jogértelmezési kérdések jelentős részében már állást foglalt, azonban abban az ügyben – jelen ügyhöz képest eltérően – a jogegységi panasszal támadott határozatban a Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[7] A Kúria már több döntésében utalt arra is, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog-, és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. (Jpe.I.60.001/2021/2. [13], Jpe.I.60.011/2021/3. [19], Jpe.I.60.014/2021/5. [14], Jpe.I.60.001/2022/3. [17], Jpe.I.60.015/2022/3. [16], Jpe.II.60.016/2022/3. [16], Jpe.II.60.036/2021/13. [22], Jpe.I.60.035/2022/7. [17], Jpe.II.60.030/2022/8. [42], Jpe.II.60.016/2023/4. [5], Jpe.I.60.013/2023/3. szám [10].) A panaszosok előterjesztettek az alapügyben felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is. A Kúria ez utóbbi elbírálása során már elvégezte az elemzést és a támadott határozata [28] bekezdésében megállapította, hogy a panaszosok a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmükben egyrészt nem jelöltek meg olyan jogkérdést tartalmazó határozatrészt, amely vonatkozásában a jogerős ítélet jogkérdésben való eltérése vizsgálható lenne; másrészt a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének sem indokolt a felülvizsgálat engedélyezése. Ezt követően a panaszosok által előterjesztett jogegységi panasz érvelése a felülvizsgálati eljárás lefolytatását célozta, az „másod-felülvizsgálati kérelemnek” tekinthető, mert abban a per korábbi szakaszában el nem fogadott saját álláspontját kívánta érvényesíteni úgy, hogy jogkérdésben történt eltérés nem is értelmezhető, hiszen a Kúria támadott, felülvizsgálatot megtagadó határozata jogkérdésben nem foglalt állást.
[8] A jogegységi panasz eljárás egy a Bszi.-n alapuló, rendkívüli, jogerő utáni, jogegységet célzó, sui generis eljárás. A jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgáló önálló eszköz. Jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését. Nem működhet kvázi „szuper-felülvizsgálatként”. (Jpe.I.60.011/2021/3. [20], Jpe.II.60.036/2021/13. [22], Jpe.I.60.035/2022/7. [17], Jpe.II.60.030/2022/8. [42].)
[9] Mindezek miatt a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Záró rész
[10] A panaszosok által előterjesztett költségmentesség, illetve másodlagosan költségfeljegyzés iránti kérelem a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (Kmt.) 11. § c) pontja értelmében nem volt teljesíthető, figyelemmel arra, hogy a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt visszautasította.
[11] A jogegységi panasz visszautasítása folytán illetékfizetési kötelezettség nem merült fel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
[12] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2023. június 26.
Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró