A Kúria
Jogegységi Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.II.60.022/2026/4.
A felperesek: az I. rendű felperes neve
(az I. rendű felperes címe)
a II. rendű felperes neve
(a II. rendű felperes címe)
a III. rendű felperes neve
(a III. rendű felperes címe)
A felperesek jogi képviselője: Dr. Ravasz László egyéni ügyvéd
(a felperesek képviselőjének címe)
Az alperes: az alperes neve
(az alperes címe)
A per tárgya: jelzálogszerződés érvénytelenségének megállapítása
A jogegységi panaszt benyújtó felek: a felperesek
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Pfv.20.944/2025/7. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a felperesek jogegységi panaszát visszautasítja.
Indokolás
- A felperesek (a továbbiakban: panaszosok) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztettek elő a Kúria Pfv.20.944/2025/7. számú, a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítéletével (a továbbiakban: támadott határozat) szemben. A panaszosok a támadott határozat hatályon kívül helyezését, továbbá a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a támadott határozat jogkérdésben eltér a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett Gfv.30.216/2021/12. számú határozatától.
- A panaszosok kérték a támadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének h) pontja szerint a Kúria Jogegységi Tanácsa – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg. A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése értelmében a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti és azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.
- A Kúria Jogegységi Tanácsa számos döntésében következetesen kifejtette, hogy ez a követelmény nem a határozatok és az eltérés puszta megnevezését jelenti. A jogegységi panaszban nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy a panaszos megjelölje miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. A panaszosnak ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. {Jpe.II.60.058/2025/3., Indokolás [6]} Ennek vizsgálata ugyanis – a panasz befogadása esetén – az eljárás lényege, ennek hiányában az eredménnyel nem folytatható le. A jogegységi panaszban nem elégséges megjelölni az eltérés alapjául hivatkozott határozatokat, a panaszt adekvát indokolással is el kell látni, részletesen ki kell fejteni, hogy a panaszos miben látja az eltérést. {Jpe.I.60.039/2024/4., Indokolás [6]}
- A Kúria álláspontja szerint a panaszostól a jogintézmény sajátos jellege és a kötelező jogi képviselet miatt elvárható, hogy a támadott határozat és a referenciahatározat(ok) közötti ügyazonosságot bemutassa, annak fennállását részletesen indokolja, továbbá a jogkérdésben való eltérést a kezdeményező pontosan megjelölje. Az is szükséges, hogy panaszában állítson fel párhuzamot a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok, az eljárás kereteit meghatározó kérelmi elemek hasonlóságára utalva. Szükséges továbbá az is, hogy mutassa be, a közzétett döntések milyen elvi megállapításokat tartalmaznak, ugyanezen jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el az ítélkező tanács, és indokolja meg, miben látja a közzétett és támadott kúriai döntés közötti eltérést. {Jpe.I.60.059/2024/5., Indokolás [6]}
- A panaszosok arra hivatkoztak, hogy a jogegységi panasz alapjául szolgáló ügyben a Gödöllői Járásbíróság által hozott 8.P.21.722/2023/34., a Budapest Környéki Törvényszék által hozott 5.Pf.20.006/2025/12. számú határozatok és a Kúria támadott határozata „jogszabálysértő”. Állították, hogy a Kúria a támadott határozatban eltért a Kúria Gfv.30.216/2021/12. számú határozatától (a továbbiakban: referenciahatározat) azáltal, hogy a támadott határozat [42]-[44] bekezdéseiben azért „utasította el a jelzálogszerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti keresetet”, mert a per tárgyát képező kölcsönszerződés VII.2. pontja alapján megadottnak tekintette az árfolyamkockázati tájékoztatást a jelzálog-kötelezettek részére is. A panaszosok e tekintetben a referenciahatározat [39] bekezdésétől való eltérésre hivatkoztak, amelyben a Kúria „a jelen szerződéssel teljesen szövegazonos” kölcsönszerződés VII.2. pontjában adott árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelenségét és ezáltal a kölcsönszerződés semmisségét állapította meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 209. § (1) bekezdése és a 209/A. § (2) bekezdése alapján. A panaszosok szerint az, hogy a kölcsönszerződés VII.2. pontjában adott árfolyamkockázati tájékoztatás megfelel-e a Kúria Jpe.I.60.015/2021/15. számú határozatában, illetve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, jogkérdésben való döntésnek minősül.
- A jogegységi panasz vizsgálata során a Kúria Jogegységi Tanácsa megállapította, hogy a panaszosok megjelölték a jogegységi panasszal támadott határozatot (annak konkrét részét) és azt a referenciahatározatot (annak konkrét részét) is, amelytől – az általuk szintén megjelölt – jogkérdésben való eltérést állítják. Elmaradt azonban az ügyekben megjelenő jogkérdések értelmezésének az összevetése, azok ütköztetése: annak részletes ismertetése, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Ennek kapcsán a Kúria Jogegységi Tanácsa hangsúlyozza: amennyiben a panaszos a jogértelmezésbeli eltérést nem tárja fel, úgy a jogegységi panasz érdemi elbírálásra nem alkalmas. A panasz eljárás kereteit és tárgyát éppen ez az állított, jogértelmezésre vonatkozó, azaz jogkérdésben történt eltérés képezi, amelyet a panaszosnak kell feltárnia. A Kúria Jogegységi Tanácsának eljárása ebben a részében sem hivatalbóli jellegű, a Kúria nem veheti, nem veszi át a panaszos szerepét. {Jpe.II.60.032/2022/5., Indokolás [14]}
- Hasonlóképpen elmulasztották a panaszosok az ügyazonosság fennállását alátámasztó indokok kimunkálását. E tekintetben kizárólag a „kölcsönszerződés VII.2. pontjában adott árfolyamkockázati tájékoztatás” szövegazonos voltára hivatkoztak. Nem mutatták be azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás előfeltétele, nem állítottak fel párhuzamot a jogkérdés szempontjából releváns tények, az eljárás kereteit meghatározó körülmények között.
- A panaszosok megjegyzés szintjén utaltak arra, hogy a Kúria Pfv.20.955/2020/9. (helyesen: Pfv.20.955/2020/19.) számú ítéletének [30] bekezdésében foglaltak szerint sem tekinthető tisztességesnek a kölcsönszerződés VII.2. pontjában foglalt árfolyamkockázati tájékoztatás a régi Ptk. 209. § (1) bekezdése alapján. E határozat tekintetében azonban a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja tekintetében értékelhető további érvelést nem adtak elő.
- Mindezekre tekintettel a Kúria Jogegységi Tanácsa a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
- A Kúria Jogegységi Tanácsa a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel – utalva a Bszi. 41/C. § (5) bekezdésére is – a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem érdemi elbírálását mellőzte.
- A Kúria Jogegységi Tanácsa rámutat arra, hogy a jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi {Jpe.II.60.014/2024/3., Indokolás [5]}, így a jogegységi panasz érdemi elbírálásának akadályát képező további visszautasítási okok vizsgálatát mellőzte.
Elvi tartalom
- A panaszostól a jogegységi panasz eljárás sajátos jellege és a kötelező jogi képviselet miatt elvárható, hogy a támadott határozat és a referenciahatározat közötti ügyazonosságot bemutassa, annak fennállását részletesen indokolja, továbbá a jogkérdésben való eltérést pontosan megjelölje. Az is szükséges, hogy panaszában állítson fel párhuzamot a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok, az eljárás kereteit meghatározó körülmények hasonlóságára utalva. Szükséges továbbá az is, hogy mutassa be, a közzétett döntések milyen elvi megállapításokat tartalmaznak, ugyanezen jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el az ítélkező tanács, és indokolja meg, miben látja a közzétett és támadott kúriai határozat közötti eltérést.
Záró rész
- A panaszosok által előterjesztett személyes költségmentesség és személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (Kmtv.) 11. § c) pontja értelmében nem volt teljesíthető, figyelemmel arra, hogy a Kúria Jogegységi Tanácsa a jogegységi panaszt visszautasította.
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2026. május 18.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró