A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.071/2023/4.
A felperes: a felperes neve
(a felperes címe)
Az alperes: az alperes neve
(az alperes címe)
A per tárgya: végrehajtás megszüntetése
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Pfv.II.20.832/2023/2. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- A felperes (a továbbiakban: panaszos) a Kúria Pfv.II.20.832/2023/2. számú, a felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzésével (a továbbiakban: támadott határozat) szemben nyújtott be jogegységi panaszt. A panaszos a kérelmében nem jelölte meg a jogegységi panasz jogalapját, de tartalmát tekintve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján terjesztette azt elő, amelyben – tartalma szerint – kérte, hogy Kúria a támadott határozatot helyezze hatályon kívül, és a Kúriát utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára.
- A jogegységi panasz érdemben több okból nem bírálható el.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
- A Bszi. 41/C. § (4) bekezdése kimondja, hogy a jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti jogi képviselet kötelező. Ezt elvi éllel erősítette meg a Kúria már több korábbi döntésében is. (Jpe.I.60.017/2021/4. [3], [8]; Jpe.I.60.033/2021/4. [3]. Jpe.I.60.034/2021/3. [3], [13]; Jpe.I.60.039/2023/3. [6])
- A panaszos a jogegységi panaszt jogi képviselő közreműködése nélkül, papír alapon nyújtotta be, így a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
- A panaszos a jogegységi panasz eljárás illetékét nem rótta le, így a jogegységi panasz visszautasításának a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján is helye van.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének d) pontja szerint – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha az elkésett.
- A panaszos jogi képviselője a támadott határozatot 2023. szeptember 18. napján vette át. A panaszos a jogegységi panaszt 2023. december 9-i dátumozással írta alá. A jogegységi panasz a Kúriára – papír alapon – 2023. december 18-án érkezett. Mindezek alapján a panaszos 2023. december 18. napján érkezett jogegységi panasza elkésett, mert a Bszi. 41/C. § (1) bekezdése alapján a jogegységi panasz a támadott határozat közlésétől számított 30 napon belül terjeszthető elő. A jogegységi panasz benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja 2023. október 19. napja volt. Erre tekintettel a jogegységi panasz visszautasításának a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés d) pontja alapján is helye van.
- A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének e) pontja szerint – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha az a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben a panaszos nem hivatkozott a Kúria közzétett határozattól való eltérésre.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének f) pontja szerint – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt nem 2012. január 1. után hozott a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozatól való eltérésre való hivatkozással nyújtották be.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének h) pontja szerint – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha az nem tartalmazza a Bszi. 41/C. § (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés a Bszi. 41/C. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem történt meg.
- A Jogegységi Panasz Tanács már több döntésében utalt arra is, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszos per tárgyává tett jog-, és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Ezen vélt vagy valós sérelmek kezelésére az eljárási szabályok által biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre. A jogegységi panasz eljárás elsődleges célja, mint azt neve is tükrözi, a közzétett határozatok közötti eltérések feloldása és a jogegység biztosítása, nem pedig újabb jogorvoslati fórum megnyitása a panaszos számára az előző eljárások során már érvényesített jog-, és érdeksérelmének kezelésére. (Jpe.I.60.001/2021/2.; Jpe.I.60.011/2021/2.)
- A panaszos nem jelölte meg a jogegységi panasz jogalapját, de tartalmát tekintve a Kúria azt a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése szerint értelmezte. E törvényi rendelkezés értelmében a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható határozata ellen jogegységi panasznak van helye, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta. Ezt a törvényi feltételt a panaszos nem teljesítette, mert sem a felülvizsgálati kérelemben, sem a jogegységi panaszban nem hivatkozott ilyen határozatra, ezért a jogegységi panasz visszautasításának van helye.
- A Jogegységi Panasz Tanács megjegyzi, hogy a támadott határozat – felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzés – nem tartalmaz jogértelmezésnek teret adó tényállást, amely más korábban hozott határozattal szemben felvethetné a jogegységi panasz eljárás megkezdésének a szükségességét. A magyar jogrendszerben a jogegységi panasz egy speciális jogorvoslati forma, amelynek elsődleges célja a jogegység biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a jogalkalmazás során felmerülő ellentmondásokat és inkonzisztenciákat hivatott orvosolni. A panasz benyújtása során elengedhetetlen, hogy a panaszos hivatkozzon egy olyan másik határozatra, amely összeütközik a támadott határozattal. Enélkül a jogegységi panasz nem tudja elérni célját, mivel az eltérés vagy ellentmondás felismerése és orvoslása az eljárás alapvető lényege. Ezáltal a panasz elsődlegesen nem az egyéni jogvédelem eszköze, hanem a jogrendszer konzisztenciájának fenntartására irányul. A jogegységi panasz tehát a jogalkalmazás egységességét és koherenciáját szolgálja, és a jogrendszert a precedensjog elvéhez hasonlóan formálja is.
- A panaszos [10]-[16] bekezdésben megjelölt törvényi feltételeket nem teljesítette, mert sem a felülvizsgálati kérelemben, sem a jogegységi panaszban nem hivatkozott olyan határozatra, amely a támadott határozattól eltért volna. Ugyanakkor megállapítható, hogy panaszos megjelölte azt a határozatot, amellyel szemben előterjesztette a jogegységi panaszt, de azokat a közzétett határozatokat nem, amelyektől a jogkérdésben való eltérést állította volna, ezzel nem tett eleget a Bszi. 41/C. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, így a panasz visszautasításának a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján is helye van.
- Mindezek alapján a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b)-f) és h) pontjai alapján visszautasította.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékről szóló 1990. évi. XCII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. január 15.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró