A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.059/2024/5.
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
A felperes képviselője: Lendvai és Szörényi Ügyvédi Iroda (a felperes képviselőjének címe, eljáró ügyvéd: dr. Lendvai András)
Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (az alperes címe)
A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kfv.37.280/2024/8. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- A felperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Kfv.37.280/2024/8. számú, a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyező, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasító végzésével szemben. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását. Álláspontja szerint a Kúria végzése eltér a Kúria Kpkf.37.466/2021/8. (helyesen: Kfv.37.466/2021/8.) számú határozatában foglaltaktól.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg. A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése értelmében a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, és azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.
- A Jogegységi Panasz Tanács számos döntésében következetesen kifejtette, hogy ez a követelmény nem a határozatok és az eltérés puszta megnevezését jelenti. A jogegységi panaszban nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal {Jpe.I.60.001/2024/4., Indokolás [5]}. Továbbá a Kúria azt is rögzítette, hogy a panaszosnak ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel {Jpe.I.60.001/2024/4., Indokolás [5]}.
- A Kfv.37.466/2021/8. számú határozattól való eltérés tekintetében a panaszos jogi indokolása a bírói jogértelmezés módszerein alapul. A panaszos álláspontja szerint a Kfv.37.466/2021/8. számú határozat a jogértelmezés objektivitását és jogállami jellegét kívánta biztosítani azon megdönthetetlen vélelem felállításával, hogy a jogalkotó tudatosan alkotja meg a jogszabály szövegét. A vélelem értelmében a jogszabály szövege az, aminek megalkotására a jogalkotó szándéka irányult {Kfv.37.466/2021/8., Indokolás [52]}. Állította, hogy a Kfv.37.466/2021/8. számú határozatban foglalt megdönthetetlen vélelem alapján tehát tudatos, normakövető jogszabályalkotót kell tételezni, aki a normaszöveg megalkotásakor ki tudja fejezni szándékát, beleértve ebbe a kodifikációra vonatkozó tételes jog, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet („Kodifikációs rendelet”) betartását is. A panaszos álláspontja szerint a jogegységi panasszal támadott határozat ezen egyértelmű, a Kúria által korábban elvi éllel kimondott megdönthetetlen vélelmet, és így a jogszabály szövegét figyelmen kívül hagyó jogértelmezést alkalmaz: abban tér el ugyanis a Kfv.37.466/2021/8. számú határozattól, hogy a „nyelvtani értelmezésen túl az Alaptörvénnyel összhangban álló jogszabályi cél vizsgálatát” {Kfv.37.280/2024/8., Indokolás [49]} írja elő.
- A Kúria álláspontja szerint a panaszostól a jogintézmény sajátos jellege és a kötelező jogi képviselet miatt elvárható, hogy a támadott döntés és a közzétett kúriai döntés(ek) közötti ügyazonosságot bemutassa, annak fennállását részletesen indokolja, továbbá a jogkérdésben való eltérést a kezdeményező pontosan megjelölje. Az is szükséges, hogy panaszában állítson fel párhuzamot a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok, az eljárás kereteit meghatározó kérelmi elemek hasonlóságára utalva. Szükséges továbbá az is, hogy mutassa be, a közzétett döntésekben milyen elvi megállapításokat rögzítettek, ugyanezen jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el az ítélkező tanács, és indokolja meg, miben látja a közzétett és támadott kúriai döntés közötti eltérést. Nem megfelelő az érvelés, ha az nem a közzétett kúriai döntésre, hanem annak kezdeményezői értelmezésére koncentrál, és ezzel elszakad a kúriai döntés elvi magjától. Az ügyazonosság lényeges elemeinek vagy az ezzel kapcsolatos jogi érvelésnek a hiánya esetén sikerrel nem állíthatja a panaszos, hogy az ítélkező tanács jogegységet sértő módon járt el. {Jpe.I.60.005/2021/5., Indokolás [36]}
- A Kúria korábban már rámutatott, hogy az ügyazonosság több tényező által befolyásolt, összetett jogfogalom, amelyet mindig esetről esetre kell vizsgálni. Ha a döntések jogkérdésben való hasonlóságát vizsgálja a Kúria, szigorúan kell venni az összehasonlított bírói döntésekben az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (hatály, normatartalom) és a jogértelmezés szempontjából releváns tények azonosságát {Jpe.I.60.005/2021/5., Indokolás [31]}. A Kúria gyakorlata szerint nincs ügyazonosság eltérő anyagi jogi hátterű, azonos anyagi jogi háttér mellett eltérő kérelmet tartalmazó, vagy azonos anyagi jogi háttér mellett az összehasonlítást lehetetlenné tevő, vagy releváns körülményekben jelentősen különböző tényállású ügyek és annak alapján indult jogviták között {Jpe.I.60.005/2021/5., Indokolás [32]}.
- A Kfv.37.466/2021/8. számú határozat a sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. § (1) bekezdésére, 61. § (12) bekezdés a) pontjára, valamint 61/A. § (1) bekezdésére alapított, olimpiai járadék ügyében hozott közigazgatási határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata tárgyában indult eljárásban született. A jogegységi panasszal támadott határozat alapjául szolgáló ügyben ehhez képest egy fogyasztóvédelmi eljárásban hozott közigazgatási határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata tárgyában indult eljárásban született.
- Jogi érvelése keretében a panaszos bemutatta, hogy a jogegységi panasszal támadott határozat a Kfv.37.466/2021/8. számú határozattól álláspontja szerint miben tért el. Az ügyazonosság fennállását pedig abban látta, hogy mind a Kfv.37.466/2021/8. számú határozat, mind pedig a jogegységi panasszal támadott határozat a vitatott közigazgatási cselekményt megalapozó jogszabály jogértelmezésével kapcsolatban fogalmazta meg elvi álláspontját.
- Ugyanakkor a hivatkozott Kfv.37.466/2021/8. számú határozat és a jogegységi panasszal támadott határozat vonatkozásában az ügyek alapjául szolgáló anyagi jogi jogszabály nem egyezik meg, illetve a panaszos sem mutatta be azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás előfeltétele. Következésképpen a panasz e tekintetben nem tett eleget a h) pont szerinti feltételeknek, mivel a panaszos a hivatkozott határozattal való összevethetőséghez szükséges ügyazonosság bemutatását elmulasztotta.
- Mindezekre tekintettel a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
Elvi tartalom
- Az ügyazonosság lényeges elemeinek bemutatása vagy az ezzel kapcsolatos jogi érvelés hiányában sikerrel jogegységi panasz eljárás nem kezdeményezhető, a jogegységi panasz eljárás lefolytatásának alapfeltétele nem áll fenn.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 70.000 (hetvenezer) forint illeték visszatérítését a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2025. január 13.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró