A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.057/2024/4.
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
A felperes képviselője: Dr. Halmai Dávid ügyvéd (a felperes képviselőjének címe)
Az alperesek:
az I. rendű alperes neve (az I. rendű alperes címe)
a II. rendű alperes neve (a II. rendű alperes címe)
a III. rendű alperes neve (a III. rendű alperes címe)
A per tárgya: végrendelet érvénytelenségének megállapítása
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Pfv.20.709/2024/3. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a felperes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasítja; a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- A felperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.20.709/2024/3. számú, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasító végzése ellen. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a Kúria felülvizsgálati eljárás engedélyezésére és a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítását. Kérte továbbá a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 37.P.20.601/2022/50. számú és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.684/2023/8/II. számú ítélete végrehajtásának felfüggesztését. Álláspontja szerint a Kúria végzése eltér a Kúria Pfv.20.147/2019/5. (PK.88.); Pfv.21.300/2021/6.; Pfv.20.575/2020/6.; Pfv.21.845/2016/6.; Pfv.22.189/2011/13.; Pfv.21.474/2011/10. (BH2013.119.); Pfv.20.099/2012/5.; Pfv.21.810/2015/11.; Pfv.20.924/2018/9.; Pfv.20.579/2019/7.; Pfv.21.677/2014/4.; Pfv.21.532/2019/7.; Mfv.10.117/2022/2.; Gfv.30.122/2023/2.; Pfv.21.000/2024/3.; Pfv.20.571/2024/2.; Pfv.20.603/2023/2.; Pfv.21.106/2021/2.; Mfv.10.015/2023/3.; Pfv.20.924/2020/6. és Mfv.10.077/2019/7. számú határozatában foglaltaktól.
- A panaszos az eljárási illetéket nem fizette meg, azonban a jogegységi panaszban kérte a Kúriát, hogy részesítse elsődlegesen személyes költségmentességi jogban, másodlagosan engedélyezzen költségfeljegyzési jogot, figyelemmel az elsőfokú és másodfokú bíróság költségfeljegyzés tárgyában hozott, korábbi helyt adó döntésére és a Kúria támadott végzésében foglaltakra is. A jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg személyes költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő, tartalma szerint a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) 5. § (2) bekezdése és 6. § (2) bekezdése alapján.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
- A Kúria többször rámutatott, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása {Jpe.II.60.036/2024/23., Indokolás [49]}, emiatt nem vehető figyelembe az első- és másodfokú bíróságnak az alapeljárás során a költségkedvezményről hozott végzése, a Kúria támadott végzése pedig nem vizsgálta a felperes költségkedvezmény (költségmentesség) iránti kérelmét a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasítása miatt.
- A Pp. 100. §-a alapján alkalmazandó Kmtv. 5. § (2) bekezdése értelmében a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett. A Kmtv. 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
- A Kmtv. 12. § (5) bekezdése alapján a fél jövedelmi és vagyoni viszonyait jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
- A Kmtv. felhatalmazása alapján megalkotott, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 10. § (1) bekezdése alapján kérelmezőnek minden vagyonáról nyilatkoznia kell – így különösen: ingatlan, készpénz, pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelés, értékpapír, ingó vagyontárgy, követelés, vagyoni értékű jog –, kivéve a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint az olyan összegű készpénzt és pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelést, amely a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint mentes a végrehajtás alól.
- A Kmr. 10. § (3) bekezdése alapján a kérelmezőnek költségmentesség alapjául szolgáló körülmények igazolására szolgáló nyomtatványhoz mellékelni kell három hónapra visszamenőleg a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fizetési számla egyenlegéről, valamint három hónapra visszamenőleg a fizetésiszámla-kivonatot. Ha a kérelmező több fizetési számlával rendelkezik egy pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltató vezet részére fizetési számlát, mindegyik vonatkozásában köteles az igazolásokat mellékelni.
- A panaszos a költségmentesség alapjául szolgáló körülmények igazolására szolgáló nyomtatványt keltezés nélkül, egyszerű magánokirati formában terjesztette elő, azon nem igazolta két tanú, hogy az űrlap aláírója a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el.
- A panaszos a költségmentesség megállapításához nem mellékelte három hónapra visszamenőleg a fizetésiszámla-kivonatokat, ezek helyett bankautomata által kiadott egyenleg lekérdezés bizonylatát csatolta 2024. június 17., 2024. november 6. és 2024. november 11. napjáról. Ezek azonban nem a jogegységi panasz előterjesztését megelőző három hónapra (2024. augusztusára, szeptemberére és októberére) vonatkozó fizetésiszámla-kivonatok és a bizonylatokon nem szerepel sem a bankszámla száma, sem pedig az azon történt tranzakciók.
- A Kmtv. alapján a fél jövedelmi és vagyoni viszonyait jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie. A Kmr. 10. § (3) bekezdésében meghatározott iratokat (a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató igazolását három hónapra visszamenőleg a fizetési számla egyenlegéről, valamint három hónapra visszamenőleg a fizetésiszámla-kivonatot) a panaszos nem nyújtotta be. A költségmentesség engedélyezése iránti kérelem – a fent részletezett hiányossága okán – nem felel meg a Kmtv.-ben és a Kmr.-ben írt követelményeknek.
- A Kmr. 10. § (1) bekezdése eltérést meg nem engedő, kógens követelményt fogalmaz meg a költségmentesség engedélyezéséhez szükséges nyilatkozatok tekintetében, ezért a Kúria figyelemmel arra, hogy a jogegységi panasz eljárásban hiánypótlásnak nincs helye, a panaszos hiányos költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint, a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
- A panaszos a jogegységi panasz eljárás illetékét nem fizette meg, továbbá a hiányos költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét a Kúria elutasította. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
- A Jogegységi Panasz Tanács megállapítja, hogy a jogegységi panaszban kért, a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 37.P.20.601/2022/50. számú és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.684/2023/8/II. számú ítélete végrehajtásának felfüggesztése nem indokolt, tekintettel arra, hogy a jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
Elvi tartalom
- A jogegységi panasz befogadásához követelmény, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. december 2.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke az
aláírásban akadályozott Dr. Tánczos Rita bíró helyett