A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.053/2025/5.
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)
A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása
A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.30.178/2025/2. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
Indokolás
- Az alperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdésére hivatkozással jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Gfv.30.178/2025/2. számú, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasító végzése (a továbbiakban: támadott határozat) ellen. Kérte a Kúriát, hogy a támadott határozatot helyezze hatályon kívül, és a Kúriát utasítsa új eljárásra és új határozat meghozatalára. Másodlagosan azt kérte, hogy a Kúria a támadott végzést helyezze hatályon kívül és a Kúriát utasítsa a felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint a Kúria végzése eltér a következő, közzétett kúriai határozatoktól: Pfv.20.403/2024/2., Pfv.21.238/2023/2., Pfv.20.165/2024/2., Pfv.20.255/2024/2., Pfv.20.400/2024/4., Pfv.20.289/2024/2., Pfv.21.074/2023/3., Gfv.30.112/2023/2., Gfv.30.033/2023/5., Pfv.20.221/2024/2., Pfv.20.054/2024/2., Pfv.20.708/2025/3., Jpe.II.60.022/2023/13., Jpe.I.60.029/2024/9.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező [Bszi. 41/C. § (4) bekezdés]. A jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. (Jpe.I.60.005/2021/5.) Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra {Jpe.I.60.055/2024/7., Indokolás [5]}, a panaszosnak tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát {Jpe.I.60.059/2023/7., Indokolás [4]}.
- A panaszos által benyújtott meghatalmazás 2022. december 20. napján kelt. Tartalma szerint az alperes meghatalmazta a társaság kamarai jogtanácsos munkavállalóját, hogy a társaság képviseletét „a felperes által a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt indított 19.P/G.XII.22.107/2022. számú peres eljárásban az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény alapján teljes jogkörrel ellássa”.
- A csatolt meghatalmazás a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt indított eljárásban történő képviseletre szól, és az a fentiek miatt a jogegységi panasz eljárásban – kifejezett, ezen eljárásra vonatkozó rendelkezés hiányában – nem fogadható el. A jogegységi panasz eljárásban a meghatalmazás hiányossága miatt hiánypótlásnak nincs helye {Jpe.I.60.055/2024/7., Indokolás [5]}, annak következménye a jogegységi panasz visszautasítása a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint, a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
- A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
- A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a jogegységi panasz befogadásának feltétele, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.
- A panaszos a Magyar Államkincstár számlakivonata szerint 50.000 forint illetéket fizetett meg 2025. szeptember 10-i könyvelési és értéknappal. Megállapítható, hogy ez határidőben történt, azonban a megfizetett illeték mértéke nem megfelelő. A panaszos a jogegységi panaszban költségmentesség engedélyezését nem kérte.
- A jogegységi panasz eljárásban az illeték alapját az Itv. 39-41. §-ai alapján kell megállapítani. Megjegyzést érdemel, hogy a panaszos a pertárgyérték megjelölésekor a Pp. 21. § (1) bekezdésére és az Itv. 39. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozott, azonban az Itv. 39. § (1) bekezdésének nincsen b) pontja. Az Itv. 50. §-a alapján az Itv. 39-41. §-ai szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke jogegységi panasz esetén 10%, de legalább 50.000 forint, legfeljebb 3.500.000 forint.
- Az Itv. 39. §-a alapján az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (a továbbiakban együtt: az eljárás tárgyának értéke), a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Az alapügyben a felperes a keresetében úgy nyilatkozott, hogy a pertárgy értéke nem határozható meg. Az alapügy tárgya a támadott határozat szerint ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása volt, a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasította. Mindezek alapján a pertárgy értéke nem állapítható meg. Az Itv. 39. § (3) bekezdés d) pontja alapján, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja a jogegységi panasz eljárásban 700.000 forint. Ebből következően az Itv. 50. § (1) bekezdése alapján a jogegységi panasz eljárás illetéke 70.000 forint. A panaszos az eljárási illetéket hiányosan fizette meg, ezért a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján is.
- Mindezekre tekintettel a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) és c) pontjai alapján visszautasította.
Elvi tartalom
- Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra. A jogegységi panasz benyújtásához és a jogegységi panasz eljárásban való képviselethez megfelelő meghatalmazást csatolni kell a jogegységi panaszhoz.
- A jogegységi panasz befogadásához elvárható, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 50.000 (ötvenezer) forint illeték visszatérítését a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2025. október 6.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Dr. Remes Gábor s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró