A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.039/2024/4. szám
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
Az alperesek:
Budapest Főváros Kormányhivatala (I. rendű alperes) (az I. rendű alperes címe)
Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (II. rendű alperes) (a II. rendű alperes címe)
A II. rendű alperes jogi képviselője: Budapesti 177. sz. Ügyvédi Iroda (a II. rendű alperes képviselőjének címe; ügyintéző: Dr. Őr Mária ügyvéd)
Az eljárás tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat mint közigazgatási cselekmény vizsgálata
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a II. rendű alperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kfv.37.734/2023/10. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a II. rendű alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- A II. rendű alperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Kfv.37.734/2023/10. számú, az elsőfokú bíróság végzéssel kijavított ítéletét hatályában fenntartó ítélete ellen. Kérte a támadott ítélet hatályon kívül helyezését, és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint a Kúria ítélete eltér a Kúria Kfv.37.765/2022/13., Kfv.37.025/2018/13. és Kfv.37.897/2015/6. számú határozataiban foglaltaktól. A panaszos kérte továbbá, hogy a Kúria a jogegységi panaszt tárgyaláson bírálja el.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg.
- A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.
- A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése) a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (legutóbb Jpe.II.60.020/2024/3. Indokolás [6] bekezdés)
- A Jogegységi Panasz Tanács több döntésében rámutatott arra is, hogy a Bszi.-ben rögzített törvényi elvárás nem egy bármilyen tartalmú közzétett kúriai határozat megjelölését jelenti, hanem az állított jogkérdésben eltérés konkrét ismertetését igényli, ennek vizsgálata ugyanis – a panasz befogadása esetén – az eljárás lényege, ennek hiányában az eredménnyel nem folytatható le. (legutóbb Jpe.II.60.068/2023/4. Indokolás [10] bekezdés) A jogegységi panaszban nem elégséges megjelölni az eltérés alapjául hivatkozott határozatokat, a panaszt adekvát indokolással is el kell látni, részletesen ki kell fejteni, hogy a panaszos miben látja az eltérést.
- Az előterjesztett jogegységi panasz központi eleme az, hogy mind az elsőfokú bíróság, mind a Kúria jogkérdésben indokolatlanul eltért a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 9. § (3) bekezdés a) pontjától, indokolatlanul alkalmazták a 9. § (3) bekezdés b) pontját és mellőzték a 9. § (4) bekezdését. A panaszos azt vitatta, hogy az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság, majd a Kúria melyik álláspontot milyen indokok alapján fogadta el, az eljárt bíróságok hogyan állapították meg a tényállást, az érveiket mivel támasztották alá, s ezen keresztül a jogegységi panasz a meghozott ítéletek indokolását támadta. Álláspontja szerint a támadott kúriai ítélet indokolása nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdésében foglaltaknak.
- A panaszos a Kfv.37.765/2022/13. és Kfv.37.897/2015/6. számú hivatkozott határozatoknál megjelölte, hogy a Kstv. 9. §-nak és annak is főként a (4) bekezdésének értelmezését vitatja, azonban a tárgyi ügy tényállásával, valamint az eljárási előzményeivel érvelt és elmaradt a támadott határozat és a referenciahatározatok tényállásának és az ügyekben megjelenő jogkérdések értelmezésének összevetése. Ugyanígy hiányzik a harmadik, Kfv.37.025/2018/13. számú referenciahatározatnál az ügyazonosság feltárása és a jogkérdésben állított eltérés bemutatása. E határozatnál azt említi meg, hogy a támadott ítélet a közzétett döntéstől az ingatlan forgalmi értékének meghatározása körében tért el.
- A jogegységi panasz előterjesztője valójában az alapeljárást sérelmezte, s vitatta a felülvizsgálati eljárás eredményeként hozott ítéletet. Nem értett egyet a tényállás megállapításával, a Kstv. 9. § (3) és (4) bekezdéseinek értelmezésével és a meghozott ítéletek indokolásával.
- A Kúria már több döntésében utalt arra is, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog- és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panasz eljárás, mint ahogy a nevében is tükröződik, a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem pedig újabb jogorvoslati fórumot nyit a panaszosnak a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog- és érdeksérelmének orvoslására. (legutóbb Jpe.II.60.048/2023/6. Indokolás [31] bekezdés)
- A jogegységi panasz eljárás egy a Bszi.-n alapuló, rendkívüli, jogerő utáni, jogegységet célzó, sui generis eljárás. A jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgáló önálló eszköz. Jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését. Nem működhet kvázi „szuper-felülvizsgálatként”. (legutóbb Jpe.II.60.048/2023/6. Indokolás [31] bekezdés) Az előterjesztett jogegységi panasz „(másod-)felülvizsgálati kérelemnek” tekinthető, hiszen a panaszos a per korábbi szakaszában el nem fogadott saját álláspontját kívánta érvényesíteni, azt kifogásolta, hogy hivatkozásait a Kúria eljáró tanácsa hogyan értékelte.
- A panaszos a jogegységi panaszban utalt az alapeljárásban előterjesztett, meghatározott beadványaira is, s kérte azok tartalmát a jogegységi panasz érvelésének részeként értékelni. A jogegységi panasz eljárásban csak a jogegységi panaszban kifejtett érvek vehetők figyelembe az állított jogkérdésben történt eltérés vizsgálata során. Ennek indoka, hogy a jogegységi panasz eljárás nem a per folytatása, továbbá, hogy a jogegységi panasz lényege annak bemutatása, hogy a támadott kúriai határozat jogkérdésben hol tért el a korábbi közzétett kúriai döntéstől.
- Mindezek miatt a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Elvi tartalom
- A jogegységi panasz eljárásban a jogegységi panaszban kifejtett érvek értékelhetők az állított jogkérdésben történt eltérés vizsgálata során, így nem vehető figyelembe az alapeljárásban korábban előterjesztett beadványokra vonatkozó azon utalás, hogy a panaszos kéri azokat a jogegységi panasz érvelésének részeként tekinteni.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. szeptember 9.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró