A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.035/2024/5. szám
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)
Az alperes jogi képviselője: Dr. Szalai László Ügyvédi Iroda (az alperesképviselőjének címe, eljáró ügyvéd: dr. Szalai László)
Az eljárás tárgya: kártérítési járadék megfizetése
A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Mfv.10.026/2024/8. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- Az alperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Mfv.10.026/2024/8. számú, a másodfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartó ítélete ellen. Kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését, és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását. Álláspontja szerint a Kúria ítélete eltér a Kúria Mfv.10.036/2019/7., Mfv.10.086/2023/5. és Mfv.10.157/2022/8. számú határozataiban foglaltaktól.
- A panaszos az előterjesztett jogegységi panaszban mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy a jogegységi panasszal támadott határozat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (1) bekezdésébe ütközően különbséget tett a jogellenes munkáltatói felmondással okozott kár és az üzemi baleset következtében bekövetkezett kár között.
- A panaszos arra is hivatkozik, hogy a jogegységi panasszal támadott ítélet a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának 6/2016. (XI. 28.) KMK véleményével (a továbbiakban: KMK vélemény) is ellentétes. Attól függetlenül ugyanis, hogy a KMK vélemény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) előírásait értelmezve mondta ki, hogy a régi Pp. hatálya alatt nem volt olyan törvényi rendelkezés, amely megengedte volna a bíróság számára, hogy a kárenyhítési kötelezettség körében hivatalból bizonyítást rendeljen el, a ma is irányadó KMK vélemény 7. pontjából, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 276. § (2) bekezdéséből az következik, hogy ma sincs olyan törvényi rendelkezés, amely a Pp. 276. § (2) bekezdésének főszabálya alóli kivételként megengedné az eljáró bíróság számára, hogy a kárenyhítési kötelezettség körében hivatalból bizonyítást rendeljen el.
- Jogegységi panaszát arra alapította a panaszos, hogy a jogegységi panasszal támadott ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Mfv.10.036/2019/7., Mfv.10.086/2023/5. és Mfv.10.157/2022/8. számú határozataitól. Mindhárom közzétett határozat rögzíti ugyanis az Mt. 167. § (2) bekezdésének utolsó fordulatának helyes tartalmát és abban a jogkérdésben foglalnak állást, hogy melyek azok a tényállási elemek, amelyeket úgy kell érteni, hogy a munkavállaló a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A Kúria Mfv.10.036/2019/7. számú ítéletében továbbá abban a jogkérdésben is állást foglalt, hogy a kárenyhítés körében hivatalból történő bizonyításnak nincs helye.
- A panaszos a beadvány záró részében jelezte, hogy a jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg 511.447 forint összegű illetéket rótt le. A mellékelt banki igazolás tartalma szerint az illetéket átutalás útján, az ügyben eljárt elsőfokú bíróság, a Tatabányai Törvényszék illetékbevételi számlájára fizette meg.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése alapján illetékköteles.
- A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
- Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 6/A. § (3) bekezdése értelmében a bírósági eljárásban elektronikus úton eljáró fél az illetéket az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az illetékes bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára átutalással fizeti meg. Átutalás esetén az illetéket annak a bíróságnak az illetékbevételi számlájára kell megfizetni, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. E § (4) bekezdés c) pontja alapján, amennyiben az illetéket az elektronikus úton eljáró fél a bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással fizeti meg, a felülvizsgálati illetéket a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék illetékbevételi számlájára kell teljesíteni.
- A jogegységi panasz eljárás az intézményt bevezető törvény javaslatának indokolása szerint „az utolsó bírósági jogorvoslati forma, amely véglegesen lezárja az ügyet.” A Kúria több határozatában rámutatott arra, hogy a jogegységi panasz eljárás egy rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás. (Jpe.II.60.060/2023/7. [20]) A jogegységi panasz eljárást tehát a felülvizsgálati eljárástól nemcsak rendszertanilag, hanem az illetékfizetés vonatkozásában is el kell határolni, az nem vonható a PM rendelet 6/A. § (4) bekezdés szabályozási körébe. (Jpe.I.60.032/2021/5. [12])
- A panaszosnak a panasz benyújtásakor vagy le kell rónia a szükséges eljárási illetéket, vagy megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet kell előterjesztenie. Hiánypótlási felhívás kibocsátásának a jogegységi panasz eljárásban e körben sincs helye. (Jpe.II.60.026/2023/4. [7])
- A Bszi. 24. § (1) bekezdés d) pontja és 25. §-a értelmében a jogegységi panasz eljárás a Kúria előtt zajlik. A Bszi. 41/C. § (1) bekezdése szerint a jogegységi panasz a Kúriánál terjeszthető elő. Mindezek okán – a PM rendelet 6/A. § (3) bekezdésének alkalmazása mellett – az eljáráshoz kapcsolódó illetéket a Kúria illetékbevételi számlájára kell megfizetni. (Jpe.I.60.032/2021/5. [14])
- A Tatabányai Törvényszék illetékbevételi számlájára utalt azonos összeg megfizetésével a panaszos a jogegységi panasz eljárásban felmerült illetékfizetési kötelezettségének – miután azt nem a Kúria illetékbevételi számlájára fizette meg – a jogszabály és a Kúria gyakorlata szerint nem tett eleget. (Jpe.I.60.032/2021/5. [15]) A jogegységi panasz tehát nem felel meg a törvényi feltételeknek.
- Mindezek miatt a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Elvi tartalom
- A jogegységi panasz eljáráshoz kapcsolódó illetéket a Kúria illetékbevételi számlájára kell megfizetni.
Záró rész
- Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdése alapján illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 511.447 (azaz ötszáztizenegyezer-négyszáznegyvenhét) forint illeték visszatérítését a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. július 1.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró