A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.034/2021/3.
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság (az alperes címe)
A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése
A jogegységi panaszt benyújtó fél: afelperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Kfv.III.37.957/2020/8. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] A Kúria előtt Kfv.III.37.957/2020. számon folyamatban volt, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per felperese 2021. november 16-án a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte a Kúria fenti számú ügyben 8. sorszám alatt hozott ítéletének hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását. Arra hivatkozott, hogy a Kúria a támadott ítéletében jogkérdésben eltért a Kúria Mfv.II.10.084/2016/4. és Mfv.II.10.452/2018/4. számú határozataitól.
[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[3] A jogegységi panasz eljárásban a jogi képviselet a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján kötelező. A felperes a jogegységi panaszához csatolta az alapügyben benyújtott, a szakszervezet részére 2020. február 5-én adott meghatalmazást, amelyet a szakszervezet 2020. február 10-én elfogadott; a jogegységi panasz benyújtására szolgáló űrlapon jogi képviselője korábbi bejelentését jelölte meg.
[4] A Kúria korábbi határozataiban (Jpe.I.60.005/2021/5., Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.017/2021/4.) kimondta, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell rendelkeznie.
[5] A fentiek alapján a jogegységi panasz előterjesztőjének kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát. A jogegységi panasz előterjesztője a jelen eljárásban ilyen tartalmú meghatalmazást nem csatolt.
[6] Az alapügyben adott meghatalmazás „kiterjed esetlegesen szolgálati panasz, panasz vagy kérelem benyújtására, a peres eljárás képviseletére, a peres eljárás során megítélt, egyezségben megállapított pénzösszeg, valamint peren kívüli egyezségbeli pénz vagy dolog, eljárási költség átvételére is”. Az alapügyben csatolt meghatalmazásban felsorolt cselekmények, eljárások a jogegységi panasz eljárással nem azonosíthatók; a „panasz” benyújtására adott meghatalmazás, a meghatalmazásban szereplő felsorolás sorrendiségéből is következően a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert megelőző, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó jogvitákban a rendvédelmi szerv vezetői előtti eljárások kezdeményezésére vonatkozik. Másrészt az alapügyben csatolt meghatalmazás adásának és elfogadásának időpontjában még nem létezett jogegységi panasz eljárás, következésképp arra a jogintézmény bevezetését megelőzően adott meghatalmazás nem terjedhetett ki.
[7] Mivel az alapügyben benyújtott meghatalmazás a jogegységi panasz eljárásban nem fogadható el, hiánypótlási felhívásra pedig nincs lehetőség, a Kúria megállapította, hogy a jogegységi panaszt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
[8] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles.
[9] A jogegységi panasz előterjesztője az illeték megfizetésére vonatkozó igazolást nem csatolt, költségkedvezmény iránt kifejezett kérelemmel nem élt; a panasz benyújtásra szolgáló űrlapon a fizetendő illeték összegét meghatározta, költségkedvezmény tárgyában csupán a panasz beadására szolgáló űrlapon nyilatkozott akként, hogy az igénylésére, vagy arra való jogosultságára vonatkozó kérdés melletti rubrikába X jelet tett.
[10] A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezéseit a jogegységi panasz eljárás lefolytatása során – „A jogegységi panasz elbírálása” alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell. A jogegységi panasz előterjesztője az alapügyben munkavállalói költségkedvezményben részesült. A Pp. 525. § (2) bekezdése alapján a munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság, ideértve a fellebbezés, illetve felülvizsgálat ügyében eljáró bíróságot is, a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja [Pp. 525. § (2)-(3) bekezdés].
[11] A Kúria a Jpe.I.60.005/2021. számú határozatában kimondta, hogy az alapeljárásban megállapított munkavállalói költségkedvezmény nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra. A jogegységi panasz eljárásban a (munkavállalói) költségkedvezményt a jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg kell az általános szabályok szerint kérelmezni, valamint a jogosultságot valószínűsíteni. A Kúria a költségkedvezmény iránti kérelemről külön végzésben, a jogegységi panasz befogadásáról szóló döntés meghozatala előtt határoz. A Kúria a Jpe.I.60.017/2021/4. számú határozatában kimondta azt is, hogy a jogegységi panasz előterjesztőjének a panasz benyújtásakor vagy le kell rónia a szükséges eljárási illetéket, vagy megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet kell előterjesztenie. Hiánypótlási felhívás kiadásának a jogegységi panasz eljárásban e körben sincs helye.
[12] A jogegységi panasz előterjesztője megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a kedvezményre való jogosultsága elbírálásához szükséges adatokat nem bocsátott a Kúria rendelkezésére. Ezek hiányában a Kúria, tekintve, hogy a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja az eljárási illeték megfizetése körében a hiánypótlás lehetőségét kizárja, költségkedvezmény engedélyezéséről nem hozhat döntést.
[13] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja szerint a jogegységi panasz tanács a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be. A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján ugyancsak a jogegységi panasz hiánypótlási felhívás nélküli visszautasításának van helye, ha az eljárási illetéket nem, vagy hiányosan fizették meg.
[14] A fentiek alapján a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásával, miután azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be és az eljárási illetéket nem fizették meg, visszautasította.
Záró rész
[15] Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
[16] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2021. december 14.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró,
Dr. Bartal Géza s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró