A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.013/2025/6.
A felperesek: az I. rendű felperes neve
(az I. rendű felperes címe)
a II. rendű felperes neve
(a II. rendű felperes címe)
Az alperes: Gazdasági Versenyhivatal
(az alperes címe)
A per tárgya: versenyfelügyeleti ügyben indult közigazgatási jogvita
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperesek
A jogegységi panasszal támadott határozat száma:
Kfv.37.500/2024/8. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a felperesek jogegységi panaszát visszautasítja.
Indokolás
- A felperesek (a továbbiakban: panaszosok) a jogegységi panaszban meg nem jelölve, azonban tartalma szerint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztettek elő a Kúria Kfv.37.500/2024/8. számú, a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érintő, az alperes 2023. július 12. napján kelt VJ/29-218/2021. számú határozatát megsemmisítő rendelkezését hatályon kívül helyező, és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasító végzése (a továbbiakban: támadott határozat) ellen. A panaszosok kérték a támadott határozat hatályon kívül helyezését, és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontjuk szerint a támadott határozat jogkérdésben eltér a Kúria Kfv.37.257/2024/7. és Pfv.20.844/2024/6. számú határozatától.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
- A jogegységi panasz mellékleteként a panaszosok benyújtották az általuk (az I. rendű és a II. rendű felperes részéről) külön-külön az eljáró jogi képviselő részére adott – azonos tartalmú – meghatalmazást.
- A meghatalmazások az eljáró jogi képviselőt arra hatalmazzák fel, hogy a panaszosokat „a Gazdasági Versenyhivatal által folytatott Vj-29/2021. számú versenyfelügyeleti eljárás, továbbá rendes, illetve rendkívüli bírósági perorvoslati eljárás vagy bármely más nemperes eljárás, valamint Alkotmánybíróság előtti eljárás, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás során teljes jogkörrel eljárjon, […] valamint a Társaságot az illetékes bíróságok […] előtt az ügyvédi törvényben meghatározott teljes jogkörrel eljárva képviselje […]”.
- A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező. A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a jogegységi panasz eljárás a Bszi.-n alapuló, rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panaszosnak tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát. {Jpe.I.60.059/2023/7., Indokolás [4]} A jogegységi panasz eljárásban való képviselethez megfelelő meghatalmazást csatolni kell a jogegységi panaszhoz. A jogegységi panasz eljárásban a meghatalmazás hiánya, hiányossága miatt hiánypótlásnak nincs helye {Jpe.I.60.055/2024/7., Indokolás [5]}.
- Mindezek mellett a Jogegységi Panasz Tanács már arra is rámutatott, hogy a jogegységi panasz eljárás nem perorvoslati eljárás, ezért az a meghatalmazás, amely alapján az eljáró képviselő az alapeljárásban és a perorvoslati eljárásokban rendelkezik képviseleti joggal, a jogegységi panasz eljárásban nem fogadható el {Jpe.I.60.031/2022/3., Indokolás [6]}.
- A jelen ügyben a panaszosok által csatolt meghatalmazások – a perorvoslati eljárások mellett – a nemperes eljárásokra terjednek ki, amelyekről azonban a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény rendelkezik. Ezzel szemben a jogegységi panasz eljárás a Bszi.-n alapuló, sui generis eljárás.
- Mindezek alapján a panaszosok által csatolt meghatalmazások a jogegységi panasz eljárásban való képviselethez nem megfelelőek, így a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
- A Jogegységi Panasz Tanács rámutat arra, hogy a jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi {Jpe.I.60.055/2024/7., Indokolás [7] bekezdés}.
- Mindazonáltal a Jogegységi Panasz Tanács felhívja a figyelmet egyrészről arra, hogy önmagában elvileg nem kizárt akár eljárási kérdésben is jogegységi panasz előterjesztése, de ez esetben az ügyazonosságnak az összemérhetőség szintjéig történő kimunkálása még lényegesen részletesebb elemzést kíván a panaszosoktól {Jpe.II.60.040/2024/4., Indokolás [9]}.
- Másrészt a Jogegységi Panasz Tanács hangsúlyozza, hogy bár a panaszosok indokolják, hogy miben látják az eltérést, de ezt nem konkrét jogértelmezésre vonatkoztatják, hanem alapvetően az indokolási kötelezettség jogszabályoknak megfelelő teljesítését vitatják a támadott határozat vonatkozásában, azaz eljárási hiányosságra utalnak. Ezt támasztja alá a panaszosoknak az az állítása is, hogy a Kúria „súlyosan jogszabálysértő” módon elmulasztotta a felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltak vizsgálatát.
- A panaszosok azt sérelmezik, hogy a Kúria a támadott határozatban a felperesek felülvizsgálati ellenkérelmét csak röviden összegezte, és a panaszosok szerint a határozat egyéb említést, elemzést, cáfolatot az ellenkérelemben foglaltakra nézve nem tartalmaz annak ellenére, hogy az ellenkérelem a Kúria összegzésénél részletesebb volt, konkrét kifogásokat fogalmazott meg a felülvizsgálati kérelemmel szemben. Ezeket a relevánsnak vélt hivatkozásokat a panaszban is újra felsorolják. Állításuk szerint a Kúria a támadott határozatban – a referenciahatározatoktól eltérően – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (4)-(5) bekezdések alkalmazása során nem volt tekintettel arra a kötelezettségre, hogy az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja és erről számot adjon. Ebből álláspontjuk szerint az következik, hogy a támadott határozat a Pp. 346. § (4)-(5) bekezdései kapcsán úgy foglal állást, hogy nem kell vizsgálnia a felperesek felülvizsgálati kérelmében foglalt releváns érveket és ezen vizsgálat eredményeiről nem kell számot adnia.
- E körben utal a Jogegységi Panasz Tanács arra, hogy a jogegységi panasz visszautasítását alapozza meg az is, ha a panasz elsősorban a támadott határozatban foglalt kúriai döntés rendelkező részének és indokolásának megalapozatlanságát állítja, a végzés felülvizsgálatát kéri {Jpe.I.60.059/2023/7., Indokolás [14]}. Amint az is, ha a panaszos a jogegységi panaszban vázolt érvelésével a per korábbi szakaszában el nem fogadott saját álláspontját kívánja érvényesíteni {Jpe.I.60.039/2024/4., Indokolás [11]}.
- A Jogegységi Panasz Tanácsa ugyanis számos döntésében rögzítette, hogy a jogegységi panasz eljárás nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését. Nem működhet kvázi „szuper-felülvizsgálatként”. Ebből következik, hogy ebben az eljárásban nem általában kell a jogegységi panasszal támadott kúriai határozat jogszerűségét vizsgálni. {Jpe.I.60.059/2023/7., Indokolás [14]}
Elvi tartalom
- A jogegységi panasz eljárás sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panaszosnak kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a panaszosok az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 350.000 forint illeték visszatérítését a székhelyük szerint illetékes állami adóhatóságtól kérhetik.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2025. március 24.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró