Jpe.I.60.009/2024/8. számú határozat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése

Az ügy száma: Jpe.I.60.009/2024/8. szám

A felperes: a felperes neve (a felperes címe)

A felperes képviselője: Kálóczi, Petrovics és Marofka Ügyvédi Iroda (a felperes képviselőjének címe, eljáró ügyvéd: dr. Petrovics Bálint)

Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Tóth Csaba ügyvéd (az alperes képviselőjének címe)

A per tárgya: kölcsön megfizetése

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.30.349/2023/3. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogegységi panasz eljárást megszünteti.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A jogegységi panasz alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alperes kölcsönvevő és a kölcsönadó neve (a továbbiakban: kölcsönadó) között 2006. február 28-án svájci frank alapú kölcsönszerződés jött létre, melyet a kölcsönadó 2011. szeptember 27-én azonnali hatállyal felmondott.
  2. A kölcsönadó 2012. december 31-ei hatállyal beolvadt a gazdasági társaság neve-be, amely gazdasági társaság a 2014. március 14-én kelt engedményezési szerződéssel a kölcsönszerződésből eredő és az alperessel szemben fennálló követelését a felperesre engedményezte. Az engedményezés tényéről szóló értesítést a posta 2014. június 16-án „a címzett a küldeményt nem kereste” jelzéssel küldte vissza a felperesnek.
  3. A felperes kérelmére – 170.000 forint és késedelmi kamata megfizetésére vonatkozóan – kibocsátott fizetési meghagyás 2017. november 11-én jogerőre emelkedett.
  4. A felperes 2021. december 20-án terjesztette elő az újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét, majd az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a keresetében 1.205.334 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét arra alapította, hogy az alperes a felperes jogelődjével megkötött kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
  5. Az alperes az ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes követelése elévült, mert az engedményezés időpontjától az újabb igényérvényesítésig 7 év telt el.
  6. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítéletének indokolásában kiemelte, hogy a követelés 2011. szeptember 27-én – a kölcsönszerződés felmondás következtében bekövetkezett megszűnésével – esedékessé vált. Az elévülést először 2012-ben a felperes jogelődjének írásbeli felszólítása, majd 2014. évben az alperesnek a követelés engedményezéséről szóló értesítése megszakította ugyan, de a követelés 2021. december 20-ig így is elévült.
  7. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria Pfv.21.733/2018/4. számú ítéletében foglaltakra, és a 2022. december 12-én a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 6/2022. JEH szám alatt meghozott jogegységi határozat (a továbbiakban: JEH) [11] bekezdésében rögzített legfőbb ügyészi véleményre figyelemmel utalt arra, hogy a 2017. szeptember 29-én előterjesztett fizetési meghagyás csupán az abban érvényesített 170.000 forint tőke és késedelmi kamata tekintetében szakította meg az elévülést. A Kúria Pfv.22.146/2017/8. számú ítéletét azért nem találta alkalmazhatónak, mivel az a JEH meghozatala előtti bírói gyakorlaton alapult.

A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata

  1. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy részkövetelés érvényesítése esetén az elévülés megszakadása nem következik be ezzel a perindítással a perben nem érvényesített követelésrész tekintetében. Az ettől eltérő jogi álláspont ellentétes lenne a JEH-ban kimondott azon elvi megállapítással, amely szerint az anyagi jogerő terjedelme minden esetben a követelés összegszerű elbírálásához igazodik. A Kúriának a JEH meghozatala előtti bírói gyakorlaton alapuló Pfv.22.146/2017/8., valamint Pfv.21.510/2021/8. számú ítéletét nem találta alkalmazhatónak.

A jogegységi panasz és az ellenérdekű fél nyilatkozata

  1. A felperes (a továbbiakban: panaszos) a jogegységi panaszát a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdésére alapítva terjesztette elő. Arra hivatkozott, hogy a Kúria eljáró tanácsa jogkérdésben eltért a Pfv.22.146/2017/8., a Pfv.21.510/2021/8., a Gfv.30.309/2020/11. és a 6/2022. JEH számú határozattól. Álláspontja szerint az ügyazonosság a támadott határozatban foglaltaktól eltérően a Pfv.22.146/2017/8. számú ügy vonatkozásában fennáll, a Kúriának azt az ügy elbírálása során alkalmaznia kellett volna.
  2. Az alperes álláspontja szerint a Kúria felülvizsgálati ítéletében megalapozottan tért el a korábbi eseti döntéstől annak eltérő tényállására is tekintettel, és megalapozottan állapította meg a JEH alapján, hogy egy részben érvényesített követelés anyagi jogereje nem hat ki a nem érvényesített részre.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntése és annak jogi indokai

  1. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa megállapította, hogy a jogegységi panasz tartalmazta a Bszi. 41/C. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeket és az megfelelt a beadványokra vonatkozó általános szabályoknak. A panaszos jogkérdésben való eltérésre hivatkozott, jogegységi panaszát a Bszi. 41/B. § (1) bekezdésére utalva terjesztette elő és hivatkozott a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatokra is. Tekintettel arra, hogy a Kúria a támadott határozatával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, a jogegységi panasz befogadásának feltételei a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése alapján fennálltak, ezért vizsgálni kellett, hogy a jogegységi panaszban hivatkozott precedenshatározatokra a panaszos a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott-e. E feltételeknek a jogegységi panasz a Pfv.22.146/2017/8. számú határozat vonatkozásában felelt meg.
  2. A panaszos azonban a Kúria Gfv.30.232/2023/3. számú ítéletével szemben is előterjesztett azonos tartalmú jogegységi panaszt, amelyben állította, hogy a támadott határozat jogkérdésben eltért a Pfv.22.146/2017/8. számú határozattól.
  3. A panaszosnak ezt az azonos tárgyú jogegységi panaszát a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a 2024. május 27-én kelt Jpe.II.60.060/2023/7. számú jogegységi hatályú határozatával elbírálta, és megállapította, hogy a jogegységi panasszal támadott ítélet jogkérdésben eltért a Pfv.22.146/2017/8. számú ítélettől. Az eltérés indokolt volt, ezért a támadott ítéletet hatályában fenntartotta és kötelező jogértelmezésként rögzítette, hogy az azonos jogi alapon nyugvó, korábban perben vagy fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesített további követelés elévülését a korábbi részkövetelésre irányuló igényérvényesítés nem szakítja meg. A Kúria Pfv.22.146/202017/8. számú ítéletének ezzel ellentétes jogértelmezése és hasonló tartalmú határozatai a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók.
  4. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa tehát a jogegységi panasz alapjául szolgáló jogkérdésben való eltérésről már döntött, határozata jelen ügyben is irányadó.
  5. A Jogegységi Panasz Tanács az eljárást a Bszi. 41/C. § (10) bekezdés e) pontja alapján hivatalból megszüntette, mert a jogegységi panasz előterjesztése – tekintettel arra, hogy a Kúria ugyanazt a jogkérdést más eljárásban már elbírálta – okafogyottá vált.

Záró rész

  1. A Jogegységi Panasz Tanács nem bírálta el érdemben a jogegységi panaszt, ezért az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával illetékmentes. A jogegységi panaszt benyújtó felperes az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontjára figyelemmel a jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg megfizetett 120.533 (százhúszezer-ötszázharminchárom) forint illeték visszatérítését kérheti. A jogegységi panasz eljárásban a felek költségigényt nem érvényesítettek, ezért arról nem kellett határozni.
  2. A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2025. január 13.

Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró